Zöldinfó

Balczó Bertalan: Magyarország páratlan természeti örökséggel rendelkezik

Magyarország páratlan természeti örökséggel rendelkezik, mely világviszonylatban is különlegesnek mondható – hangsúlyozta a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár Miskolcon, az Év emlőse című kezdeményezés nyitórendezvényén.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-03-01

Szerző:

Vanessza

A helyettes államtitkár szerint az év emlősének kiválasztott magyar szöcskeegér “kiváló képviselője” az ország számos olyan természeti értékének, amely világállományának fennmaradásában Magyarországnak döntő felelőssége van. Az örökség helyi értékét az embereknek annak fényében kell megtalálniuk és alakítaniuk, hogy globális és európai szinten is drasztikusan fogyatkozik a biológiai sokféleség – tette hozzá Balczó Bertalan. Az Év emlőse programban az állatfaj megismertetése mellett arra is törekednek, hogy megmutassák mi veszélyezteti az állományt, milyen természetvédelmi kihívásokkal néz szembe a szakma és melyek az aktuális teendők – mondta.

Kifejtette, olyan állat- és növényfajokkal foglalkoznak, amelyeknek az elterjedési területe az ország határain belül van. Ezek állománymérete sok esetben olyannyira parányi, hogy a természetvédelem világjelképévé vált óriáspanda állományához képest is aprócska – jegyezte meg. Azt mondta, olyan “bennszülött” fajokról van szó, amelyek évezredek, évmilliók alatt alakultak ki a Kárpát-medencében és azóta is csak ott élnek. Ilyen faj például a bánáti bazsarózsa vagy a magyar szöcskeegér is – fűzte hozzá.

Balczó Bertalan köszöntőjében arról is beszélt, hogy

a természetes és természetközeli ökoszisztémák olyan szolgáltatásokat biztosítanak az emberek számára, amelyek elengedhetetlenek. Ilyen a tiszta víz, a tiszta levegő, a beporzás és az éghajlatszabályozás – mondta. Kijelentette, egy ökoszisztéma akkor lesz stabil és képes arra, hogy kövesse a gyorsuló változásokat, ha megfelelő fajgazdagsággal rendelkezik. A természet védelme és értékeinek megőrzése stratégiai, gazdasági és versenyképességi kérdés is – hangsúlyozta. Úgy fogalmazott, a magyar szöcskeegérhez hasonló fajok megőrzéséhez alapos ismeretekre van szükség. Amíg az egyes fajok igényei, veszélyeztető tényezői nem ismertek, addig a védelmük érdekében tett minden intézkedés “legfeljebb óvatos próbálkozásnak minősül” – emelte ki.

Balczó Bertalan a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszerről is beszélt. Elmondta: tíz nemzeti park igazgatóság szakembereinek, valamint számos kutatóintézet, független kutató és adatgyűjtő bevonásával több száz növény- és állatfaj és azok élőhelyeinek rendszeres megfigyelése zajlik. Hozzátette, idén a kormány a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Pluszban (KEHOP Plusz) egy egymilliárd forintos keretösszeggel bíró projektet indít ennek a rendszernek a korszerűsítésére, modernizálására. Fontos célként említette egy átfogó, országos természetvédelmi adattár létrehozását, amely lehetővé teszi majd, hogy a biológiai sokféleséggel kapcsolatban született, hivatásos természetvédelem által gyűjtött adatok szabályozott, de felhasználóbarát módon elérhetővé váljanak.

Hangsúlyozta, fontos, hogy

a szakmai munka mellett társadalmi támogatottsága is legyen a környezetvédelmi munkának, ebben az Év emlőse és a Vadonleső Program mindig lényeges szerepet töltött be. Füredi Kornél Béla, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője köszöntőjében egyebek között arról beszélt, az intézet 2019 óta működteti a Vadonleső Programot az Agrárminisztériummal (AM) közösen. A kezdeményezés az ország egyik első közösségi adatgyűjtő programjaként jelenleg tizennyolc védett növény- és állatfaj elterjedési és veszélyeztetettségi adatait gyűjti önkéntesekkel – mondta. Hozzátette, jelenleg mintegy tizennyolcezer bejelentett adatot tárolnak és évente átlagosan ezer bejelentés érkezik a programba. A 2014-ben elinduló Év emlőse kezdeményezés egy egész éves eseménysorozattal segíti ezt a munkát és hívja fel a figyelmet a kiválasztott faj és környezete fontosságára – jegyezte meg.

Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója elmondta, a magyar szöcskeegér az országban csak a Borsodi-Mezőségben található meg. Hozzátette, az állat globálisan veszélyeztetett fajnak minősül. Az eseményen kiosztott sajtóanyag szerint a magyar szöcskeegér az alig legeltetett száraz gyepek vegyes táplálkozású rágcsálója. Magyarországon fokozottan védett, pénzben kifejezett értéke egymillió forint. Az állatok téli álmot alszanak, sok rovart fogyasztanak és évente csak egyszer vannak kölykeik. 1936 és 2006 között egyetlen élő példánya sem került elő Magyarországon.

Kapcsolódó tartalom:állatvédelem emlős környezet természet természeti örökség természetvédelem

Zöldinfó

Megdupláznák a medvekilövési kvótát Romániában

A román államfő az alkotmánybírósághoz fordult a medveállomány ritkítására vonatkozó törvény kapcsán

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-05-26

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nicusor Dan szerint a jogszabály jelenlegi formájában hiányos, valamint a román alaptörvény mellett európai szabályokat is sérthet – számolt be az alternativenergia.hu. Nicusor Dan beadványában attól tart, hogy a romániai barnamedve-állomány szabályozására vonatkozó, megelőzési céllal idén 859 barnamedve kilövését engedélyező törvényben megállapított kvóta aránytalan intézkedésnek minősülhet, amennyiben nem bizonyítható tudományosan, hogy túlszaporodott a populáció, valamint az, hogy az ökológiai egyensúly és a lakosság biztonsága érdekében hozott egyéb intézkedések nem elégségesek. A törvény ebben a formában európai szabályokat is sérthet – figyelmeztet az államfő. Megítélése szerint a jogszabály jelenlegi formájában hiányos. Például bár tiltja a kétévesnél kisebb bocsokat nevelő anyamedvék kilövését, az előírás megszegése esetén nem ír elő szankciókat, így ez a cikkely kötelező érvényű jogi norma helyett pusztán erkölcsi ajánlássá válik – mutat rá.

Nicusor Dan azon aggodalmának is hangot ad, hogy nincs egy valós idejű, minden érintett számára hozzáférhető adatbázis a kvóta alakulásáról, így az több példány kilövését is lehetővé tenné, mint a megszabott felső határ. “Az a tény, hogy a megszabott kvóta túllépése esetén semmilyen szankció nem alkalmazandó, azt bizonyítja, hogy a jogalkotó az uniós előírásokkal ellentétben nem a faj tényleges védelmét tűzte ki célul, hanem egy engedékeny, jogi szigorral nem rendelkező keretet hozott létre” – idézi a beadványt az Agerpres. Az államfő azt is állítja, hogy a román parlament túllépte törvényhozói hatáskörét, amikor számszerűsítette a vadászati kvótákat, szerinte a kilőhető egyedszámokat a végrehajtó hatalomnak, a környezetvédelmi minisztériumnak kellene megszabni.

Romániában április 22-én fogadta el döntő házként a képviselőház a barnamedve-állomány ritkítását célzó vadászati kvóta megduplázását. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által előterjesztett törvénytervezet a korábbi 426 helyett 2026-ra és 2027-re évi 859 barnamedve kilövését írja elő megelőzési céllal. A jogszabály a sürgősségi kilövések számát is az eddigi kétszeresére – 55 helyett 110-re – emeli. Előírja továbbá, hogy a kétévesnél kisebb bocsokat nevelő anyamedvéket nem szabad kilőni, és a trófeavadászat is tilos. Az előterjesztő RMDSZ szerint az intézkedés célja az emberi élet és a mezőgazdasági tevékenységek védelme a Romániában védettnek minősülő nagyvadaktól, valamint a túlszaporodott állomány tudományos alapú szabályozása.

Az indoklása szerint az intézkedésre azért volt szükség, mivel Romániában az utóbbi két évtizedben 26 ember életét vesztette medvetámadások következtében, és több mint 274-en megsérültek. A román hatóságok az elmúlt időszakban a településekre bejáró medvék számának növekedésére figyelmeztettek. Erdélyben az elmúlt két hétben több alkalommal támadt emberre medve, Beszterce-Naszód és Hargita megyéből egy-egy halálos támadást is jelentettek. Utóbbi nyomán 22 székelyföldi polgármester kérte az államfőtől a vadászati kvótákra vonatkozó törvény mielőbbi kihirdetését. Romániában a legfrissebb genetikai populációfelmérés eredményei a barnamedvék túlszaporodását mutatják. Eszerint az országban élő nagyvadak száma 10 419 és 12 770 közöttire tehető, míg szakértők szerint az optimális egyedszám 4000 lenne.

A Digi24 hírportál szerint az alkotmánybíróság június 24-én tárgyalja az államfő beadványát. A törvénytervezetet kezdeményező Tánczos Barna szenátor, volt környezetvédelmi miniszter aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a román államfő a törvény kihirdetése helyett alkotmányossági kifogást emelt a jogszabály ellen. “A törvényben olyan arányos megelőzési és beavatkozási kvótákat javasoltunk, amelyeket a tavaly lezárult genetikai populációfelmérés eredményeire alapoztunk, azzal a céllal, hogy megfékezzük a medvék túlszaporodását, védve az emberi életet és a mezőgazdasági tevékenységet. Ugyanakkor a tudományos alapon meghatározott arányos beavatkozás összhangban van a faj védelméről szóló rendelkezésekkel és más európai gyakorlatokkal” – írta Facebook-oldalán Tánczos. Az RMDSZ politikusa hozzátette: abban bízik, hogy az alkotmánybíróság a legrövidebb időn belül megállapítja, hogy a jogszabály nem sérti az alaptörvényt, és az még a nyár folyamán megjelenhet a Hivatalos Közlönyben.

Tovább olvasom