Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A daganatos sejteket és a klímaváltozást kutatják

A daganatos sejteket és a klímaváltozást kutatják a Nők a Tudományban Kiválósági Díj idei díjazottjai; Munkácsy Gyöngyi és Lengyel Edina munkásságát kiemelkedő tudományos teljesítményük, valamint mentorálási tevékenységük elismeréseként díjazták.

Létrehozva:

|

A díjat évről évre olyan inspiráló kutatónőknek adják át, akik a hazai és nemzetközi tudományos életben egyaránt maradandót alkottak és a fiatal lányok körében is örömmel népszerűsítik a tudományos és mérnöki pályák adta lehetőségeket – áll a Nők a Tudományban Egyesület MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. Mint írják, a Nature-díjas Nők a Tudományban Egyesület a szakterületükön legkiválóbb kutatónők munkásságának elismerésére 2013-ban alapította meg a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat, amelyet az idei nőnaphoz kötődően a Magyar Tudományos Akadémia és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság védnökségével tizenegyedik alkalommal ítéltek oda. A földtudományok kategóriában az elismerést Lengyel Edina, a Pannon Egyetem Limnológia és a HUN-REN-PE Limnoökológia Kutatócsoport tudományos munkatársa kapta, aki kutatásaiban a sekély vizes élőhelyek jelentős élőlénycsoportjával, a kovaalgákkal foglalkozik. Terepi és laboratóriumi munkálatai révén arra keres válaszokat, hogy az emberi tevékenység miként változtatja meg az édesvizekben és a szikesekben élő kovaalgák jelenlétét és az általuk nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Rangos szaklapokban megjelent eredményeit és a kutatócsoportjuk által kifejlesztett speciális mutatókat azóta már széles körben alkalmazzák, többek között tavak ökológiai állapotbecsléséhez is – emelik ki a közeleményben.

Lengyel Edinát idézik, aki elmondta: a víz fontossága megkérdőjelezhetetlen, így vizeink megőrzése és jó állapotuk fenntartása a jelen és jövő kor kiemelt és sürgős feladatai közé tartozik. Az orvosi-biológiai kategória díjazottja Munkácsy Gyöngyi, a Semmelweis Egyetem adjunktusa, aki onkológiai kutatásai és bioinformatikai analízisekben szerzett tapasztalatai révén a genetikai alapú, személyre szabott medicina fejlődéséért dolgozik. Az ehhez szükséges, rendkívüli precizitást igénylő laboratóriumi munkafolyamatok során hatalmas mennyiségű adattömeg keletkezik, amelynek bioinformatikai kiértékelése számos, nyilvánosan is elérhető eszköz és adatbázis bevonásával történik. Munkácsy Gyöngyit is idézik, aki elmondta: a biológia és az informatika ötvözése lehetővé teszi számára, hogy hozzájáruljon a rákgyógyítás terén folyó kutatásokhoz. “Egy tumoros megbetegedés kialakulása és gyógyítása még mindig számos megoldatlan kérdéssel szembesít bennünket, én azonban hiszem, hogy e két terület kombinálása segíthet új diagnosztikai és terápiás megközelítések kifejlesztésében” – mutat rá Munkácsy Gyöngyi.

Advertisement

A kiemelkedő kutatói teljesítményhez nélkülözhetetlenek a mindennapi munkát segítő technikusok, laboránsok, asszisztensek és szakmai segítők. Közülük az idei évben Kohajda Mónika, a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika laborasszisztense részesült Nők a Tudományban Kiválósági Díjban, aki 29 éve támogatja az intézményben dolgozó orvosok, biológusok és PhD-hallgatók kutatásait.

Advertisement

Zöldinfó

Több mint kétmilliárd palack visszaváltva: Magyarország erősíti hulladékmentes jövőjét

Magyarország elkötelezett a környezetvédelem és a fenntartható gazdálkodás iránt- közölte a MOHU az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Több mint kétmilliárd PET-palackot, fémdobozt és üveget váltottak vissza a tavaly júliusi indulás óta a MOHU REpont rendszerén keresztül, ez jól példázza azt, hogy Magyarország elkötelezett a környezetvédelem és a fenntartható gazdálkodás iránt – írja az alternativeneriga.hu. Kiemelték, becslések szerint a koncessziót megelőzően Magyarországon az italcsomagolások mindössze nagyjából 30 százalékát hasznosították újra. A már nemzetközi szinten is bizonyított visszaváltási rendszernek, azaz DRS-nek köszönhetően a visszagyűjtés mértéke jelentősen megnőtt, ami nemcsak a környezetre gyakorol pozitív hatást, hanem lehetővé teszi az értékes nyersanyagok hatékony újrahasznosítását is. Több mint 3000 ponton automata, 1700 ponton pedig kézi visszaváltó pont áll a fogyasztók rendelkezésére. A visszaváltási díjat továbbra is a boltokban levásárolható kupon formájában kérik a legtöbben. Több mint 80 százalék ezt a lehetőséget választja, így eddig több mint 80 milliárd forintot kértek úgy vissza a vásárlók, hogy azt akár rögtön a boltban levásárolhassák. A MOHU saját fejlesztésű REpont applikációján keresztül a felhasználók mintegy 15-20 százaléka utalja a bankszámlájára a palackokért járó összeget, jótékony célokra pedig már közel kétszázmillió forintot ajánlottak fel – ismertették a közleményben.

Kitértek arra, hogy a MOHU a boltoknak minden visszaváltott palack után kezelési díjat fizet. A boltok feladata az üzletekben a visszaváltás működtetése, így például az automaták üzemeltetése, tisztítása és ürítése. A MOHU célja, hogy Magyarország elérje az EU által előirányzott 65 százalékos újrahasznosítási arányt, valamint 10 százalék alá szorítsa a hulladéklerakás mértékét. E célok elérése érdekében a visszaváltási rendszeren túl több beruházást is indít, többek közt új, korszerű hulladékudvarokat épít országszerte, fel fog építeni egy 360 ezer tonna kapacitású hulladékhasznosító üzemet, megnégyszerezi a textilgyűjtő konténerek számát, és egymillió szelektív kukát oszt ki ingyen – tájékoztatott a MOHU.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák