Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Párizsi Megállapodásnak megfelelő hazai éghajlatvédelem 8,8%-os GDP-megtakarítást hozna 2030-ig

A 1,5 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedési küszöbön belül maradáshoz szükséges éghajlatvédelmi intézkedések mielőbbi bevezetése már 2030-ig EU-s és hazai szinten is jelentős bevételt jelentene, a költségeknél nagyobb járulékos haszonnal járna.

Létrehozva:

|

Ezt mutatta ki a Klíma Akcióhálózat (CAN Europe) most megjelent, „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege” című szakmai jelentése, amelyben a Magyar Természetvédők Szövetsége  közreműködött. A modellezés és számítás alapján Magyarországon a fosszilisenergia alapú energiarendszer átalakítása energiatakarékos, megújuló energia alapú klímasemleges rendszerré több mint 5280 milliárd forintot, közel négyszer több járulékos hasznot hozna, mint amennyibe a Kormány klímaterve kerül 2030-ig.

Magyarország az új szakmai jelentés szerint GDP-jének 8,8%-át takaríthatja meg 2030-ig és több mint 50 ezer új, tartós munkahelyet teremt, ha mielőbb növeli éghajlatvédelmi ambícióit és felgyorsítja az energiaátmenetet, dekarbonizációt, hogy elérje a vállalt (ún. 1,5°C-os) célt. Több és jobb intézkedésekre van szükség az energiatakarékosság, a megújulóenergia-alapú energiatermelésre váltás, az alulról szerveződő közösségi energia kezdeményezések, a közösségi közlekedés fejlesztése területén, továbbá a földhasználat és erdészet környezetkímélő reformja terén.

A jelentés kimutatta, hogy ambiciózusabb éghajlatvédelem esetén hazánkban az EU átlagnál jelentősebbek a társadalmi hasznok is, kiemelten az egészségügyben, ahol az EU-ban itthon a második legmagasabb a szálló pornak való kitettség miatti betegségek és halálesetek költsége a GDP arányában. A Párizsi Megállapodásnak megfelelő fejlődés esetén a magyar egészségügy 2030-ig több mint 720 milliárd forintot takaríthat meg, és a javuló levegőminőség évi 1604 lakos életét óvja meg.

Advertisement

A jelentés felhívja a figyelmet: ha a Kormány a felülvizsgálat alatt levő Nemzeti Energia- és Klímatervben frissen vállalt szakpolitikai forgatókönyv (WAM) erőfeszítéseit olyan szintre növelné, hogy azok megfeleljenek a Párizsi Megállapodás elvárásainak, akkor ezzel 2100-ig nettó 138 milliárd eurót spórolhatna meg. A járulékos hasznok a számítások alapján 2030-ig kb. 5282 milliárd forintot (13,9 milliárd eurót) tesznek ki. A Klímatervben tervezett energiaátmeneti intézkedések (WAM) költsége 2030-ig kb. 1550 milliárd Ft (4,06 milliárd euró).

„Ha a Párizsi Megállapodásnak megfelelő szintre emeli a Kormány az éghajlatvédelmet a jelenlegi Klímatervhez képest, akkor négyszeresen jól jár. A Klímaterv június végéig még zajló felülvizsgálata nagyszerű alkalom az éghajlatvédelmi ambíció növelésére. Ez nem csak környezeti kérdés, vagy morális dilemma, hanem amint az új szakmai jelentés is mutatja, ötezermilliárd forintos gazdasági és társadalmi hasznot is hoz.” – mondta Marton Miklós, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energiaátmenet programfelelőse.

Forrás: Magyar Természetvédők Szövetsége

Advertisement

Zöldinfó

Tudomány testközelből: különleges élményekkel várja a látogatókat az ELTE

Az ókori leletektől a mesterséges intelligenciáig terjed az ELTE programkínálata.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ókori szépségápolási praktikákkal, zongorázó robotkarral, mesterséges intelligenciával, hadijogi kihívásokkal, látványos természettudományos kísérletekkel is várja a közönséget az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a Kutatók éjszakáján. Az intézmény MTI-nek küldött közleménye szerint szeptember utolsó péntekén az ELTE programjai az egyetem oktatási és kutatási területeinek megismerésére kínálnak közérthető és interaktív lehetőségeket. Az Állam- és Jogtudományi Kar programjai között szerepelnek gyermekjogi kérdésekkel, a jelen és a jövő hadijogi kihívásaival, valamint a harctéri algoritmusokkal foglalkozó előadások – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A résztvevők emellett a magyar társadalom értékrendszeréről, a gazdasági társaságokról és a munkajogról is hallhatnak.

A Bölcsészettudományi Kar egyebek közt nyelvészeti társasjátékkal, nyelvrokonsággal, gépi és filmes fordítással, tibeti kalligráfiával és régészeti leletekkel készül. Az érdeklődők az ókori piperetitkokba is betekintést nyerhetnek, és arra is választ kaphatnak, miért nem alakult ki az ókorban tudományos-technikai forradalom. A programok között szerepelnek a modern kínai házassági piacról, valamint az álhírekről és összeesküvés-elméletekről szóló előadások is. Az Informatikai Karon a titkosírás alapjaival lehet megismerkedni. A látogatók emellett meghallgathatják például egy robotkar zongorajátékát, vagy saját földgömböt is készíthetnek.

A Pedagógiai és Pszichológiai Kar programjai között a szülés és születés témáját feldolgozó előadások, a kórházban hagyott újszülöttekről szóló beszélgetés, valamint a test érzékelésével, a tanulás történetével, a gamer közösségekkel és a politikai botrányok hátterével foglalkozó programok is szerepelnek. A Tanító- és Óvóképző Kar történeti sétát szervez, emellett az alfa generáció sajátosságairól, valamint a matematikatanulás nehézségeiről is szó lesz.

Advertisement

A Társadalomtudományi Kar szabadulószobával és workshopokkal készül. A látogatók többek között a börtönök világával, Auschwitz emlékezetével, az AI-tutorokkal és a vegyes családokkal kapcsolatos kérdésekkel ismerkedhetnek meg. A Természettudományi Kar programjai a kémia, a fizika, a biológia, a földtudományok és a csillagászat területét is felölelik. Látványos fizikai és kémiai kísérletek, csillagászati megfigyelések, matematikai játékok, az ősrobbanással kapcsolatos bemutatók, valamint a klímaváltozásról és a megújuló energiáról szóló programok várják a közönséget.

Az ELTE Savaria Egyetemi Központ Szombathelyen interaktív laborvizsgálatokkal mutatja be a mozgás tudományát. Emellett a mesterséges intelligencia, a számítógépes grafika és a mentális egészség témájával is foglalkoznak, valamint érdekes fizikai és kémiai kísérleteket is bemutatnak. A karok mellett az ELTE több tehetséggondozó műhelye, például az Eötvös József Collegium és az Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium mellett a Humán Tudományok Kutatóközpontja, a KRTK Regionális Kutatások Intézete, a Nyelvtudományi Kutatóközpont és a Társadalomtudományi Kutatóközpont is csatlakozik a programhoz.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák