Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Ekkor érhet véget a hazai napelemstop

A napelemes rendszerek betáplálási stopja hidegzuhanyként érte a hazai piacot.

Létrehozva:

|

Elsőként a nyár végén tesz javaslatot a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a háztartási méretű kiserőművekre (HMKE) bevezetett átmeneti betáplálási korlátozás akár részleges feloldására – írja az MTI az Energiaügyi Minisztérium (EM) közleményére hivatkozva. Mint ismeretes, a kormány tavaly ősszel jelentette be, hogy 2022. október 31-től átmenetileg nem lesz lehetőség az újonnan létesített HMKE-k számára a betáplálásra. A döntés a gyakorlatban az otthoni napelemeket érintette, a stop hidegzuhanyként érte az ágazatot, beláthatatlanná vált az új napelemes rendszerek megtérülése.

A bejelentés után, a határidő ismeretében elképesztő roham indult a magyarországi napelemes piacon, miközben számos kétely fogalmazódott meg a szektor kilátásaival kapcsolatban. Ezzel párhuzamosan a lakossági napelemes- és fűtéskorszerűsítési pályázat is bonyolította a helyzetet. A program keretében 100 százalékos vissza nem térítendő támogatást kínáltak a beruházásokra az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára, az elbírálás és a kifizetés viszont durva csúszást tapasztalt. A hazai cégeknek komoly leterheltséget okoztak a stop kikerülése miatti érdeklődési hullám, valamint a pályázathoz köthető érdeklődés.

Az Európai Bizottság javaslatára a kormány a magyar Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervben (RRF) utóbb ígéretet tett, hogy a betáplálási korlátozás legkésőbb 2024. december 31-ig lesz érvényben. Sőt azt is vállalták, hogy a helyzet felülvizsgálata 2023. március 31-ig megkezdődik, és reformokat vezetnek be.

Advertisement

Hónapokat kell még várni

A legfrissebb bejelentés ehhez a vállaláshoz igazodik, az ideiglenes stop ütemezett kivezetése a kormányrendeletben rögzített menetrend alapján előreláthatóan októbertől indulhat meg. Az Energiaügyi Minisztérium szerint a helyzetet a későbbiekben háromhavonta ismétlődően vizsgálják felül, a cél az, hogy egyre több, tavaly november óta telepített kiserőmű számára nyíljon meg a lehetőség a hálózati betáplálásra.

Advertisement

Az indoklás szerint a stop hátterében egyébként az állt, hogy a napelemek terjedésével összhangban nem fejlődött a hálózat. A magyarországi beépített kapacitások csak tavaly újabb 1100 megawattal nőttek, mára pedig meghaladták a 4200 megawattot. A rendkívüli tempójú felfutást nem tudta azonos gyorsasággal lekövetni a villamosenergia-hálózat korszerűsítése, illetve rugalmasságának fokozása.

Az EM szerint az ideiglenes felfüggesztés további sorsáról az ellátási és hálózati helyzet alapos elemzése nyomán születhet döntés, ennek menetrendjét egy új kormányrendelet határozza meg. Az MEKH az elosztók adatszolgáltatása alapján, az átviteli rendszerirányító MAVIR álláspontjának figyelembe vételével fogja előkészíteni a javaslatot első alkalommal 2023 augusztusának végéig. A kormány ennek ismeretében dönthet majd arról, hogy hol tartja fenn, valamint hol oldja fel a zárolást.

Advertisement

A minisztérium szerint a cégek és szervezetek háromhavonta megismétlik feladataikat mindaddig, míg az ideiglenesen elrendelt betáplálási moratóriumot teljesen fel nem oldják. Ezt követően a hálózati engedélyesek egyedileg dönthetnek egy adott áramkör átmeneti zárolásáról, amennyiben azt feszültségpanaszok indokolják, egyidejűleg tervet kell készíteniük a feloldáshoz szükséges intézkedésekről. A közcélú hálózatba táplálás megnyíló lehetőségéről automatikusan értesítik majd a 2022. november 1. után üzembe helyezett egységek üzemeltetőit.

Mint a minisztérium közleményében kiemelték: a hazai áramigények kiszolgálásában a nukleáris energia mellett a jövőben is kiemelt szerep hárul a megújuló forrásokra, a kormányzati intézkedések pedig segítik a tiszta napelemes kapacitások bővítését. Az időjárásfüggő megújulók fokozott hasznosulását szolgálják többek között az akkumulátoros ipari energiatárolók létesítését tavasztól összesen 120 milliárd forintos keretösszeggel támogató pályázatok. A 2030-ra kitűzött 6000 megawattos célszám már néhány éven belül megvalósulhat, az eredeti határidőig akár kétszeresen is túlteljesülhet.

Advertisement

Zöld Energia

60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett

Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja az ország területén elérhető erőforrások minél szélesebb körű kiaknázása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Steiner Attila az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága – adta hírül az alternativenergia.hu. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá. Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztok oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese. Az államtitkár rámutatott, hogy a kormány támogatási programokkal is ösztönzi a fejlődést. A geotermia területén hamarosan elindul egy több tízmilliárd forint keretösszegű pályázat. A biogáz, a távhő és az energiatárolás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a kormány, ezekre a területekre összességében több mint 400 milliárd forint támogatást biztosít.

Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató. Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, az elmúlt 60 évet az erőfeszítés, a szakmai tudás, a folyamatos fejlődés és a kitartó munka jellemezte. Kiemelte, az algyői létesítmény nemcsak egy mező, hanem egy komplex ipari rendszer, amely a helyi identitás része lett. Hozzátette, a hazai szénhidrogén-kitermelés energiafelhasználásának több mint fele Algyőn történik.

Advertisement

Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében. A Mol közleménye szerint a kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, felfedezték az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A mezőn csaknem 1000 szénhidrogén-kutat fúrtak az évek során. A közlemény szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése.

Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák