Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Zöld jövő milliárdokból: energiafordulat és árzuhanás jöhet a következő évtizedben

A napenergiára, a geotermiára és az atomra lehet építeni a magyar energiaipart, a kormány ezekre az energiaforrásokra alapozza a jövő energetikáját.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Czepek Gábor az iconFESZT 2.0 gazdaságpolitikai konferencia energetikai panelbeszélgetésén hangsúlyozta: ezek az energiaellátási irányok a 2030-as évek elejére nemcsak oda vezethetnek, hogy Magyarország képes lesz ellátni magát energiával és a kiszolgálja a megnövekedett fogyasztást, hanem létrejöhet egy mérsékelt árkörnyezet is, azaz “ellátási, árazási és innovatív technológiai boomra egyaránt készülhetünk a jövő évtized elején” – írja az alternativenergia.hu. Az államtitkár kifejtette, a napenergia szegmense megállíthatatlanul bővülni fog, a hálózati-technológiai problémák és kihívások ellenére az országban működő napelemek 8 ezer megawattnyi energiát termelnek, és a 2030-as évekre termelési teljesítményük megtöbbszöröződhet. Rámutatott, hogy ez a rendszer próbára teszi a hálózatot, több százmilliárd forint a fejlesztési igénye, illetve komoly gazdasági kihívás elé állítja az elosztókat és az iparvállalatokat. Ez ma egy kellemetlen és megoldandó feladat, de stratégiai értelemben jó, mert azok az országok küzdenek ilyen problémával, amelyek az energiamixükből egy fenntartható, zöld és szuverén energiamixet tudtak kialakítani – mondta az államtitkár.

Hangsúlyozta, a geotermia is kihívásokkal küszködik és jelenleg leginkább csak hőtermelésre alkalmas, de a következő évtizedben a technológia már elég fejlett lesz ahhoz, hogy alacsonyabb hőfokú termálvízből is képes legyen áramot termelni. Az atomerőművet illetően pedig nincs kétség, szükség van egy második atomerőműre Magyarországon – szögezte le. “Ha ez a három gondolat szárba szökken, akkor bizonyos vagyok benne, hogy nemcsak ellátási értelemben tudunk önellátók lenni, hanem gazdasági értelemben is, hisz az áraink jelentősen mérséklődni fognak” – fogalmazott Czepek Gábor. Megjegyezte, a kormányzati intézkedések, a már megvalósult beruházások és a részben elindított fejlesztések termőre fordulásával 2030-ra kifejezetten kedvező energetikai helyzetben lesz Magyarország. Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója a beszélgetésen elmondta: az elmúlt években és a következő legalább öt évben a csoport 150-200 milliárd forintot fordít nagyfeszültségű, valamint közép- és kisfeszültségű hálózatai fejlesztésére, hogy a megújuló energiából termelt áramot akár az ipari, akár a háztartási fogyasztókhoz megfelelően el tudják juttatni.

Emlékeztetett, a csoportnak 2029-ig három nagy erőműve épül fel, ami támogatni fogja Magyarország energiaszuverenitását. Sárkány Hunor, az OPUS Titász Zrt. felügyelőbizottsági elnöke hangsúlyozta, hogy a cég számos energiahatékonysági beruházást indított, naperőművek építésében és energiatárolás területén bonyolít fejlesztéseket. Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese a spanyolországi áramkimaradásokra utalva elmondta, hogy a teljes európai energiahálózat biztonságos működtetéséhez, a megújuló energiaforrások rendszerben történő gazdaságos felhasználásához és a dekarbonizációs célok teljesítéséhez európai szinten évente 67 milliárd euróra lenne szükség.

Advertisement

Zöld Energia

Energiaátmenet Magyarországon: a napelemipar kiszámíthatóbb szabályozást sürget

A magyar napelemipar további fejlődéséhez kiszámíthatóbb szabályozásra, fejlettebb villamosenergia-hálózatra és nagyobb energiatárolási kapacitásra van szükség.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A gazdaság versenyképességét javítaná a napelem szektor átlátható szabályozása – jelentette ki Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke Szegeden. A szakember a globális napelemipar indulásában fontos szerepet játszó Váradi F. Péter születésének centenáriuma alkalmából a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara által rendezett konferencián úgy fogalmazott, a legolcsóbb villamos energiát előállító, 47 ezer munkavállalót foglalkoztató magyar naperőműszektor elsősorban nem szakmai, technológiai, hanem szakpolitikai kihívásokkal küzd – írja az alternativenergia.hu. Jelenleg 8846 megawatt (MW) beépített naperőművi kapacitás működik az országban. A 330 ezer üzemelő naperőmű részesedése 29 százalékos a villamosenergia-termelésben. Évente 1 gigawatt-t (GW) bővül a kapacitás, amely 2030-ra a tervek szerint elérheti a 8 GW-ot, de optimista becslések szerint akár 9 GW-ra is nőhet – közölte az elnök.

A szövetség a szektort érintő részletes technológiai és szabályozási kérdésekkel is foglalkozó javaslatcsomagot készített a kormány számára, amely egyaránt kitér a lakossági és a vállalati szektorra, valamint a villamosenergia-rendszerre is. Emellett az augusztusi energetikai tárgyú jogszabály-módosításokhoz is 12 beadványban, 66 szövegszerű javaslatot tettek, melyek jelentős részét el is fogadták – tudatta Kiss Ernő. A szakember komoly előrelépésnek tartja, hogy 500 milliárd forint uniós forrás érkezik a villamosenergia-hálózat fejlesztésére, ugyanakkor kritikus a tárolási kapacitás alacsony szintje.

A szövetség fontos kérése, hogy kiszámítható módon, közzétételi eljárásokon hirdessék meg a naperőművek számára elérhető szabad kapacitásokat – tudatta az elnök, hozzátette: de kérték a megújuló támogatási rendszer piactorzító elemeinek felülvizsgálatát is. A saját célra teremő vállalkozásokat érintő anomália, hogy jelenleg a cég ingyen sem adhatja át a villamos energiát a szomszédos lakóközösségnek, amikor azt – például hétvégén – nem tudja fölhasználni – mondta a szakember.

Advertisement

A lakosságot érintő javaslatok között említette az elnök a szomszédos országokhoz hasonló, kedvezményes – 0 vagy 5 százalékos áfakulcs – bevezetését a napelemes beruházásokra a jelenlegi 27 százalék helyett. A szövetség szerint a rezsicsökkentés fenntartható reformjára lehetőséget teremtene az időalapú árazás bevezetése, így az esti és reggeli csúcsidőszakokban magasabb, a völgyidőszakokban pedig alacsonyabb áron kapnák a fogyasztók a villamos energiát. A fogyasztási szokások átalakításával jelentős többletkapacitás kiépítéséhez szükséges beruházás lenne elkerülhető – hangsúlyozta Kiss Ernő.

A naperőmű-fejlesztések nagy értékű, de hosszú megtérülésű beruházások. Ezért javasolják a vagyonadó-fizetés értékhatárának a jelenleg tervezett egymilliárdról 5 milliárd forintra emelését, a projekteknek pedig az építés alatt és az első üzemévben mentességet biztosítanának – mondta az elnök.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák