Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az erdő az egyik legfontosabb eszköz, ami a klímaváltozással szemben ellenáll, ezért a jövőnek is az egyik záloga – jelentette ki az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára a zalai Gelsén – ismertette az alternativenergia.hu. Mocz András az Országfásítási program keretében két öthektáros friss telepítés kapcsán tartott sajtótájékoztatón elmondta: több mint kétmillió hektárnyi erdő szerepel az erdészeti és a földhivatali nyilvántartásban, ami Magyarország területének 23,8 százalékát teszi ki. A zártkerteket, családi kerteket, parkokat vagy az utak menti fásításokat is együttvéve ez az arány 25,4 százalék, amit a kormány 2030-ig 27 százalékra kíván bővíteni. Ezt szolgálja a 2019-ben indított Országfásítási program – ennek része az újszülöttek erdeje is -, amelynek keretében együttesen több mint 2000 hektár erdőt telepítettek az elmúlt öt évben. A forrást ehhez az Energiaügyi Minisztérium biztosítja, évente 2 milliárd forintot, amivel az erdei iskolák programjához is támogatást nyújt – ismertette a helyettes államtitkár.

Megindultak emellett a településfásítások is, amelynek során idén tavasszal mintegy 280 település kap szaporítóanyagot. Ebben a programban az elmúlt öt évben 70 ezer fát ültettek el, ez most tavasszal még 7 ezerrel gyarapodik, de év végéig 100 ezerre emelkedik az újonnan telepített fák száma, ami együttesen 500 hektár erdőterületnek felel meg – sorolta. Arról is beszélt, hogy a belterületi fásításokon kívül külterületen, a magántulajdonban lévő termőföldeken is történik erdőtelepítés a Vidékfejlesztési program, illetve az uniós közös agrárpolitika keretében, és összesen 64 milliárd forint áll erre rendelkezésre. További 80 milliárd forintot biztosítanak a korábban telepített erdők fenntartására, gondozására, ápolására, továbbá a gazdák jövedelempótlására. Folynak az erdőtelepítések a magántulajdonba került szántókon és legelőkön is, ezeken öt év alatt 37 ezer hektár új erdőt telepítettek, amihez tavaly 7700 hektár adódott még. Mindezek a számok azt jelzik, hogy az embereknek az erdőtelepítés mint alternatív földhasznosítás egy lehetőséget ad a megélhetésre, hiszen 12 éven keresztül járadékot kapnak – jelezte Mocz András.

A helyettes államtitkár kitért a városi erdőprogramra is, ami mintaprogramként indult el Sárváron, Balatonfüreden, Tatán, Budapesten és Kecskeméten. Szívesen látogatják az emberek az erdőket, a Covid-járvány idején az erdők látogatottsága 30-35 millióról 45-50 millióra emelkedett, mert maga az erdő a gazdasági, védelmi funkción felül közjóléti szerepet is betölt. Magyarország erdőterülete tehát nem csökken, hanem emelkedik és a törekvés az, hogy ezek az erdők egészséges állapotban maradjanak, és az is cél, hogy a klímaváltozás negatív hatásait ki lehessen védeni – közölte Mocz András. Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára a térség országgyűlési képviselőjeként beszélt arról, hogy nagyon fontos cél, hogy növelni tudjuk a magyarországi erdőterületek méretét, meg tudjuk védeni az erdőinket a klímaváltozás negatív hatásaitól. Zalában is nagyon jelentős a bakancsos turizmus és az erdők turisztikai szerepe, és fontos ezeknek a lehetőségeknek a bővítése.

Az Országfásítási program keretében Gelse határában, valamint Ligetfalván összesen 80 ezer csemetét ültettek el a közeli napokban, ami hozzájárul ahhoz, hogy óvjuk, védjük a környezetünket, ami mindannyiunk közös érdeke – jegyezte meg a politikus. Kreiner Roland, a Zalaerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese arról számolt be, hogy az elmúlt hét évben 19 helyszínen mintegy 30 erdőrészletben végeztek erdőtelepítést több mint 73 hektáron. Ehhez 577 ezer csemetét és 2800 kilogramm makkot használtak fel. Gelsén és Ligetfalván is öt-öt hektár nagyságú telepítést végeznek ezen a tavaszon. Ligetfalván az újszülöttek erdeje program keretében több mint 40 ezer csemetét ültettek. Gelsén egy speciális, nehéz adottságú területen ültettek cser- valamint nyárfacsemetéket, amit madárcseresznyével, vadkörtével és vadalmával vegyítettek, a területet pedig vadkárelhárító kerítéssel vették körbe. A szakember jelezte: a térségben és az erdőgazdálkodásban is jellemző, hogy erre a nehéz fizikai munkára nehéz embert találni, ezért az erdőtelepítést nagy részben már gépi ültetéssel végzik.