Zöld Közlekedés
Az autók egyre okosabbak, mégis, mi hiányzik ahhoz, hogy kizárólag önvezető járművekkel közlekedjünk?
Az autonóm járművek megjelenésével feltárult egy olyan jövő képe, amelyben már nem lesz szükség emberi sofőrökre, és kizárólag „önvezető” autók közlekednek az utakon.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
De megvalósulhat-e mindez, miért van egyáltalán szükség az önállóan gondolkodó autókra, és hogyan javíthatnák az összekapcsolt autonóm járművek a közlekedés hatékonyságát? A HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának (SCL) vezetője most elmagyarázza, hogyan kell elképzelnünk mindezt. Tíz közlekedési balesetből kilenc emberi tényezőre vezethető vissza: lassú reakcióidőnk, szétszórt figyelmünk vagy hirtelen, rossz döntéseink végzetes következményekkel járhatnak. A számítógépek ezzel szemben nem fáradnak el, nem mobiloznak vezetés közben, ráadásul gyorsabban, pontosabban is reagálnak, mint az emberek.
Az autonóm járművek így jelentősen javíthatnak a közlekedés biztonságán, ugyanakkor fejlesztésüket más tényezők is indokolják: lerövidíthetik az utazási időt és csökkenthetik az üzemanyag-fogyasztást, ezáltal mérsékelve a környezeti terhelést is. Ehhez azonban önmagában kevés egy-egy önvezető autó, mert az igazán nagy áttörést az jelenthetné, ha ezek a járművek egymással folyamatos kapcsolatban állva közösen gondolkodnak és cselekednek. Így a hibás emberi döntések helyett pontos információkra épülő, gyors, összehangolt reakciók születhetnek az utakon.
Így gondolkodnak együtt az autonóm járművek
Az önvezető autók kommunikációja kétirányú: egyrészt a különféle szenzorokkal (pl. radarokkal, kamerákkal) észlelik a környezetüket, másrészt folyamatosan információt adnak a környezetüknek, azaz a többi autónak is. A közlekedési információk pedig szintén kétféle módon terjedhetnek: központosított formában, amikor minden jármű egy közös rendszerből kapja meg az adatokat, és elosztott módon, amikor a járművek közvetlenül egymással osztják meg az információt, azaz „a szomszédaikkal beszélgetnek”.
Képzeljünk el például egy olyan helyzetet, amikor az előttünk haladó jármű hirtelen fékez, a miénk pedig erre azonnal reagál. Ha a közelben lévő összes autó megkapná ezt az információt, egyszerre lassíthatnának le, ezzel pedig megelőzhetnék nem csak a balesetek, hanem a dugók kialakulását is, csökkentve ezzel az autók felesleges üzemanyag- vagy energiafelhasználását. Az ilyen és ehhez hasonló forgalmi helyzetek megoldásával az autonóm járművek teljesen átformálhatják a közlekedést – rengeteg hétköznapi bosszúságtól megkímélve a résztvevőket.
Az autók közötti ilyen jellegű közös gondolkodásra akkor kerülhet sor, ha minél több autonóm jármű, és minél kevesebb kiszámíthatatlan reakciójú emberi sofőr vesz részt a közlekedésben – magyarázza Gáspár Péter professzor, HUN-REN SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának (SCL) vezetője.
Ez azonban nyilván nem azt jelenti, hogy ha holnap mindenki önvezető autóba ülne át, azonnal torlódások nélkül, gyorsabban közlekedhetnénk.
Mindennek a kulcsa a kommunikáció
Gáspár professzor szerint például ahhoz, hogy az utazásra fordított idő csökkenjen, az egész közlekedési rendszert át kell tervezni, ami rendkívül komplex feladat. A járműkommunikáció ugyanis jóval több annál, mint hogy az autók adatokat cserélnek egymással. Az önvezető járművek nemcsak a körülöttük haladó többi autó mozgását érzékelik, hanem kapcsolatban állnak a közlekedési infrastruktúrával is – például a lámpákkal, gyalogátkelőhelyekkel és jelzőtáblákkal – a gyalogosokkal és kerékpárosokkal, az utasok eszközeivel, például okostelefonokkal, valamint a világhálóval is, amelynek segítségével akár távoli járművekkel is adatot cserélhetnek.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy önvezető autónak nemcsak azt kell azonnal érzékelnie, ha előtte hirtelen fékez egy másik jármű, hanem azt is, ha pirosra vált a lámpa vagy ha egy gyalogos lelép a zebrára. Fel kell ismernie a telefonunkon beállított úti célt, és biztonságosan el is kell minket juttatnia oda. Ehhez azonban folyamatos, valós idejű kommunikációra van szükség – nemcsak a közelben lévő járművekkel, hanem a hálózaton keresztül akár távolabbi autókkal is. Csak így lehet összehangolni a forgalmat, elkerülni a torlódásokat és optimalizálni a közlekedést.
A közlekedésben minden tizedmásodperc számít, az autonóm járműveknek ezért minden helyzetben azonnal kell reagálniuk. Ennek az elméleti, műszaki szabályozási kereteit már évek óta kialakították. Ahhoz azonban, hogy ezek a gyakorlatban is széles körben alkalmazhatók legyenek, összehangolt nemzetközi döntésekre, szabályozói jóváhagyásokra és az infrastruktúra tényleges kiépítésére van szükség – mutatott rá a professzor- Nem beszélve arról, hogy a közlekedés gördülékenysége és biztonsága érdekében mindezek a rendszerek egyszerre, valós időben és zavartalanul kell, hogy működjenek. Kollégáink kutatással, modellezéssel, szimulációval és teszteléssel járulnak hozzá ahhoz, hogy az önvezető autók garantált, stabil teljesítményt nyújtsanak ezeken a területeken – tette hozzá.
Bár az önvezető járművek önmagukban már most lenyűgöző technológiai teljesítményre képesek, a valódi áttöréshez nem az egyes autók tudása, hanem a járművek és rendszerek közötti, valós időben zajló, többszereplős együttműködés finomhangolása szükséges – és mint látjuk, ez sokkal bonyolultabb feladat, mint egy- egy autót önálló döntéshozatalra tanítani.
Zöld Közlekedés
Egyre nagyobb teret nyernek a hibridek a használt autók között
Csaknem 50 százalékkal nőtt a hibrid használt autók kínálata egy év alatt.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Csaknem másfélszer annyi hibrid használt autót hirdettek idén októberben, mint egy évvel korábban a Használtautó.hu és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közös statisztikája szerint – írja az alternativenergia.hu. A hibridek kínálata éves alapon 42 százalékkal bővült, miközben átlagáruk 13,5 százalékkal csökkent. Ugyanakkor az elektromos autók kínálata 0,7 százalékkal nőtt, átlagáruk pedig 0,8 százalékkal mérséklődött – közölte a Használtautó.hu csütörtökön az MTI-vel. Októberben a hirdetések csaknem fele (60 700) benzines, 42 százaléka (55 300) dízel autó volt. A hibridek 5,4 százalékot (6900), az elektromosok 4,4 százalékot (5680) tettek ki. Összesen 18 300-zal több használt autót hirdettek, mint egy évvel korábban.
A dízelek száma 21 százalékkal nőtt, a benzineseké 11,5 százalékkal. Októberben az elektromos autók voltak a legdrágábbak, 11,5 millió forintos átlagárral, a hibridek átlagosan 10 millió forintba kerültek. A járműhirdetési portál elemzése szerint a hibridek gyors térnyerését az magyarázza, hogy az elmúlt években egyre több ilyen modell jelent meg az újautó-piacon, amelyek most fokozatosan bekerülnek a használtautó-kínálatba is.
A bővülő import tovább növeli a választékot, a nagyobb kínálat pedig erősíti az árversenyt, ami lefelé húzhatja az átlagárakat. Az elektromos autóknál ez a folyamat egyelőre lassabb, mert a használtpiaci állomány még kisebb és fiatalabb. A teljes kínálatot tekintve a meghirdetett autók 34 százaléka volt 2,5 millió forint alatti, 29 százaléka 2,5-5 millió, 23 százaléka 5-10 millió forintos. A 10 millió forint feletti kategória az összes meghirdetett autó 12,2 százalékát tette ki.
A vásárlásnál az állapot többet számít, mint az évek. A normál állapotúakhoz képest a megkímélt autók 10, a sérülésmentesek 16, a kitűnők 19, az újszerűek 19,5 százalékkal drágábbak. A sérült autók átlagosan 55, a hibásak 64,2 százalékkal olcsóbbak – ismertette a Használtautó.hu.
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaNem támadhatja meg Lengyelország az uniós klímacsomagot
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaSzokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaNem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
