Zöldinfó
Érdekes áttelelő madárfajok a Dél-Alföldön
A klímaváltozás hatására egyre enyhébbek a telek hazánkban és ennek hatására számos olyan madárfaj látható november és február között, amelyek vagy az egyedszámuk, vagy pusztán a faj téli jelenléte miatt számít érdekesnek. Most, hogy itt a tavasz, érdemes megnézni, hogy milyen különleges előfordulások történtek a dél-keleti országrészben.
Időről-időre hírt adtunk érdekességekről, ilyen volt a darvak rekordszámú telelése vagy az aranylilék tömeges korai jelenléte, azonban ezeken kívül több érdekes megfigyelés is volt, amelyekkel ritkán találkozik a madarász. A sándorfalvi Fertő elnevezésű halastavakon egy kis kócsag töltötte a telet, folyamatosan lehetett látni, jól repült, láthatóan épen és egészségesen vészelte át ezeket a hónapokat. Ez azért érdekes, mert ez a faj hosszútávú vonuló, normál körülmények között a Nyugat-Száhelben, illetve a szubtrópusi tájakon tölti.
Még december végén és január elején is lehetett találkozni négy ezüstlilével a pusztaszeri Vesszős-szék nevű szikes tavon, amelyek ugyan novemberig láthatóak halastavakon, de a téli megfigyelések azért is nagyon ritkák, mert ez a faj a telet az Egyenlítőtől délre tölti.
A nagy póling ugyan általában látható enyhébb teleken, de az elmúlt tél azért érdekes, mert a szegedi Fehér-tó lecsapolt tavain több mint 300 madár telelt át. Napközben a környező gyepeket, illetve frissen lecsapolt tavakon bogarásztak, táplálkoztak, esténként a nagy tavak egyikére húztak be csapatosan éjszakázni.
A partimadarak közül a füstös cankó az, amelynek nagy csapatai még november közepén is láthatóak, de ez a szép, tundrákon költő faj szintén Afrikában tölti a telet, ritkán látható januárban. Egy példány többször szem elé került januárban a szegedi Fehér-tavon.
A szürke cankó közeli rokona az előző fajnak, rendszeres őszi átvonuló, a teleket a Mediterráneumban tölti, ritkán marad itt egy-egy példánya. Januárban többször távcső elé került, szintén a szegedi Fehér-tavon.
Szintén partimadár a billegető cankó, amely nagyon ritkán szokott télire is maradni, de egy madár először a Maty-éren tűnt fel, később,- valószínűleg ugyanaz a madár átment a mórahalmi Nagyszéksós-tóra, ahol még március elején is több kolléga találkozott vele. Ez a szép kis madárfaj nálunk viszonylag ritka fészkelőfaj, a teleket Észak-Afrikában és a Közel-Keleten tölti.
A pásztorgém egy jövevényfaj a hazai madárfaunában, először 2011-ben költött, néhány éve már a szegedi Fehér-tavon is van egy kisebb költőállománya. Az állomány nagyobbik része vonuló, azonban a tömörkényi Csaj-tavon, illetve a szegedi Fehér-tavon is kitelelt egy-egy kisebb csapata, maximum 21 példányt figyeltek meg a kollégák egy csapatban.
A klímaváltozás madarakra gyakorolt hatását sok kutató vizsgálja, bizonyos fajokra pozitív hatással lesz, más fajokra negatív hatást gyakorolnak. A jövőben nagy valószínűséggel számíthatunk hasonló jelenségekre, így nagyon fontos követni ezeket az egyelőre érdekes jelenségeket.
Dr. Tokody Béla
Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Zöldinfó
Több százezer gazda nyert: történelmi támogatási ciklus a magyar mezőgazdaságban
A magyar agrárium tavaly is bizonyította a kitartását: a gazdálkodók minden nehézség ellenére folyamatosan helytálltak.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A 2023-tól induló új agártámogatási ciklusban a beruházási típusú támogatásokra rendelkezésre álló 3150 milliárd forintos keretösszegből már csaknem 2900 milliárd forintnyi támogatást ítéltünk meg, 102 ezer támogatói okirattal – jelentette be Nagy István agrárminiszter közösségi oldalán. Az Agrárminisztérium által az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a tárcavezető közölte, hogy Magyarország a tavalyi év végén záruló Vidékfejlesztési Program teljes, mintegy 3000 milliárd forintos keretét forrásvesztés nélkül használta fel – írja az alternativenergia.hu. Ennek köszönhetően 393 ezer támogatói okirat jutott el a kedvezményezettekhez. A program jelentőségét a megvalósult beruházások mutatják, amelyek alapvetően járultak hozzá a magyar vidék élhetőségéhez és fejlődéséhez, valamint az élelmezésbiztonság erősítéséhez. Ennek az időszaknak a stratégiai célja a vidéki életkörülmények javítása volt a népesség megtartó képességének erősítése érdekében, ezen túlmenően az agrárium szerkezete is jelentősen elmozdult, ugyanis nagyobb hangsúlyt kapott a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása.
2021 és 2023 között példátlan mértékű forrás jutott a vidékfejlesztési felhívásokhoz, soha nem látott számú nyertes pályázattal. Ezek a támogatások jelentősen erősítették az agrárvállalkozások hatékonyságát és ellenálló képességét a változó természeti és gazdasági környezetben – tette hozzá az agrárminiszter. Nagy István ismertette, hogy a termelők számára a jelenlegi uniós ciklus ugyancsak egyedülálló lehetőségeket kínál fejlesztéseik és beruházásaik megvalósításához, miközben a termelői likviditás erősítése sem marad el.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHasznált mobilokkal a természet védelméért, folytatódik a kampány 2026-ban
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaAz elektromos autók erősödő konkurenciája nyomás alá helyezte a Porschét
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaÁtvette a vezetést a BYD a magyar elektromosautó-piacon
