Zöldinfó
A tiszta, egészséges ivóvíz az egyik legalapvetőbb emberi szükséglet
Egyúttal az egyik legnagyobb kincsünk is – hangoztatta az Energiaügyi Minisztérium.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
V. Németh Zsolt úgy fogalmazott, mindenkinek, aki a vízzel bánik, tudnia kell, hogy egy olyan spirituális elemmel van dolga, ami már a teremtés kezdete előtt jelen volt, és számos elemében végigkíséri az emberiség történetét is; a víz nélkülözhetetlen. Az államtitkár büszkeségnek nevezte azt, hogy a víziközműért való felelősségből vízgazdálkodásért való felelősséggé változott a feladatkörük, és egy államtitkárságba kerültek azok a felelősségi körök, amelyek a vízvédelemmel, vízgazdálkodással kapcsolatosak, illetve a víziközmű ágazatért való felelősségben jelennek meg.
Hangsúlyozta: a jövőnket meghatározó gazdaságtámogató, gazdaságfejlesztő elem is a víz lesz. V. Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy sikerült konszolidálni a vízgazdálkodási ágazatot: kiszámíthatóbb pályára tették, és az önfenntartó pálya felé halad.
Kiemelte: az elmúlt tíz évben a szinte százszázalékos ivóvízellátás mellett a háztartások 83,5 százalékát rákötötték a szennyvízhálózatra. Példaként megemlítette, hogy ez a szám Romániában 37, Horvátországban pedig 32 százalék, a magyar eredmény pedig valamivel az európai uniós átlag feletti. Emellett az elmúlt tíz évben megduplázott a szennyvíztelepek száma is Magyarországon – tette hozzá.
Szólt arról is, hogy a kormány elindított egy rekonstrukciós programot a régebb óta meglévő hálózatok felújítására, amire eddig csaknem 200 milliárd forintot fordítottak. Az államtitkár hangsúlyozta, a következő időszakban a vízkészleteinkkel való felelős gazdálkodás korszaka jön el. Magát, a vizet egy nagyon fontos ellátási láncnak tekinti a kormány, és ebben a vízérték megőrzése, vízkészleteink állapotának megtartása, vizes élőhelyeink és természeti kincseink állapotának megőrzése is benne van – fűzte hozzá.
V. Németh Zsolt a beruházásról szólva azt mondta, minden ilyen fejlesztés a jövőbe vetett hitről szól, valamint arról is, hogy fontos számunkra, hogy hogyan élünk, milyen környezetet hagyunk a következő generációnak, hogyan bánunk értékeinkkel, közte természeti kincseinkkel.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a térség fideszes országgyűlési képviselője kiemelte, Magyarország jól kezeli a vízgazdálkodást, “de ami a világban történik, az elkeserítő”. Elmondása szerint néhány évtized múlva a világ tengereiben, óceánjaiban több lesz a műanyag szemét, mint a hal. Azt mondta, jó érzés látni, hogy a szülők, a pedagógusok okosan vezetik rá a gyerekeket arra, hogy hogyan gazdálkodjanak a vízzel, hiszen “ez valóban éltető kincsünk.”
Szabó György Róbert, Jakabszállás polgármestere úgy fogalmazott, hogy ez nem pusztán egy beruházás, hanem biztonságot, jövőt, életminőséget jelent Jakabszállás lakosainak. Hangsúlyozta: a víz a legnélkülözhetetlen kincsünk, és csak akkor érezzük meg igazán értékét, amikor épp nincs, amikor várni kell rá vagy esetleg pótolni. Mátyus Zoltán, a Kiskunvíz Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, az új kút 303 méter mély, és a lakosság jobb minőségű vízellátását fogja hosszú távon biztosítani.
Zöldinfó
Magyar kutatók fontos felfedezést tettek a sejtek belső működéséről
Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai közös kutatásukban azonosították azt a molekuláris mechanizmust, amellyel az élő sejtek kijelölik a feleslegessé vagy hibássá vált váladékszemcséiket a lebontásra. Az FEBS Letters című szakfolyóiratban megjelent felfedezés közelebb vihet az akut hasnyálmirigy-gyulladás megértéséhez és hatékonyabb kezeléséhez is. Az élő sejtek folyamatosan döntéseket hoznak arról, hogy az általuk termelt anyagokat milyen módon használják fel, azaz kiürítsék vagy lebontsák azokat. Az ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszékének kutatói, valamint a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének kutatói közös munkájukban azt vizsgálták, hogyan “dönt” egy mirigysejt a benne képződő váladékszemcsék sorsáról – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében. A mirigysejtek a szervezet számára hasznos anyagokat állítanak elő, amelyeket úgynevezett váladékszemcsékben (szekréciós granulumokban) raktároznak. Ezeknek a szemcséknek a beltartalma ezt követően a sejtből kiürülhet, és fontos szerepet játszhat például a nyálkahártyák védelmében vagy az emésztés megindításában.
A folyamat során azonban gyakran keletkezik a szükségesnél több váladék vagy olyan szemcse, amely nem megfelelő minőségű, kiürítésre alkalmatlan. A sejtek ezeket a citoplazmában tartják, majd egy közel 60 éve ismert folyamat, a krinofágia útján lebontják: a szemcsék közvetlenül összeolvadnak a sejt emésztőrendszereként működő lizoszómákkal. Bár a jelenséget régóta ismerik, molekuláris szabályozása sokáig kevéssé volt feltárt.
Az ELTE, valamint az SZBK kutatói arra keresték a választ, mi határozza meg, hogy egy adott váladékszemcse belép-e ebbe a lebontási útvonalba, vagy inkább kiürítésre kerül. A vizsgálatokhoz az ecetmuslica (Drosophila melanogaster) fiatal bábjainak nyálmirigyeit használták modellrendszerként, amelyek a bábozódás előtt rendkívül nagy mennyiségű ragasztófehérjét termelnek a báb rögzítéséhez. A túltermelés miatt jelentős mennyiségű váladékszemcse marad a sejtek citoplazmájában, amelyeket a szervezet fejlődési programja automatikusan a lebontási útra irányít. Ez ideális környezetet biztosított a krinofágia tanulmányozásához.
Fluoreszcens jelölési technikák segítségével a kutatók kimutatták, hogy az ubiquitin nevű molekula jelenik meg azoknak a váladékszemcséknek a felszínén, amelyek kiürülés helyett lebontásra kerülnek. Ez a fehérje a sejtekben általánosan ismert “jelölőként” működik: számos lebontási folyamatban szolgál a célpontok degradációs címkéjeként. A frissen publikált eredmények alapján az ubiquitin a váladékszemcsék esetében is hasonló szerepet tölt be, vagyis egyfajta “jelzést” ad arra, hogy az adott granulum a kiürülés helyett lebontásra kerül.
A szakemberek azonosították a folyamatért felelős molekulát is: a Cnot4 nevű ubiquitin ligáz enzim képes az ubiquitint a szekréciós granulumok membránjára helyezni. A rendszer működésének fontosságát mutatja, hogy a Cnot4 gátlása megzavarta a lebontást, míg az enzim túltermelése idő előtti granulum-lebomlást idézett elő. A közlemény szerint a magyar kutatók eredményei az alapkutatási jelentőségen túlmutatva a klinikai orvoslásban is fontosak lehetnek. A krinofágia szabályozásának zavara ugyanis számos betegségben, így az akut hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásában is kulcsszerepet játszhat. A hasnyálmirigyben tárolt emésztőenzimek idő előtti, sejten belüli aktiválódása súlyos gyulladást okoz.
A frissen közölt eredmények új szempontokat adnak annak megértéséhez, hogyan működik a sejtek belső “minőségellenőrző” és szortírozó rendszere. A váladékszemcsék sorsának ilyen típusú szabályozása alapvető jelentőségű a sejtek egészséges működése szempontjából, és hosszabb távon hozzájárulhat olyan terápiás megközelítések kidolgozásához, amelyek célzottan befolyásolják ezt a folyamatot.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKínai elektromos autók hódítanak: már több mint 30 Geely talált gazdára
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaGyorsított eljárással jöhetnek az elektromos rollerekre vonatkozó új szabályok
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÉvek után végre történhet valami a Velencei-tóért
