Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: talajaink termőképességének megőrzését szolgáló vetésváltási szabályok a KAP-ban

Sokféle lehetőséget és választást kínál az új, 2023 és 2027 közötti uniós támogatási időszakban a Közös Agrárpolitika (KAP) a magyar gazdáknak – fogalmazott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán este, a Csongrád-Csanád vármegyei Bordányban tartott fórumon.

Létrehozva:

|

A minisztérium csütörtöki közleményében ismertette: az új támogatási rendszerben változnak a szántóterületeken a vetésváltásra vonatkozó szabályok. Feldman Zsolt a 2027-ig tartó időszakban a KAP egyik legfontosabb újdonságának a zöld alapfeltételek erőteljesebb figyelembevételét jelölte meg. A helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásai közé tartozik például a 10 hektárnál nagyobb gazdaságoknál az évenkénti kötelező vetésforgó alkalmazása. A vetésforgóra vonatkozó szabályok alapvető célja a talaj termőképességének megőrzése. Ennek érdekében a gazdálkodónak – néhány kivételtől eltekintve – minden évben az összes szántóföldi tábláján, de egy naptári évben az adott gazdaság szántóföldi területének legalább egyharmadán az előző évhez képest más növénykultúrát kell termesztenie. Ennek egymást követő három évben teljesülnie kell. Ebben az évben még átmeneti uniós mentesség van a közvetlen élelmiszerként fogyasztott kultúrákra, de burgonya, napraforgó, repce, szója, cukorrépa, olajtök és dinnye önmaga utáni termesztése 2023-ban sem lehetséges biológiájuk és károsítóik miatt – tájékoztatott a minisztérium.

A szabályokat említve az államtitkár kifejtette: hibridkukorica vetőmag négy egymást követő évben termeszthető ugyanazon a területen. Két (akár ugyanazon fajú) főnövény között termesztett másodvetés is vetésváltásnak számít, ha a másodvetés mind az őt megelőző, mind az őt követő főnövénytől eltérő növénycsaládba tartozik. A másodvetést az egységes kérelemben be kell jelenteni, az adott kérelmezési év főnövénye után kell elvetni, s a következő igénylési év főnövényének vetése előtt kell betakarítani, beforgatni vagy megsemmisíteni. A területet úgy kell megművelni, hogy a szükséges talajelőkészítési munkálatokat az előző főnövény betakarítása után és a következő főnövény vetése előtt el lehessen végezni.

Az említett szabályoktól az alábbi esetekben lehet eltérni: ha a gazdaság 10 hektárnál kevesebb szántót művel, ha a területen tanúsítottan ökológiai gazdálkodás folyik, mint ahogyan az évelő szántóföldi kultúrákkal borított földterületen (beleértve az ideiglenes gyepet) is, az árasztásos művelésben (víz alatt) termesztett szántóföldi kultúráknál és a parlagon hagyott területeken. Ezeken kívül, ha a támogatható mezőgazdasági terület több mint 75 százaléka állandó gyepterület és azt gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, vagy az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében vízzel elárasztott növények termesztésére, vagy ezek kombinációjára használják. Továbbá kivételt jelent, ha a szántóterület több mint 75 százalékát gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként (függetlenül talajtakarástól), hüvelyes növények (szója kivételével, mivel az önmaga után nem termeszthető) termesztésére vagy e célok közül többre is használják.

Zöldinfó

Újabb fejlesztések valósulnak meg a Hortobágyi Nemzeti Parkban

Magyarország természetvédelme ismét új lendületet kapott a KEHOP Plusz Programtól, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 3,7 milliárd forintot fordíthat újabb fejlesztésekre.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A közleményben ismertetik: a természetvédelem sikere csak széleskörű összefogással érhető el. Az állami erőfeszítések mellett elengedhetetlen a helyi gazdák, önkormányzatok, civil szervezetek és tudományos intézmények aktív részvétele. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén megvalósuló projekt célja az erdők és kunhalmok természetvédelmi kezelésének fejlesztése 430 millió forintos költségvetéssel.

A beruházás során speciális gépeket szereznek be, amelyek lehetővé teszik az inváziós növényfajok eltávolítását, őshonos fafajok telepítését, kunhalmok védelmét és kezelését. A projektben 11 kunhalom és több mint 700 hektárnyi terület kerül kedvezőbb természetvédelmi állapotba. Az inváziós fajok visszaszorítása érdekében szárzúzás, kaszálás, valamint szükség esetén fakivágás és gyepfelülvetés történik. A beszerzett gépek – például egytengelyes kistraktorok magágy-előkészítő adapterekkel – biztosítják a hatékony munkavégzést.

A közlemény szerint az államtitkár hosszú távú célként kiemelte, hogy az idegenhonos növényfajok eltávolítása mellett a projekt célja olyan elegyes erdők létrehozása, amelyek az adott tájegységekhez illeszkednek. A beavatkozások hosszú távon megakadályozzák az inváziós fajok újbóli térhódítását, miközben javítják a természeti környezet állapotát. A Nemzeti Park munkatársai végzik majd a területkezelési feladatokat, biztosítva a hatékony munkavégzést és a projekt céljainak elérését. A csütörtökön elindult fejlesztésen kívül további négy beruházás megvalósítása várható a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság jóvoltából – olvasható az AM közleményében.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák