Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A napelemek lehetnek Donald Trump következő célpontjai?

Már az első hivatali napon bebizonyosodott, hogy az új elnök nem támogatja a megújuló energiát.

Létrehozva:

|

Donald Trump kormánya bejelentette, hogy mindenre kiterjedő módon támogatja az Egyesült Államok energiapolitikáját, ami a gyakorlatban a fosszilisok támogatását jelenti – írja a PV Magazine. Az új elnök hivatalba lépése óta számos, az olaj- és a földgáz kitermelését fellendítő, illetve a tiszta energiák ösztönzését korlátozó rendelkezést jelentett be, többek között az elektromos autók és a szélenergia is háttérbe szorulhat – utóbbiak telepítését például szövetségi vizeken tiltotta be. A jelek alapján rövidesen a napenergia is a szigorítások célpontjává válhat. A szektor adminisztrációtól függetlenül évtizedek óta egyre bővül, Trump első ciklusa alatt 128 százalékos volt a növekedés, a napenergia pedig ma már az Egyesült Államokban a hálózathoz hozzáadott új villamosenergia-termelés legdominánsabb forrása. Az Energia Információs Hivatal szerint a hálózathoz 2024 első három negyedévében hozzáadott új kapacitás több mint 64 százaléka napenergiához fűződött, ezt követte a földgáz. Immár 60 milliárd dolláros iparágról van szó, az előrejelzések alapján pedig 2025-ben a tiszta energiába történő befektetések először fogják meghaladni a fosszilis tüzelőanyagokét. Edurne Zoco, az S&P Global Commodity Insights munkatársa szerint a teljes zöldenergiás beruházások felét a napenergia teheti ki.

Annak ellenére, hogy a napenergia az energiamix központi eleme, és elvileg komoly felfutás vár rá, a második Trump-adminisztráció akadályozhatja a folyamatokat. Mint ismeretes, Trump második elnöksége első napján ismét kiléptette Amerika kilépését a párizsi megállapodásból, emellett a fosszilisokat támogató, illetve a zöld megoldásokat gátló rendeletet hozott. A döntések alapvető változásokat hozhatnak a befektetések területén, emellett nagy a bizonytalanság az ország eddigi legnagyobb éghajlat- és energiaügyi törvénycsomagja, 2022-es inflációcsökkentő törvény (IRA) körül. Az IRA eddig a napelemek terjedését is nagyban segítette, a technológia szempontjából pedig további kulcskérdés az új vámtarifák alkalmazása. Egyelőre nem világos, hogy Trump döntése értelmében milyen árukat és milyen mértékben fognak vámmal sújtani, amennyiben azonban napelem-alkatrészek is érintettek lesznek, az komoly drágulást hozhat a szektorban. Előny lehet ugyanakkor, ha vámok hatására felfut a hazai gyártási kapacitás.

Az iparágat érintő talán legkomolyabb kockázatot a beruházási adójóváírás (ITC) lehetséges hatályon kívül helyezése. Ezen szabály értelmében napenergia- és energiatárolási projektek mérettől függetlenül a telepített rendszer költségének 30 százalékáig adókedvezményt kapnak, hazai gyártású alkatrészek, illetve az alacsony jövedelmű vagy az energetikai átállás által gazdaságilag érintett közösségek esetén még bónusz is jár. A támogatás eddig hatalmas löketet adott, kérdés, hogy milyen jövő vár rá.
A sok bizonytalanság miatt már most tapasztalható némi megtorpanás az amerikai piacon.

Advertisement

Zöld Energia

2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon

Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.

Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.

A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.

Advertisement

A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák