Zöld Energia

5 ok, amiért az új EU-csomag forradalmasítja az energiatárolást

Az Európai Bizottság új tervvel növelné az EU-ban az energiatárolási kapacitást.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-06-13

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy 2025 utolsó negyedévében elindítja az európai hálózati csomagot, amelynek középpontjában az energiatárolási kapacitás növelése áll – írja az alternativenergia.hu. A cél a tiszta energián alapuló villamosításba történő beruházások ösztönzése. A tagállamok nemzeti energia- és klímapolitikai terveinek (NECP) felülvizsgálata jelenleg zajlik, az ennek részeként nyilvánosságra hozott jogalkotási tervezet alapján az EU tovább fogja egyszerűsíteni és racionalizálni az uniós jogszabályokat, valamint lerövidíteni az engedélyezési időket. Az Európai Unió végrehajtó szervének NECP-jelentésében nyomon követik a térség előrehaladását az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése felé, az irányelv alapján 2030-ig 55%-os mérséklésre van szükség. Európa jelenleg mindössze 1%-kal marad el ettől a céltól. Spanyolország, amelynek energiamixében a tiszta energia aránya 47,9%, az EU azon 12 tagállama közé tartozik, amelyek elérték a 42,5%-os célt – az uniós átlag 41%. 2022 és 2024 között a tagállamok mintegy 205 GW megújuló energia kapacitást telepítettek. Az új nap- és szélenergia-kapacitások révén az európai áramfogyasztók a 2021-2023 közötti időszakban mintegy 100 milliárd eurót takaríthattak meg.

Az unió belső energiapiacán a tagállamok NECP-eikben intézkedéseket vezettek be a hálózat rugalmasságának javítására, a piacok stabilizálása és a megújuló energiaforrások elterjedésének elősegítése érdekében. Az EB azonban megjegyezte, hogy további intézkedésekre van szükség a határokon átnyúló fejlesztésék érdekében.

„A villamosenergia-hálózatok infrastruktúrájába történő beruházás és a jól integrált európai energiarendszer optimalizálása kulcsfontosságú a tiszta és költséghatékony energetikai átálláshoz az energiaátviteltől az elosztásig” – áll a bizottság közleményében. Egyes tagországok, így Magyarország már most messze meghaladják a 2030-ra kitűzött 15%-os összekapcsoltsági szintet, igaz, más államok, például Görögország jelentős lemaradásban vannak.

Az EU Energiaügyi Szabályozó Hatóságok Együttműködési Ügynökségének becslése szerint 2030-ig további 32 GW határokon átnyúló kapacitást kellene biztosítani. Az Európai Bizottság 2026-ra európai éghajlat-alkalmazkodási tervet terjeszt elő a tagállamok támogatására, ennek részeként különös figyelmet fordítanak az időjárási viszonyoktól függő változásokhoz való alkalmazkodásra.

Kapcsolódó tartalom:energia energiatárolás villamosenergia

Zöld Energia

Külföldről, drágán vesszük az áramot: fejleszteni kell a hazai energiatermelést

Hatékonyabb és olcsóbb energiatermelésre áll át Magyarország.

Létrehozva:

2 nap telt el a létrehozás óta

2026-09-25

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Hatékonyabb és olcsóbb energiatermelés a cél, a jelenlegi mintegy nyolcvan százalékos importkitettség csökkentése mellett – hangsúlyozta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium energetikai államtitkára, egy balatonfüredi konferencián. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület háromnapos vándorgyűlésének nyitónapján Tótth András hangsúlyozta, hogy bár a 20. és a 21. században az elektromosságé a főszerep, az ország pillanatnyilag nem áll túl jól az energetikai felkészülés terén – írja az alternativenergia.hu. Mint mondta, Magyarország energiaimport-kitettsége megközelíti a nyolcvan százalékot, ami Európában a legmagasabb. Irányváltást és ciklusokon átívelő fejlesztések szükségességét hangsúlyozta. Kiemelte: a szélprogram keretében 8 gigawattos szélparkot építenek ki, mely a tervek szerint 2040 és 2050 között valósul meg. Fontos lépésnek nevezte, hogy még idén megindul az ágazatot érintő stratégiai program iparági egyeztetéssel – húzta alá.

Tótth András beszélt arról is, hogy a paksi erőmű nyári kiesésekor a fogyasztók jelentősen mértékben lefaragtak az igényekből, így sikerült orvosolni a krízist, hosszú távon azonban jelentős fejlesztésekre lenne szükség. Hozzátette, a hazai termelés állapota miatt a regionális erőművek sokkal olcsóbban tudtak áramot biztosítani Magyarország számára, mint egyes hazai erőművek. A csúcsórákban Magyarországon a legmagasabb az átlagos energiaköltség egész Európában, “egyfajta potyautasként jelenünk meg a rendszerben, nem termelünk annyi villamos energiát, mint amennyit az ország elfogyaszt” – húzta alá.

Azáltal, hogy nem újítottuk fel az energiaparkjainkat, nem építjük ki a villamosenergia-termelő képességünket, megspórolunk bizonyos beruházási összegeket, de folyamatosan plusz költségek merülnek fel azáltal, hogy a kiszolgáltatott órákban külföldről, drágán vesszük a villamos energiát – fejtette ki.

A paksi atomerőmű biztosítja a hazai felhasználás mintegy 30 százalékát, emellé komoly naperőművi kapacitásokat sikerült kiépítenünk, amelyeknek a termelése már meghaladta a gázerőműves kapacitásokat, ám nem működnek elég hatékonyan – mondta. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület csütörtökig tartó 72. vándorgyűlésén 1300 résztvevő és 150 előadás várható. A szektort érintő kihívások megvitatása mellett szó lesz a háztartások és a vállalkozások mindennapjait befolyásoló kérdésekről is.

Tovább olvasom