Zöldinfó

Olcsó napelemek, amelyeket a kerítésre is telepíthetünk!

Az osztrák Sunbooster GmbH bemutatta a Sunbooster Vertical nevű, kétoldalú, rugalmas napelemekből álló rendszert, amely meglévő kerítésekre telepíthető, és jelentősen olcsóbb alternatívát kínál a hagyományos napelemes kerítésekkel szemben.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2025-03-30

Szerző:

Hell

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Függőleges, kétoldalú, kerítések számára tervezett napelemeket mutatott be egy osztrák startup – számol be a PV Magazine. A Sunbooster GmbH 372 wattos, rugalmas napelemes rendszerekre szakosodott, termékeit inverterekkel és kábelezéssel együtt árusítja. A termékcsalád legkisebb teljesítményű változatát 500 euróért, azaz mintegy 201 ezer forintért árusítja. A kétoldalú, ruganyos napelemeket meglévő kerítésekre lehet telepíteni. A Sunbooster Vertical nevű terméket nemrég vezették be a német, az osztrák és a svájci piacra, a hagyományos árnyékolók kiváltására szánt eszközök egyelőre hat szettben érhetők el. A legkisebb rendszer 372 wattos teljesítményű, az 500 euróért az invertert és a 10 méteres kábelezést is megkapja az ügyfél. A termék mérete 2-szer 2,5 méter, a bal oldalát egy MC4-es csatlakozóval, a jobb oldalát pedig egy MC4-es aljzattal látták el. A napelemek száma iker rendszer rendelésekor megduplázódik, négyszeres rendszer esetén pedig megnégyszereződik. A szükséges kábelek ennek megfelelően kerülnek a csomagba. Egy négy darab, négy egységből álló rendszer 2,5 méter hosszú napelemcsíkokkal jelenleg 1699,90 euróba, tehát nagyjából 684 ezer forintba kerül. Egy ilyen rendszerrel 1,872 kilowatt napelemes teljesítményt lehet telepíteni a háztartás meglévő kerítésére.

A méretezésnek nincsenek határai, ezért a Sunbooster ipari kerítések esetében is el tud képzelni alkalmazást. Egy 100 méter hosszú kerítésre több mint 18 kilowattnyi fotovoltaikus teljesítmény telepíthető. „A beszerzési költség csak egyharmada a klasszikus napelemes kerítések árának. Ez azt jelenti, hogy készleteink már két és fél év után megtérültek” – emelte ki Stefan Ponsold, a cég vezérigazgatója.

A bevezető szakaszban a termékcsalád csak a Sunbooster üzletében lesz elérhető. Ezt követően viszont a vállalat az érintett piacok kiválasztott barkácsáruházain és szakkereskedőin keresztül is szeretné értékesíteni csomagjait.

Kép: Sunbooster GmbH

Zöldinfó

Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban

Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.

Létrehozva:

52 perc telt el a létrehozás óta

2026-11-05

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.

Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.

Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.

Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.

Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.

Tovább olvasom