Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

216 hektáron biztosíthatnak vízborítást, új lendületet kap a hazai vízmegtartás

Jelentős fejlesztéseket terveznek a Keleti-főcsatornán.

Létrehozva:

|

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Jelentős fejlesztéseket terveznek a Keleti-főcsatornán: csaknem 40 kilométeren megtisztítják a medret, eltávolítják az évtizedek alatt lerakódott iszapot, rendbe teszik a rézsűket és megerősítik a töltéseket, valamint korszerűsítenek több fontos vízügyi műtárgyat – közölte az élő környezetért felelős miniszter a Facebook-oldalán. Gajdos László posztjában az intézkedéseket azzal indokolta, hogy a Keleti-főcsatorna négy megyében, nagyjából 15 ezer négyzetkilométeren járul hozzá a térség vízellátásához – írja az alternativenergia.hu. A debreceniek ivóvizének fontos forrása, ha a csatorna nem szállít elég vizet, a város és a környék vízbiztonsága veszélybe kerül. Kiemelte, a munkálatok során az élővilág védelmére is figyelnek: a kotrást szakaszosan, a lehető legkíméletesebb módon végzik el, a hüllő-, kétéltű- és halfajok szaporodási és vermelési időszakán kívül.

A Keleti-főcsatorna rekonstrukciójával nemcsak a lakosság és a mezőgazdaság vízellátását javítják, hanem a védett természeti területek vízpótlásához is hozzájárulnak. A fejlesztés részeként gondoskodnak két szikes tó vízpótlásáról a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködésben, kifejezetten természetvédelmi és vízmegtartási célokkal. “Napjaink egyik legfontosabb feladata, hogy minél több vizet tartsunk a tájban”.

Ebben a Keleti-főcsatornának is fontos szerepe van, ugyanis a tervezett beavatkozások eredményeként négy új helyszínen nyílik lehetőség vízkivezetésre, összesen 216 hektáron biztosítva a vízborítást, így egyszerre erősítik a térség vízbiztonságát és természeti értékek megőrzését – fogalmazott közösségi oldalán a miniszter.

Advertisement

Zöldinfó

A természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét

Nyolc magyarországi erdő versenyez az Év szentélyerdeje címért.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Nyolc magyarországi erdő száll versenybe az Év szentélyerdeje címért, a WWF Magyarország kezdeményezésében november 30-ig lehet szavazni a jelöltekre a szervezet honlapján – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A WWF Magyarország MTI-hez elküldött közleménye szerint a nyolc erdő között szerepel a Vétyemi ősbükkös, a Cuha-völgy, a Szuadó-völgy és a debreceni Nagyerdő is. A jelölteket olyan történeteken keresztül mutatják be, amelyek feltárják az erdők múltját és élővilágát, valamint a helyi közösségekhez, régi mesterségekhez és történelmi eseményekhez fűződő kapcsolataikat. A szervezet immár második alkalommal hirdette meg a szavazást. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a ritka, idős fáknak és gazdag élővilágnak otthont adó erdők megőrzésének fontosságára.

A WWF Magyarország tavaly mutatta be a 87 hazai szentélyerdőt ismertető kiadványát, és akkor indította el először az Év szentélyerdeje szavazást is. A tavalyi szavazást a Nyugat-Mecsekben található Jakab-hegy nyerte, amely különleges vörös homokkő sziklaképződményeivel, vastag mohaborításával, bükkel elegyes tölgyeseivel és bokorerdőivel érdemelte ki az elismerést. A szentélyerdők a magyar erdőterületek kevesebb mint egy százalékát teszik ki, és az elmúlt több mint 140 évben számos történelmi és környezeti változást éltek túl: mezőgazdasági átalakulásokat, világháborúkat, szélsőséges időjárási eseményeket, légszennyezést és erdőtüzeket is.

Megőrzésük azért különösen fontos, mert az idős fákkal teli természetes erdők számos olyan élőlénynek biztosítanak élőhelyet, amelyek a gazdasági erdőkben jóval ritkábban fordulnak elő. Köztük különleges rovaroknak, ritka madaraknak, denevéreknek és a hiúzoknak is kedvező élőhelyéül szolgál. A közleményben idézik Gálhidy Lászlót, a WWF Magyarország Erdőprogramjának vezetőjét, aki szerint a szentélyerdők nemcsak biológiai, hanem kulturális emlékhelyek is, eltűnésükkel pedig a hozzájuk kapcsolódó történetek egy része is elveszne.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák