Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A kínai akkumulátorgyár beruházásának felfüggesztését javasolja a debreceni Civil Fórum

A debreceni déli ipari övezetben felépíteni tervezett kínai akkumulátorgyár beruházásának felfüggesztését javasolja a városvezetésnek a Civil Fórum Debrecen Egyesület – jelentette be a szervezet elnöke, önkormányzati képviselője szerdán sajtótájékoztatón a cívisvárosban.

Létrehozva:

|

Gondola Zsolt Zoárd azt mondta, az eddigi felmérések, és a városban uralkodó közhangulat arra utalnak, hogy a lakosság többsége ellenzi a veszélyesnek ítélt üzem megvalósítását. Utalt rá, hogy szervezetük eddig 4600 embert kérdezett meg, 72 százalékuk nem akarja az akkumulátorgyárat, egy helyi internetes szavazáson a megnyilvánulók háromnegyede utasította el az építkezést, az önkormányzat által rendezett hétfői lakossági fórumon pedig több mint nyolcszáz ember hangos véleménynyilvánítással utasította el a beruházást. Ezek alapján azt javasolják a városvezetésnek: függesszék fel a beruházás előkészítését mindaddig, amíg további lakossági fórumokkal, társadalmi konzultációkkal, vagy helyi népszavazással tájékozódnak a debreceniek álláspontjáról, és annak ismeretében döntenek a beruházás folytatásáról, vagy teljes leállításáról – mondta Gondola Zsolt Zoárd. Megjegyezte: a Civil Fórum Debrecen Egyesület úgy ítéli meg, “ha tovább folytatódik a beruházás, úgy egy lokális politikai krízis felé sodródunk, hiszen nem kell ahhoz jövőbelátónak lenni, hogy érzékeljük, ebből még baj lesz a helyi közösségek szintjén is”.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere és a hétfő esti fórumon jelenlevő katasztrófavédelmi, környezetvédelmi, vízügyi és biztonsági szakértők egyértelművé tették: a tervezett beruházás minden tekintetben megfelel a legszigorúbb hatósági előírásoknak, “a CATL debreceni beruházása nem jelent sem egyéni, sem társadalmi kockázatot”. Az ügyben a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal is tart majd közmeghallgatást január 20-án a leendő gyár környezethasználati engedélyezési eljárása keretében. Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára tavaly augusztus 12-én jelentette be, hogy Magyarország történetének eddigi legnagyobb beruházása valósul meg Debrecenben, ahol a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL), a világ legnagyobb akkumulátorgyártója hozza létre második európai üzemét mintegy 3 ezer milliárd forint értékben.

Advertisement

Zöldinfó

Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.

Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.

Advertisement

Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.

A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák