

Zöldinfó
Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint
Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).
A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest. A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.
A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet. Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti. A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az ideit tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot – tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat. Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.

Zöldinfó
Modern lámpák és alacsonyabb rezsi a falvakban
Népszerű a közvilágítás korszerűsítését célzó támogatás a Magyar Falu Programban.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A sikeres kezdeményezés jóvoltából várhatóan több mint 1000 kistelepülés cserélheti korszerűbbekre az utcai lámpatesteket. A falvak kérésére meghosszabbított határidővel, szerdáig jelentkezhettek a hazai kistelepülések a Jedlik Ányos Energetikai Program és a Magyar Falu Program közös felhívására – jelentette be Facebook-beegyzésében Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos és Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Ezt a támogatási lehetőséget is a falusi önkormányzatok kérésére indították a Magyar Falu Programban, hiszen jelentős rezsicsökkenés várható a korszerűsítésnek köszönhetően. Így nem meglepő, hogy rendkívül népszerű volt a falvak körében ez a kezdeményezés is: várhatóan ezernél több település kezdhet bele a munkába – írta meg az alternativenergia.hu.
A felhívás célja a helyi közvilágítás korszerűsítése, a meglévők helyett energiatakarékosabb lámpatestek telepítése, autonóm szabályozhatóságuk kiépítése. A kistelepülésektől az elszámolható költségeket teljes egészében átvállalja az állam. Az elnyert források pedig akár a teljes költség erejéig előlegként is kifizethetők. A bejegyzés szerint nem véletlen, hogy a rég várt lehetőséggel majdnem minden második kistelepülés élni kíván. A fejlesztések nemcsak a falvak, hanem az ötezer lélekszám alatti kisvárosokban élők számára is komfortosabbá teszik lakóhelyüket. A rezsiterhek csökkenése, valamint a fenntarthatóbb energiafogyasztás mellett fontos szempont, hogy a kistelepülések biztonságosabbá válnak lakóik számára, egyúttal vonzóbb arcukat mutatják vendégeik felé.
Mint kiemelték, 2025 az áttörés éve a falvak számára is. A folyamatos párbeszédnek köszönhetően a korábbi támogatási célok mellett idén új elemekkel bővülhetett a program. A közvilágítási pályázat is ennek a közös gondolkodásnak az eredménye, amely nagy segítséget jelent a jövőben a falusi önkormányzatok számára.
A Magyar Falu Program keretében eddig nagyságrendileg 1300 milliárd forint támogatás érkezett a hazai kistelepülésekre. A munka folytatódik, hamarosan újabb jó hírekkel jelentkeznek – ígérték a bejegyzésben.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
A hálózattól az otthonig: a Swatten új szintre emeli az energiatárolást
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Holtágak, tározók és csatornák feltöltésével javul a vízpótlás az országban
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Zsolna az elektromos jövő központja – a KIA új modellje már futószalagon
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Az akkumulátorok új szerepben – az amerikai otthonokból virtuális erőművek születnek
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Tovább erősödik az elektromos átállás a BMW csoportnál