A helyettes államtitkár szerint az év emlősének kiválasztott magyar szöcskeegér “kiváló képviselője” az ország számos olyan természeti értékének, amely világállományának fennmaradásában Magyarországnak döntő felelőssége van. Az örökség helyi értékét az embereknek annak fényében kell megtalálniuk és alakítaniuk, hogy globális és európai szinten is drasztikusan fogyatkozik a biológiai sokféleség – tette hozzá Balczó Bertalan. Az Év emlőse programban az állatfaj megismertetése mellett arra is törekednek, hogy megmutassák mi veszélyezteti az állományt, milyen természetvédelmi kihívásokkal néz szembe a szakma és melyek az aktuális teendők – mondta.

Kifejtette, olyan állat- és növényfajokkal foglalkoznak, amelyeknek az elterjedési területe az ország határain belül van. Ezek állománymérete sok esetben olyannyira parányi, hogy a természetvédelem világjelképévé vált óriáspanda állományához képest is aprócska – jegyezte meg. Azt mondta, olyan “bennszülött” fajokról van szó, amelyek évezredek, évmilliók alatt alakultak ki a Kárpát-medencében és azóta is csak ott élnek. Ilyen faj például a bánáti bazsarózsa vagy a magyar szöcskeegér is – fűzte hozzá.

Balczó Bertalan köszöntőjében arról is beszélt, hogy

a természetes és természetközeli ökoszisztémák olyan szolgáltatásokat biztosítanak az emberek számára, amelyek elengedhetetlenek. Ilyen a tiszta víz, a tiszta levegő, a beporzás és az éghajlatszabályozás – mondta. Kijelentette, egy ökoszisztéma akkor lesz stabil és képes arra, hogy kövesse a gyorsuló változásokat, ha megfelelő fajgazdagsággal rendelkezik. A természet védelme és értékeinek megőrzése stratégiai, gazdasági és versenyképességi kérdés is – hangsúlyozta. Úgy fogalmazott, a magyar szöcskeegérhez hasonló fajok megőrzéséhez alapos ismeretekre van szükség. Amíg az egyes fajok igényei, veszélyeztető tényezői nem ismertek, addig a védelmük érdekében tett minden intézkedés “legfeljebb óvatos próbálkozásnak minősül” – emelte ki.

Balczó Bertalan a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszerről is beszélt. Elmondta: tíz nemzeti park igazgatóság szakembereinek, valamint számos kutatóintézet, független kutató és adatgyűjtő bevonásával több száz növény- és állatfaj és azok élőhelyeinek rendszeres megfigyelése zajlik. Hozzátette, idén a kormány a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Pluszban (KEHOP Plusz) egy egymilliárd forintos keretösszeggel bíró projektet indít ennek a rendszernek a korszerűsítésére, modernizálására. Fontos célként említette egy átfogó, országos természetvédelmi adattár létrehozását, amely lehetővé teszi majd, hogy a biológiai sokféleséggel kapcsolatban született, hivatásos természetvédelem által gyűjtött adatok szabályozott, de felhasználóbarát módon elérhetővé váljanak.

Hangsúlyozta, fontos, hogy

a szakmai munka mellett társadalmi támogatottsága is legyen a környezetvédelmi munkának, ebben az Év emlőse és a Vadonleső Program mindig lényeges szerepet töltött be. Füredi Kornél Béla, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője köszöntőjében egyebek között arról beszélt, az intézet 2019 óta működteti a Vadonleső Programot az Agrárminisztériummal (AM) közösen. A kezdeményezés az ország egyik első közösségi adatgyűjtő programjaként jelenleg tizennyolc védett növény- és állatfaj elterjedési és veszélyeztetettségi adatait gyűjti önkéntesekkel – mondta. Hozzátette, jelenleg mintegy tizennyolcezer bejelentett adatot tárolnak és évente átlagosan ezer bejelentés érkezik a programba. A 2014-ben elinduló Év emlőse kezdeményezés egy egész éves eseménysorozattal segíti ezt a munkát és hívja fel a figyelmet a kiválasztott faj és környezete fontosságára – jegyezte meg.

Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója elmondta, a magyar szöcskeegér az országban csak a Borsodi-Mezőségben található meg. Hozzátette, az állat globálisan veszélyeztetett fajnak minősül. Az eseményen kiosztott sajtóanyag szerint a magyar szöcskeegér az alig legeltetett száraz gyepek vegyes táplálkozású rágcsálója. Magyarországon fokozottan védett, pénzben kifejezett értéke egymillió forint. Az állatok téli álmot alszanak, sok rovart fogyasztanak és évente csak egyszer vannak kölykeik. 1936 és 2006 között egyetlen élő példánya sem került elő Magyarországon.