

Zöld Energia
A szomszédban már pénz jár az otthoni akkumulátorokra
Az új osztrák akkumulátoros pályázat összesített kerete 15 millió euró.
Hiába terjednek számos országban rohamosan a lakossági erőművek, így a napelemek, a hálózat sokszor nem alkalmas az energia befogadására – ennek hatásait tapasztalhattuk meg Magyarországon is, ahol tavaly ősszel felfüggesztették a napelemek betáplálási lehetőségét a hálózat elmaradottsága miatt. Erre a problémára jelenthetnek megoldást az akkumulátorok, amelyekkel az adott háztartás elraktározhatja későbbi felhasználásra az áramot, a technológia terjedésének azonban komoly gátat szabnak a költségek.
Ezt próbálják orvosolni Ausztriában egy új, kifejezetten a lakossági akkumulátorok számára bevezetett támogatási rendszerrel – számol be a PV Magazine. A Klímapolitikai és Energiaügyi Minisztérium összesen 15 millió euróval (mintegy 5,6 milliárd forinttal) támogatja az új tárolórendszerek telepítését és a megújuló energiával kombinálva használt meglévő rendszerek bővítését.
A programba a 4 és 50 kilowattóra közötti tárolókapacitású eszközökkel lehet bekapcsolódni. Az átalánytámogatás mértéke 200 euró (nagyjából 75 ezer forint) kilowattóránkénti hasznos tárolókapacitás után. Az érdeklődőknek először regisztrálniuk kell a pályázatra az osztrák Éghajlat- és Energiaügyi Alap honlapján, majd be kell nyújtaniuk az építési engedélyeket. Az érintett akkumulátoros rendszerek a regisztráció előtt nem rendelhetők meg és nem telepíthetőek, a résztvevőknek 24 hónap áll rendelkezésükre az adott projekt megvalósítására.
A program kiírása kimondja, hogy a rendszereket teljes egészében az erre felhatalmazott telepítőknek kell kiépíteniük, és a felhasználható tárolókapacitás arányának legalább 0,5 kilowattórának kell lennie a telepített megújulóenergia-kapacitás egységére vetítve. Az akkumulátoros rendszereket minimum tíz évig kell üzemeltetnie a pályázati nyertesnek.
„Ausztriában már vannak olyan technológiailag kiforrott tárolási megoldások, amelyek széles körben bevezethetőek” – mondta Bernd Vogl, az Éghajlat- és Energiaügyi Alap ügyvezető igazgatója. Mint hozzátette, a finanszírozással sikerülhet ezeket a technológiákat a rendszerbe integrálni, és javítani az áramellátást azokban a térségekben, ahol a hálózatok nem eléggé fejlettek, vagy ahol lényegesen több megújuló energiát termelnek, mint amennyit helyben felhasználnak.

Zöld Energia
Úszó napelemek csökkentik a tavak párolgását és hőveszteségét
Ma már nem ritka, hogy a napelemeket tavakra telepítsék, ennek hatásait mérték fel kutatók.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Fraunhofer Napenergia-rendszerek Intézetének szakemberei azt vizsgálták, hogy miként hatnak az úszó napelemek a víz hőmérsékletére és párolgására – számol be az alternativenergia.hu. Az eredmények alapján ezen, a vízfelszínre telepített rendszerek alatt nyáron az alacsonyabb napsugárzás miatt kisebb a párolgás, télen pedig mérséklik a víz hőveszteségét. A globális felmelegedés közepette ez pozitívan befolyásolhatja a tavakat. A legerőteljesebb hatások a legnagyobb napelemek esetében voltak megfigyelhetőek, ezek Hollandiában, Sekdoornban voltak telepítve. Ezen a helyszínen a modulok kelet-nyugati irányban vannak elrendezve egy fém vázon, amelyet pontonok tartanak a felszínen. A szakemberek három tóban, Hollandiában, a svájci Toules-ban és a németországi Leimersheimben mérték fel, hogy a rendszerek miként hatnak a hőmérsékletre és egyéb tényezőkre, így az oxigéntartalomra és tápanyag-összetételre. Az adatokat két éven át gyűjtötték, az eredmények alapján a napelemek jelentéktelen hatást gyakoroltak a vízminőségre. A helyzet alaposabb megértése érdekében a kutatók további vizsgálatokat sürgetnek.
Két rendszer alépítményein kagylókolóniák telepedtek meg, és az egyik esetben kiderült, hogy az állatok légzése csökkenti a víz oxigénkoncentrációját, de az is bebizonyosodott, hogy szűrik a vizet és megkötik a foszfort. Ez azt igazolja, hogy az úszó napelemek igen összetett módon hatnak a vizekre.
A madárállomány megfigyelései alapján a tavakban és azok környékén 25 faj volt jelen, ezek közül 11 a napelemeken is jelen volt. A kutatók olyan, a régióban ritkaságnak számító állatokat is láttak, mint a székicsér és a szalonka. Úgy tűnik, a tó, illetve az arra telepített rendszer pihenőhelyként, a zsákmányszerzés kiindulópontjaként és fészkelőhelyként szolgált.
A három vizsgált mesterséges tó eltérő éghajlati környezetben fekszik, vízfelületüket pedig eltérő arányban takarja fotovoltaikus rendszer. Sőt, az egyes víztömegek funkciójukban is nagyban különböztek egymástól: az egyik egy erőmű víztározójaként funkcionál, a másik kettőt pedig homok-, illetve kavicsbányászásra használják. Két úszó napelem 2019 óta működik, a leimersheimi rendszer pedig 2021-ben lépett működésbe.
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
Napelemes zárlat: 6 500 család várhat 2027-ig
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Brüsszeli bejelentés: új napelemes szabályozás érkezik
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Miért állnak le a lakópark napelemei? – A szolgáltató válaszolt!
-
Otthon2 nap telt el a létrehozás óta
A könnyűszerkezetesek gyorsaságával épült a betontechnológiás mintaház
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta
Veszélyben a parajdi sóbánya és a helyiek megélhetése