Zöld Közlekedés
Jobban bízunk a sofőrökben? Önvezető autók utasainak reakcióit vizsgálták a kutatók
Váratlan helyzetekben vizsgálták az önvezető autók utasainak reakcióit a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói együttműködve a HUN-REN és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakembereivel. Az eredményeikről a Nature-ben megjelent cikkükben számoltak be.
0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)
Korábbi fiziológiai kutatások kimutatták, hogy az utasok szorongási szintje alacsonyabb egy ember által vezetett autóban, mint az önvezető járműben. A kutatók célja az volt, hogy feltárják a valós utasélménybeli különbségeket egy váratlan közúti események esetén. A szakemberek 41 önkéntest vontak be a ZalaZone Járműipari Tesztpályán zajló vizsgálatokba. A mintegy háromperces, két kilométeres utat minden önkéntes kétszer tette meg, egyszer egy hivatásos sofőr vezetett, másik alkalommal pedig önvezető üzemmódban haladt a jármű. Az utasok reakcióit elektroenkefalográfiás (EEG) készülékkel, illetve a szemmozgásokat, fejmozgásokat és pislogási frekvenciát mérő speciális „szemüveggel” vizsgálták.
Az út során előre nem látható akadályokkal találkoztak: egy szarvast és egy gyereket jelképező bábú jelent meg az úton. A jármű maximális sebessége 60 km/h volt, a bábuk feltűnése olyan eseményt imitált, amely nem vészhelyzeti cselekvésre késztetett, hanem gyors útvonal-korrekciót igényelt. Az EEG-elemzések legfigyelemreméltóbb eredménye az volt, hogy a résztvevők az önvezető móddal szemben előnyben részesítették azt a helyzetet, amikor a járművet ember irányította. Az önvezető módban a szemmozgások és a fejmozgások szélesebbek voltak, a pislogási frekvenciák pedig csökkentek a váratlan események során. A szemmozgások során mért eltérések azonban kisebbek voltak, mint más korábbi vizsgálatok esetében, a kutatók szerint ennek oka lehet, hogy az önvezető jármű kormányzását, gyorsítását és lassítását nagyon szorosan az emberi vezetés után modellezték.
A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy az új közlekedési módok széles körű elfogadtatását segítheti az utasok fiziológiai reakcióinak mérése, különösen olyan helyzetekben, amikor a fejlesztőknek ellenőrizniük kell, hogy a felhasználók elvárásai teljesülnek-e.
Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
Zöld Közlekedés
Átrendeződés a használtautó-piacon: egyre több az alternatív hajtás
A hazai használtautó-piacon egyre inkább a középkategória válik meghatározóvá, a piac súlypontja a 2,5-10 millió forintos árkategóriák felé tolódik.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az idén januárban a meghirdetett személygépkocsik 35,6 százaléka tartozott a 2,5 millió forint alatti kategóriába, az előző év azonos időszakához képest ez a kategória 12,3 százalékkal csökkent – írja az alternativenergia.hu. A kínálat 28,9 százaléka volt a 2,5-5 millió forint közötti sávban, 23,4 százaléka az 5-10 millió forintos sávban, míg 12,2 százaléka 10 millió forint feletti áron szerepelt. A 2,5-5 millió forintos sáv 7 százalékkal bővült, míg az 5-10 millió forintos kategória közel 16 százalékkal erősödött egy év alatt. A kínálati átlagár januárban 5,6 millió forint volt, ami az egy évvel korábbi adathoz viszonyítva 1,8 százalékos emelkedés. A meghirdetett személygépkocsik csaknem fele, mintegy 50 ezer benzinmeghajtású volt, míg a 42 ezer dízelautó 41 százalékot képviselt a kínálatban. Az alternatív hajtású járművek részesedése továbbra is alacsonyabb, az elektromosok a kínálat 5,4 százalékát, a hibridek pedig 4,8 százalékát teszik ki. A Használtautó.hu kínálatában az előző év azonos időszakához viszonyítva az elektromos meghajtású autók száma 23,3 százalékkal, a hibrideké 15,5 százalékkal nőtt, ugyanakkor a benzinmeghajtásúaké 1,9 százalékkal, a dízelmeghajtású autók száma pedig 5,1 százalékkal csökkent.
A meghirdetett benzines autók átlagosan 152 ezer kilométert, míg a dízelek mintegy 218 ezer kilométert futottak. A benzines autók átlagéletkora 13,3 év, a dízeleké 12,1 év volt. Éves összevetésben a dízelek futásteljesítménye 0,9 százalékkal, míg a benzineseké 2,6 százalékkal csökkent. A dízeles személygépjárművek átlagéletkora nem változott, a benzineseké 3,6 százalékkal csökkent. A kínálati átlagárak alapján januárban a hibridek voltak a legdrágábbak, 11,4 millió forintos átlagárral. Az elektromos modellek átlagára 10,9 millió forintra csökkent. A dízelüzemű személygépkocsik átlagosan 5,5 százalékkal voltak drágábbak a benzines modelleknél. Éves szinten a hibridek ára 6,7 százalékkal, az elektromosoké 11,2 százalékkal csökkent – ismertette a Használtautó.hu.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta29 vonalon járnak az új maximidi buszok a fővárosban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKlímavédelem jogi úton: Hollandia új kibocsátáscsökkentési célokra kényszerül
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaLegeltetéssel a természetvédelemért: nagyszabású fejlesztés indul a Hortobágyon