Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Jobban bízunk a sofőrökben? Önvezető autók utasainak reakcióit vizsgálták a kutatók

Váratlan helyzetekben vizsgálták az önvezető autók utasainak reakcióit a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói együttműködve a HUN-REN és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakembereivel. Az eredményeikről a Nature-ben megjelent cikkükben számoltak be.

Létrehozva:

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x)

Korábbi fiziológiai kutatások kimutatták, hogy az utasok szorongási szintje alacsonyabb egy ember által vezetett autóban, mint az önvezető járműben. A kutatók célja az volt, hogy feltárják a valós utasélménybeli különbségeket egy váratlan közúti események esetén. A szakemberek 41 önkéntest vontak be a ZalaZone Járműipari Tesztpályán zajló vizsgálatokba. A mintegy háromperces, két kilométeres utat minden önkéntes kétszer tette meg, egyszer egy hivatásos sofőr vezetett, másik alkalommal pedig önvezető üzemmódban haladt a jármű. Az utasok reakcióit elektroenkefalográfiás (EEG) készülékkel, illetve a szemmozgásokat, fejmozgásokat és pislogási frekvenciát mérő speciális „szemüveggel” vizsgálták.

Az út során előre nem látható akadályokkal találkoztak: egy szarvast és egy gyereket jelképező bábú jelent meg az úton. A jármű maximális sebessége 60 km/h volt, a bábuk feltűnése olyan eseményt imitált, amely nem vészhelyzeti cselekvésre késztetett, hanem gyors útvonal-korrekciót igényelt. Az EEG-elemzések legfigyelemreméltóbb eredménye az volt, hogy a résztvevők az önvezető móddal szemben előnyben részesítették azt a helyzetet, amikor a járművet ember irányította. Az önvezető módban a szemmozgások és a fejmozgások szélesebbek voltak, a pislogási frekvenciák pedig csökkentek a váratlan események során. A szemmozgások során mért eltérések azonban kisebbek voltak, mint más korábbi vizsgálatok esetében, a kutatók szerint ennek oka lehet, hogy az önvezető jármű kormányzását, gyorsítását és lassítását nagyon szorosan az emberi vezetés után modellezték.

A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy az új közlekedési módok széles körű elfogadtatását segítheti az utasok fiziológiai reakcióinak mérése, különösen olyan helyzetekben, amikor a fejlesztőknek ellenőrizniük kell, hogy a felhasználók elvárásai teljesülnek-e.

Advertisement

Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Advertisement

Zöld Közlekedés

Hatótáv, ár, töltés: ezek döntik el az elektromos autók jövőjét a fiataloknál

Sok a korlátozó tényező, de vennének elektromos autót a magyar fiatalok.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Magyar Elektromobilitási és Technológai Egyesület saját közvéleménykutatást végzett a 18-35 éves lakosság körében az elektromos autózással kapcsolatos általános vélekedésre vonatkozóan – ismertette az alternativenergia.hu. Az online kérdőív egyértelmű eredményeket mutat. Továbbra is sok a korlátozó tényező, de vennének elektromos autót a magyar fiatalok.

A válaszadók 80 százalékának van jogosítványa, illetve a jogosítvánnyal rendelkezők 90 százaléka jelenleg használ valamilyen autót a családon belül. A mindennapi ingázásban az autó kiemelt szerepet játszik, gyakran más közlekedési módokkal (tömegközlekedés, e-roller, kerékpár) kombinálva. Az éves futásteljesítmény jelentős részben 10. 000 km alatt realizálódik a hétköznapi átlagos napi távolság pedig leggyakrabban 25-50 km közé esik. A válaszadók szerint közel 90 százaléka tudja, mi a különbség a meghajtásmódok között (tisztán elektromos, plug-in hibrid, hibrid). A válaszadók 70 százaléka tájékozottnak érzi magát az elektromos autókat illetően, közel 20% rendszeresen követi az elektromos autózással kapcsolatos híreket. Az elektromos autók előnyei között a válaszadók jellemzően a környezetbarát működést, az alacsonyabb fenntartási költségeket, a csendes működését, az innovatív technológiai megoldásokat, adókedvezményeket, ingyenes parkolást, otthoni töltés kényelmét emelték ki. Sokak számára vonzó, hogy az elektromos autók lokálisan nem bocsátanak ki káros anyagokat, illetve a jövő közlekedésének kulcselemeként tekintenek rájuk.

A hátrányok oldalán ugyanakkor markánsan jelenik meg néhány korlátozó tényező. A legfontosabb a magas beszerzési ár, amelyet szinte minden válaszadó problémaként jelölt meg. Emellett gyakoriak a korlátozott hatótávval, a kevés töltőállomással, a hosszú töltési idővel és az akkumulátor élettartamával kapcsolatos aggályok. Továbbá olyan tévhitek is tartják még mindig magukat, mint a néhány évenkénti meghajtó akkumulátorcsere, az e-autók gyakori kigyulladása vagy az elektromágneses sugárzásveszély. A kitöltők 36%-a 301-400 km, 27%-a 401-600 km, további 37%-a pedig 600 km feletti hatótávot tartaná ideálisnak. A válaszadók 80 százaléka 5 éven belül szeretne elektromos autót vásárolni. 73% az árhoz köti a vásárlást (“olcsóbb lenne”, “lejjebb mennének az árak”, “ha lenne rá pénzem”), de jelentős részük a hatótáv növekedését, a töltőinfrastruktúra javulását, az állami támogatások elérhetőségét és a használtpiaci kínálat javulását is feltételként jelölte meg. A válaszadók 60 százaléka az európai és a kínai autók között nem lát egyértelmű, markáns minőségi különbséget. A következő vásárlásnál már 80% fontolóra venné a kínai e-autók vásárlását. A hagyományos belsőégésű motorral szerelt új autók 2035 utáni EU-s értékesítési tilalma tekintetében elmondható, hogy a válaszadók fele nem ért egyet a szabályozással, 30% támogatja azt, míg 20% nem tudja megítélni.

Advertisement

A kutatási eredmények alapján a képlet egyértelmű, az elektromos autókkal kapcsolatos korlátok és a tévhitek lebontása kizárólag edukáción keresztül valósulhat. Ennek érdekében a vállalati, állami és a civil szerepvállalás nélkülözhetetlen, az érintettek hatékony és eredményes együttműködése a kulcstényező. Civil szervezetünk egyik fő küldetése ezen tévhitek lebontása, illetve ezen keresztül a hazai elektromobilitás térnyerésének elősegítése. További részletek a civil szerveztünk honlapján elérhetőek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák