Zöldinfó

Drasztikus időjárás-változást jeleznek a következő évtizedekre az SZTE kutatói

Drasztikus időjárás-változást, a szélsőséges események gyakoribbá válását, jelentős hűtési energiafelhasználás-növekedést, jeleznek előre a Dél-Alföldön a következő évtizedekre a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága csütörtökön az MTI-t.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2023-01-16

Szerző:

Vanessza

A közlemény szerint A városklíma és a klímaváltozás extrém időjárásra gyakorolt együttes hatásának modellezése című – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával megvalósuló – projekt eredményeiről Gál Tamás és munkatársainak cikke a Hungarian Geographical Bulletinben jelent meg. A kutatók a várható klímaváltozást 13 regionális klímamodell átlaga alapján elemezték. A modellek fejlesztése során egyre több folyamatot értenek meg és építenek be. A modellek pontosításával negatív trend figyelhető meg: a pesszimista forgatókönyv esetén az előrejelzések egyre kedvezőtlenebbé válnak. Az eredmények alapján az évszázad második felére Magyarország területén a trópusi éjszakák száma – amikor a minimum hőmérséklet 20 foknál magasabb – a jelenlegi három-négyszeresére nő, és ezzel párhuzamosan a forró napok – amikor a maximum hőmérséklet 30 fok feletti – száma is megduplázódhat. A fűtési energiaigény 20-40 százalékos csökkenése, valamint a hűtési energiaigény 60 százalékos növekedése eredményeként a két érték megközelítheti egymást a Dél-Alföldön. A heves csapadékos napok száma 20-40 százalékkal növekedhet, de az összefüggő csapadékmentes – aszályos – időszakok hossza is egyötödével emelkedik.

Mint Gál Tamás leszögezte, a klímaváltozás oka az emberi tevékenységgel járó üvegházgáz-kibocsátás. Lényegében minden tevékenység, amely fosszilis energiahordozó felhasználásával jár, hozzájárul ehhez. Így a kommunális fűtés, az elektromosáram-felhasználás, a közlekedés, a szállítmányozás, az ipar és a mezőgazdaság is. A kibocsátáscsökkentés, a nemzeti és európai uniós törekvések – 2050-re nettó zéró kibocsátás -, valamint a nemzetközi klímaegyezmények mind azt a célt szolgálják, hogy egy kevésbé pesszimista forgatókönyv felé haladjunk. A kutatók szerint egyéni szinten is fontos a cselekvés. Ezek közül főként az energiahatékonysági beruházásokat, a lakásszigetelést, az energiatakarékos eszközök használatát és a klímatudatos gondolkodást, például a kerékpár és a közösségi közlekedés használatát fontos kiemelni – áll a közleményben.

Zöldinfó

Mélyponton az újrahasznosítás Romániában: az EU-s átlag töredékét teljesíti az ország

Az európai uniós statisztikákban amúgy is sereghajtó Romániában nemhogy javult volna, hanem romlott a hulladék újrahasznosításának aránya.

Létrehozva:

49 perc telt el a létrehozás óta

2025-07-01

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A GNM közösségi oldalán megjelent éves összegzés szerint míg 2023-ban országos szinten a hulladék 12,9 százalékát sikerült újrahasznosítani, tavaly ez az arány 8,1 százalékra csökkent- írja az alternativenergia.hu. A környezetvédelmi őrség 3125 településen – a romániai községek és városok 99 százalékában – végzett ellenőrzései nyomán minden korábbinál nagyobb, 17 millió lej (1,36 milliárd forint) értékben szabott ki bírságot a szabálytalan hulladékkezelés miatt. “Nem örülünk annak, hogy bírságolhatunk, mindenütt javaslatokat is megfogalmaztunk a helyzet javítása érdekében. Amíg a hulladékot olcsóbb lesz tárolni, mint feldolgozni, addig szükség lesz valamilyen ösztönzőre az újrahasznosítás arányának növelése érdekében” – idézték hatáság Facebook-bejegyzésében a Andrei Corlant, a GNM főfelügyelőjét. A környezetvédelmi őrség jelentéséből egyebek mellett kiderül, hogy a települések 90 százalékában gondoskodnak a szelektíven gyűjtött hulladék elszállításáról, de csak 36 százalékuk biztosítja a hulladék szelektív gyűjtéséhez szükséges elkülönített tárhelyet és a települések több mint 80 százalékában a szolgáltatás díja nem függ a szemetelés mértékétől.

Az újrahasznosítás terén a Duna-deltát magába foglaló Tulcea megye áll a legjobban 34 százalékkal, de az ország megyéinek több mint felében 10 százalék alatt volt tavaly az anyagában hasznosított hulladék aránya. A székelyföldi megyék közül Maros a sereghajtó között volt 3,3 százalékkal Hargita az országos átlag körül 9,1 százalékkal, egyedül Háromszéken jobb a helyzet, Kovászna megyében ugyanis a hulladék 22,6 százalékának újrahasznosításáról gondoskodtak tavaly. Drámai visszaesés következett be a GNM statisztikája szerint Kolozs megyében, ahol az előző évi 30,4 százalékról 4 százalékra csökkent a hulladékhasznosítás aránya, a Partiumban azonban javultak a mutatók: Szatmár megyében 14,3-ról 26, Bihar megyében pedig 14,5-ről 27,1 százalékra. Akárcsak egy évvel korábban, 2023-ban is Románia termelte a legkevesebb települési hulladékot az uniós tagországok közül – derül ki az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közölt adataiból. Az Eurostat szerint 2023-ban az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 511 kilogramm volt az EU-ban. Lakosságarányosan Ausztriában gyűjtötték össze a legtöbb szemetet (803 kg/fő) Romániában pedig a legkevesebbet (303 kg/fő). Az Európai Unió országaiban 2023-ban személyenként átlagosan 246 kilogramm háztartási hulladékot hasznosítottak újra. Ez a mennyiség a termelt települési hulladék 48 százalékát tette ki. Ezen a téren is Ausztria állt az élen az egy főre jutó 516 kilogrammal és Románia az utolsó helyen, az egy főre jutó 36 kilogramm újrahasznosított hulladékkal – derül ki az uniós statisztikákból.

Tovább olvasom