Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

A napelemek lehetnek Donald Trump következő célpontjai?

Már az első hivatali napon bebizonyosodott, hogy az új elnök nem támogatja a megújuló energiát.

Létrehozva:

|

Donald Trump kormánya bejelentette, hogy mindenre kiterjedő módon támogatja az Egyesült Államok energiapolitikáját, ami a gyakorlatban a fosszilisok támogatását jelenti – írja a PV Magazine. Az új elnök hivatalba lépése óta számos, az olaj- és a földgáz kitermelését fellendítő, illetve a tiszta energiák ösztönzését korlátozó rendelkezést jelentett be, többek között az elektromos autók és a szélenergia is háttérbe szorulhat – utóbbiak telepítését például szövetségi vizeken tiltotta be. A jelek alapján rövidesen a napenergia is a szigorítások célpontjává válhat. A szektor adminisztrációtól függetlenül évtizedek óta egyre bővül, Trump első ciklusa alatt 128 százalékos volt a növekedés, a napenergia pedig ma már az Egyesült Államokban a hálózathoz hozzáadott új villamosenergia-termelés legdominánsabb forrása. Az Energia Információs Hivatal szerint a hálózathoz 2024 első három negyedévében hozzáadott új kapacitás több mint 64 százaléka napenergiához fűződött, ezt követte a földgáz. Immár 60 milliárd dolláros iparágról van szó, az előrejelzések alapján pedig 2025-ben a tiszta energiába történő befektetések először fogják meghaladni a fosszilis tüzelőanyagokét. Edurne Zoco, az S&P Global Commodity Insights munkatársa szerint a teljes zöldenergiás beruházások felét a napenergia teheti ki.

Annak ellenére, hogy a napenergia az energiamix központi eleme, és elvileg komoly felfutás vár rá, a második Trump-adminisztráció akadályozhatja a folyamatokat. Mint ismeretes, Trump második elnöksége első napján ismét kiléptette Amerika kilépését a párizsi megállapodásból, emellett a fosszilisokat támogató, illetve a zöld megoldásokat gátló rendeletet hozott. A döntések alapvető változásokat hozhatnak a befektetések területén, emellett nagy a bizonytalanság az ország eddigi legnagyobb éghajlat- és energiaügyi törvénycsomagja, 2022-es inflációcsökkentő törvény (IRA) körül. Az IRA eddig a napelemek terjedését is nagyban segítette, a technológia szempontjából pedig további kulcskérdés az új vámtarifák alkalmazása. Egyelőre nem világos, hogy Trump döntése értelmében milyen árukat és milyen mértékben fognak vámmal sújtani, amennyiben azonban napelem-alkatrészek is érintettek lesznek, az komoly drágulást hozhat a szektorban. Előny lehet ugyanakkor, ha vámok hatására felfut a hazai gyártási kapacitás.

Az iparágat érintő talán legkomolyabb kockázatot a beruházási adójóváírás (ITC) lehetséges hatályon kívül helyezése. Ezen szabály értelmében napenergia- és energiatárolási projektek mérettől függetlenül a telepített rendszer költségének 30 százalékáig adókedvezményt kapnak, hazai gyártású alkatrészek, illetve az alacsony jövedelmű vagy az energetikai átállás által gazdaságilag érintett közösségek esetén még bónusz is jár. A támogatás eddig hatalmas löketet adott, kérdés, hogy milyen jövő vár rá.
A sok bizonytalanság miatt már most tapasztalható némi megtorpanás az amerikai piacon.

Advertisement

Zöld Energia

Megéri még napelemet telepíteni a bruttó elszámolás mellett?

A korábbi, igencsak kedvező szaldós rendszer vége az újratervezés időszaka sok magyarországi napelemes háztartás számára.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Átfogó cikkben mutatja be a Hvg, hogy mi vár azokra a hazai háztartásokra, amelyek 2025-ben esnek ki a napelemes szaldós elszámolásból. A napelemmel felszerelt otthonok jelentős része, mintegy 15 ezer háztartás idén esik ki a korábbi, rendkívül kedvező elszámolási rendszerből, amely lehetővé tette, hogy a tulajdonosok éves szinten egyensúlyozzák ki a megtermelt és a felhasznált áram mennyiségét. A rendszer felhasználói oldalon azért volt pozitív, mert a nappal vagy nyáron megtermelt többletáramot este, illetve télen „ingyen” lehetett felhasználni a hálózatot kihasználva, végül pedig csak a különbözetet kellett rendezni – többlet esetén ez akár visszatérítést is jelenthetett. Ez nagyban ösztönözte a beruházásokat, ám az EU-s irányelvhez igazodva ennek véget kellett vetni. 2023 szeptemberétől a kormány bruttó elszámolást vezetett be, amely nem mennyiségi, hanem díjalapú: itt az eladott és a vételezett áramot eltérő díjjal számolják el. A betáplált energiát 5 Ft/kWh áron veszik át, míg a hálózatról felvetett 36 vagy 70 Ft/kWh áron számlázzák ki. Ez a váltás látványosan rontja a napelemes rendszerek gazdaságosságát, különösen azoknál, akik nem képesek helyben azonnal felhasználni az előállított áramot.

A változás hatásai hamar érezhetőek voltak a piacon, amely gyorsan visszaesett: kevesebb új beruházás indul, a vállalkozások most jellemzően a régi támogatási programokból megmaradt megrendelésekből élnek. Ezzel együtt a különféle lakossági reakciók és alkalmazkodási stratégiák is megjelent, és egyes piaci szereplők is próbálnak alternatívával előállni.

A hőszivattyúktól az aggregátorokig

Advertisement

Az egyik érdekes megoldási irány a H-tarifa, amely csak a fűtési szezonban, október 15. és április 15. között vehető igénybe megújuló energiaforráson alapuló fűtési rendszerek, így hőszivattyúk és split klímák számára. Ezen keresztül az érintett időszakban 23 Ft/kWh áron vételezhető az áram. Ez sokkal olcsóbb, mint a normál tarifák, kihasználása ugyanakkor csak azoknak lehetséges, akik rendelkeznek a megfelelő infrastruktúrával. A kiépítéshez amperbővítés, új villanyóra, hőszivattyú szükséges, ami akár több mint félmillió forintos beruházás is lehet, igaz, a magasabb energiahatékonysági mutatóval rendelkező rendszerek hosszabb távon komoly megtakarítást eredményezhetnek. A hőszivattyúk, illetve a H-tarifa napelemekkel való kombinálása különösen hatékony megoldás lehet.

Logikus megoldás továbbá a többletenergia helyben történő elraktározása, vagyis a hálózathasználat minimalizálása, esetleg teljes kiiktatása. Éppen ez volt a fő megfontolás a legutóbbi nagy támogatási program, a Napenergia Plusz Program hátterében, ám a megközelítés technikai és gazdasági kihívásokkal jár.

Advertisement

A háromfázisú háromfázisú hálózati kapcsolatok és a szimmetrikus inverterek például nem képesek rugalmasan reagálni a különböző fázisokon jelentkező eltérő fogyasztási igényekre. Egy 10 kWh-s akkumulátor ugyan „csak” 800 ezer forint, új inverterrel és telepítési költséggel együtt viszont a beruházás ára akár 1,5–2 millió forint is lehet. További probléma, hogy az energiatárolók elsősorban csak a napi fogyasztást képesek kiszolgálni, és itt is főként a naposabb hónapokban, télen már ritkán elegendőek.

Ezen a ponton jöhet képbe a kézenfekvő, energiatakarékos és kifejezetten egyszerű megoldás, a spórolás. Ha a háztartás tagjai tudatosan a napos időszakokra időzítik az energiaigényes eszközök, így a mosógép működését, az önmagában jelentős spórolást eredményezhet. Ennél is hatékonyabb az okosotthon-rendszerek kiépítése, ezek automatikusan a termeléshez igazítják a fogyasztást. Érdemes hozzátenni: ezen rendszerek is általában több száz ezer, esetleg millió forintba kerülnek, hosszú távon viszont megtérülnek – főleg, ha a szolgáltatók idővel kedvezményes tarifaidőszakokat alakítanak ki.

Advertisement

Végezetül érdemes az aggregátorok által kínált lehetőségekről is szót ejteni, ezek a cégek a szaldóból kieső háztartások számára kínálnak kedvezőbb átvételi árat. Az első hazai aggregátor egy ideig háromszoros árat kínált a hivatalos tarifához képest, ami igencsak vonzó opció volt. A szolgáltatás nagy előnye, hogy beruházást nem, csak szerződést igényel, az azonban erősen kérdéses, hogy meddig tarthatók a jelenlegi kedvező árak.

A Hvg cikkében kiemeli: a bruttó elszámolásba való kényszerű átlépés nem az idei év problémája, jövőre ugyanis újabb 20,5 ezer háztartás következik. Egyre több családnak kell majd újragondolnia, miként érdemes napelemes rendszerét használnia, kiegészítenie.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák