Zöldinfó

Egészségfejlesztő Kórház Díjat kapott a Semmelweis Egyetem

A Semmelweis Egyetem nyerte el az Egészségfejlesztő Kórház Díj 2025 címet a Magyar Kórházszövetségtől.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-04-18

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A felhívásra a Kommunikációs Igazgatóság és a Családbarát Egyetem Program munkatársai nyújtottak be pályázatot az Országos Intézet/Klinikai Központ kategóriában a munkavállalók egészségének támogatására, az egészségfejlesztésre, valamint a lakossági edukációra irányuló egyetemi programok és kezdeményezések összefoglalásáról. A díjat a Magyar Kórházszövetség XXXVII. kongresszusán adták át, ahol a Semmelweis Egyetem a Zöld Kórház Díj Zöld beszerzés kategóriájában is elismerést kapott, továbbá két klinika elnyerte az OVSZ Életet adományozó kórház díját.

A Magyar Kórházszövetség által meghirdetett Egészségfejlesztő Kórház Díjról hatfős szakmai zsűri döntött. A címet azok az intézmények kaphatták (egy országos intézet vagy klinikai központ, egy vármegyei irányító kórház, egy városi kórház vagy szakkórház), amelyek 2024. július és 2025. március között a legkiemelkedőbb és legszélesebb körű egészségfejlesztési tevékenységet valósították meg a munkahelyi egészségfejlesztés, az egészséget támogató kórházi környezet és az egészségkommunikáció terén. Az emlékplakett mellett a díjazott intézmények kétmillió forint értékű sportszerutalványt kaptak a Richter Gedeon Nyrt. jóvoltából.

A Semmelweis Egyetem küldetése az oktatás, kutatás, gyógyítás hármas feladata mellett a magyar lakosság edukációja és egészségfejlesztése is. Emellett az egyetemen kiemelt fontosságú a munkavállalók egészségmegőrzésének támogatása, az egészségfejlesztésre fókuszáló munkahely alapjainak megteremtése is. Ennek kapcsán számos program valósult meg az elmúlt időszakban, ezeket foglalta össze a nyertes pályázati anyag.

A munkahelyi egészségfejlesztési programok és egészséget támogató környezet részeként a Családbarát Egyetem Program keretében 2023-ban elindult az egyetemen az ország első és idáig egyetlen prevenciós szakrendelése, ahova minden kolléga bejelentkezhet, aki szakorvosi útmutatással változtatna életmódján. Az egészséges étkezés kialakításában, a sport mindennapokba való beiktatásában, vagy akár a dohányzásról leszokásban is segít a munkavállalóknak az Egészségfejlesztési Központ. Az egyetem számos ingyenes vagy kedvezményes sportolási lehetőséget is kínál. Nagyjából félévente indulnak a Medical Fitness életmódváltó csoportok, kifejezetten alapbetegséggel élő – pl. magas vérnyomással, cukorbetegséggel, elhízással érintett – munkatársak számára. A Családi és Sportnapon egyéni és csapatversenyes részvételre, különböző mozgásformák kipróbálására nyílik lehetőség és a gyerekeket is számos program várja. Ezek mellett mentális egészségprogramok, belső tréningek és széles körű szűrővizsgálatok is a Semmelweis Polgárok rendelkezésére állnak.

Az egyetem 2007 óta rendszeresen jelentet meg népegészségügyi tematikájú sajtóanyagokat, 2019 óta oktatóvideókat, 2021 óta pedig animációs ismeretterjesztő videókat. A Youtube-on és az egyetemi honlapon ingyenesen elérhető videók olyan témákat dolgoznak fel közérthető formában, mint például az elhízás és a mozgásszegény életmód, az immunrendszer működése vagy épp a kullancs helyes eltávolításának módja. Az egyetemi honlap hírei között is hangsúlyosak a prevenciós témák, a TOP 5 Semmelweis-tipp sorozat részei például különböző témakörökben foglalkozik azokkal a legfontosabb dolgokkal, amelyeket viszonylag egyszerűen megtehetünk az egészségünkért. A tudományos ismeretterjesztés, egészségügyi edukáció szellemében indította el az idősebb korosztálynak és hozzátartozóinak szóló előadássorozatát, a Szenior Akadémiát, valamint a középiskolásokat célzó Junior Akadémiát.

A megbízható egészségügyi tartalomgyártás másik sarokpontja a 2023-ban bemutatott, majd 2024-ben továbbfejlesztett ingyenes tünetellenőrző, döntéstámogató applikáció, a Semmelweis HELP, amelyet az egyetem orvosai és kommunikációs szakemberei fejlesztettek. A hazai viszonylatban teljesen egyedi alkalmazás a magyarországi ellátórendszer sajátosságaira figyelemmel lett kialakítva és 0-99 éves kor között használható. Az applikáció a 740 betegséget tartalmazó tudásbázisából egy algoritmus segítségével javaslatot ad arra, hogy az észlelt tünetek alapján mennyire súlyos egészségügyi problémával küzd a felhasználó és milyen gyorsan kell igénybe vennie az orvosi ellátást.

A felsorolt kedvezmények és prevenciós lehetőségek egy helyen elérhetőek a pályázat részeként létrehozott honlapfelületen. A nyertes pályázati anyagot a Kommunikációs Igazgatóság és a Családbarát Egyetem Program munkatársai állították össze.

A díjat a Magyar Kórházszövetség XXXVII. kongresszusán adták át, ahol az újonnan indított Zöld Kórház Díjakat is kiosztották. A Zöld beszerzés kategória győztese a Semmelweis Egyetem lett a fenntartható működés iránti elkötelezettségének és a környezettudatos beszerzési stratégiák alkalmazásának köszönhetően, amely az 50 hektáros zöldterület és az akkumulátoros kerti eszközök használata mellett elektromos autóflottát is kiépített, megcélozva ezzel is a károsanyag-kibocsátás csökkentését.

Az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) Életet adományozó kórház díjat adott át a kongresszuson a Semmelweis Egyetem két klinikájának. Az elismerést idén is azok az intézmények kapták, ahol 2024-ben legnagyobb mértékben emelkedett a donorjelentések száma. Az Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinikán tízzel (2023: 11 jelentés; 2024: 21 jelentés), az Intenzív Terápiás Klinikán kilenccel (2023: 4 jelentés; 2024: 13 jelentés) több donort jelentettek az előző évhez képest.

Kapcsolódó tartalom:díj egészség egyetem elismerés kórház környezetvédelem zöld kórház

Zöldinfó

Klímareziliens Budapest: új szemléletre van szükség a hőség kezelésében

Tanulni kell az idei hőségből.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-24

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szükséges tanulni a hőség adta kihívásokból, amelyek rengeteg feladatot adtak Budapestnek – mondta a főpolgármester, hozzátéve: ehhez mindenképpen szemléletváltásra és párbeszédre van szükség – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Karácsony Gergely az ÉletZöld – így készül fel Budapest a klímaváltozásra című konferencián kiemelte: a várost érintő klimatikus viszonyok nagyon más módon jelennek meg a város különböző pontjain, és nagyon eltérően érintik a társadalmi csoportokat. Mint mondta, még mindig sokkal kevesebb szó esik a nyári hőség közműveket érintő terheléséről, az energiaellátásról vagy a nyári hajléktalanellátásról, mint a téli időszakban. A főpolgármester azt mondta, ezen a nyáron a főváros vízellátása jól vizsgázott, nem alakult ki krízishelyzet, de ez nem jelenti azt, hogy a víz korlátlanul rendelkezésre áll. A vízzel sokkal jobban kell gazdálkodni – emelte ki.

Meg kell erősíteni a város ellenállóképességét a megváltozott klímában, beszélni kell az igazságtalan vízdíjrendszerről, a talajvédelemről, a meglévő és később telepített faállományról és a hőség lakosságra gyakorolt hatásáról. Barsi Orsolya, a Főpolgármesteri Hivatal klíma- és környezetügyi főosztályának vezetője arról beszélt, egyértelműen afelé tart Magyarország, hogy a nyári villamosenergia-fogyasztás megközelíti vagy meghaladja a télit. Kitért arra, hogy a városon belül is egyenlőtlenül oszlik el a hő, a Duna 6,6 Celsiuk-fokkal hűti a környezetét, a repülőtér betonja viszont 5 Celsius-fokkal fűti. Az lakóépületek szigeteléséről elmondta, az önmagában nem hűt, csak lassítja a felmelegedést, így az árnyékolásra és az átszellőzésre kell helyezni a hangsúlyt.

A klímaberendezések használatával kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy nőtt a légkondicionálóval felszerelt háztartások aránya, azonban az adatok szerint a legrégebbi lakásállományban lakik jellemzően a legtöbb idős ember, akik jövedelmi helyzetük miatt nem tudnak klímát szereltetni, vagy ha van is klímájuk, nem üzemeltetik azt. A szakember a megoldások között említette a természetes vagy mesterséges árnyékolást, a világos tetőket, a bérházak éjszakai átszellőztetésének lehetőségét és az úgynevezett szürkevíz (használt, de nem a WC-ből származó víz) felhasználását.

Borsi Orsolya megjegyezte: ezek megvalósítása nem a lakosság dolga, azonban a fővárosnak jelenleg nincs arra lehetősége, hogy beruházásokat finanszírozzon a hőség elleni védekezéshez. Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze szerint sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fák élettérvédelemre. Példaként elmondta, Bécsben fele annyi közterületi fa van, mint Budapesten, de azoknak kétszer nagyobb a lombkoronája. A bécsiek azt a metódust követik, hogy ahol a közművek lehetővé teszik, ott jelentősebb gyökérteret biztosítanak a fáknak. A bécsi jogszabály 9 négyzetmétert gyökérteret határoz meg egy fának, Budapest ez négy négyzetmétert. Megjegyezte: Budapesten még négy négyzetméteren is nehéz úgy fát ültetni, hogy ne zavarjon közművet.

A szakember kiemelte, sok önkormányzatnak nincs elegendő pénzügyi fedezete zöldfelületeik üzemeltetésére, egy készülő törvényjavaslat azonban arra tenne javaslatot, hogy az önkormányzati büdzsének minimum két százalékát kell erre elkülöníteni. Jelezte: az állam által erre a területre adott normatíva 2013 óta nem változott, jelenleg is 500 millió forint, miközben a zöldfelületi fenntartási igény 15 milliárd, amelynek a felét tudja a fővárosi önkormányzat biztosítani. Csörnyei Géza, a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója azt mondta, ez a nyár próbára tette a főváros és az agglomerációs települések vízellátását, ami azonban stabil maradt, és az ivóvíz minősége sem romlott. A legmelegebb napokon Budapesti vízfogyasztása megközelítette a 640 ezer köbmétert – tette hozzá.

Érdekességként elmondta, voltak olyan területek, ahol a forróság ellenére sem emelkedett a vízfogyasztás. Kifejtette: a jövőben egyenletesebb vízhasználatra van szükség, oda kell figyelni a szárazság okozta “talajmozgásokra”, ami további terhelést jelent a földben lévő vezetékekre, és nagyobb arányban kell a szürkevizet használni ott, ahol nem kell ivóvíz minőségű víz. Kiemelte a lakossági kommunikáció fontosságát, mint mondta, előre, folyamatosan és őszintén kell tájékoztatni az embereket az adott helyzetről. Dezsényi Péter, a Főkert igazgatója azt mondta, jövőre lehet majd csak látni, hogy az idei hőség mekkora kárt okozott a faállományban. Az öntözetlen, rövidre nyírt gyepek korszakának vége, a fenntartás évszázados módszertanát át kell alakítani – hangoztatta, hozzátéve: klímareziliens parkokat kell kialakítani. Kitért arra, hogy a következő tíz évben a közterületi fák 40 százalékát kell cserélni Budapesten.

Tovább olvasom