Zöldinfó

A nádas titkai: tonnaszámra rejtett hulladék a Tisza-tó szigetein

A versenyt szervező PET Kupa Egyesület sokat látott szervezőit is meglepte az eredmény: több mint 10 tonna hulladékot gyűjtöttek össze az idei versenyen a petkalózok.

Létrehozva:

4 hónap telt el a létrehozás óta

2025-06-21

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A meglepettség oka, hogy 2025-ben nem érkezett nagyobb árhullám, az előzetes hulladékmonitoringok, folyótisztító akciók sem tártak fel jelentős petbányákat – írja az alternativenergia.hu. Mégis, a Tisza-tó nádasai, nehezen megközelíthető, zegzugos szigetei óriási mennyiségű hulladékot rejtettek. A 2025-ben hatodik alkalommal meghirdetett versenyre 15 csapat nevezhetett, így maximális létszámmal, valamint további 40 önkéntes bevonásával zajlott a verseny. Az időjárás kegyes volt a mindenre elszánt petkalózokhoz, kellemes, 26-28 fokos hőmérséklet mellett, esőmentes időben dolgozhattak. A csapatok közül 11 visszatérő volt, így ők már a korábbi évek tapasztalataival felvértezve vágtak bele a folyótisztításba, de a 4 újonc teljesítménye is tiszteletre méltó – őket a hulladék látványa miatti döbbenet hajtotta. Ez az elán nem egyedi, a PET Kupa versenyek elmúlt 13 éve alatt sokszor tapasztalták meg a szervezők, hogy milyen hatással van az egyébként csodálatos Tisza árterében, nádasaiban rejlő hulladékmennyiség azokra, akik először szembesülnek vele. Sajnos a felvízi országokból, elsősorban Kárpátaljáról folyamatosan érkezik az utánpótlás. Ez az oka annak, hogy a PET Kupa Egyesület jelenleg is több határokon átívelő nemzetközi projekten dolgozik. Ezeken keresztül, valamint szemléletformáló programjaik segítségével szeretnék elősegíteni a változást.

Ugyanaz az útvonal, egyre több hulladék
A VI. Tisza-tavi PET Kupa mezőnye a korábbi évekhez hasonlóan a Tiszafüred – Tiszaszőlős – Tiszaderzs – Tiszanána-Dinnyéshát útvonalon haladt. A bázis ezúttal is Tiszafüred volt, minden este ide tértek vissza a petkalózok a nap fáradalmait kipihenni. A verseny június 12-én a hajóépítéssel vette kezdetét a Tiszafüredi Morotva Kerékpáros Pihenőparkban. A másnapi megnyitóra már minden hajó vízre került, ezzel bizonyítva, hogy hulladékgyűjtésre alkalmas. A petkalózokat Dr. Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára köszöntötte, aki tettekkel is bizonyította támogatását: vízre szállt és szemetet szedett. Lovas Attila, a KÖTIVIZIG igazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a két szervezet között nemcsak a verseny ideje alatt áll fenn partnerség, hiszen a PET Kupa Kiskörei Folyómentő Központja (FMK) a vízügy területén található, így az együttműködés folyamatos. A település nevében a csapatokat Virág Tibor alpolgármester köszöntötte. A rajtot követően a pethajók és a kenus különítmények bevetették magukat az ártérbe, hogy hulladék után kutassanak. Kissé csalódottan, „csupán” 1,6 tonna hulladék összegyűjtésével zárták a napot, amiről hamar kiderült, hogy csak bemelegítés volt, hiszen a második nap eredménye már 5,2 tonna lett! Ilyen hatalmas mennyiséget Tisza-tavi PET Kupán még nem gyűjtöttek a csapatok!

A tiszaderzsi Kárász Kikötőben néhány óra alatt a hulladék szelektálása is megtörtént (üveg, fém, kupak, villanykörte, HDPE/LDPE, PET-palackok színek szerint, kommunális és nagy darabos kategóriákra). A PET Kupa önkéntesei mellett a munkában a csapatok is részt vettek, hiszen ezért is PETákok jártak, amivel a versenyben előbbre juthattak. Emellett PETák járt a fair play-ért, a közösségi médiában való posztolásért és az esti játékokban (kvíz, népdalátköltési verseny, petkupás hiedelmek kitalálása, irodalmi vetélkedő) való részvételért is. A harmadik napon – a legrövidebb távon – szintén közel 4 tonna hulladékot gyűjtöttek a versenyzők. Összesen 1920 zsákkal, több mint 10 tonnával zárult a verseny. Habár 2024-ben 19 csapat vett részt a Tisza-tavi PET Kupán, az eredmény „csak” 7,5 tonna lett. Idén, a rekord mennyiség hátterében a PET Kupa szakemberei szerint két ok állhat: pontosabb mérést alkalmaztak, valamint látványosan megnőtt az üvegpalackok mennyisége, ami szintén gyarapította a tömeget.

Helyezések
Magát a Kupát végül a Siemens Energy csapata vihette haza, akiknek kiforrott hulladékgyűjtési
stratégiája már többször bizonyított a felső-tiszai versenyen, ahol évek óta ők a Kupa hordozói,
vagyis a címvédők. A második helyen a szintén rutinos petkalózokból álló Csakazértis csapata
végzett, míg a harmadik helyet a régióból érkező Viresol-KALL csapata érdemelte ki. A Tisza-tó Hőse
– azaz az 1 főre jutó legtöbb hulladékot gyűjtő csapat – a Csakazértis lett.
1. Siemens Energy – 11.450 PETák
2. Csakazértis – 11.119 PETák
3. Viresol-Kall – 10.029 PETák
4. MBH Bank
5. evosoft
6. MoHuLLám
7. KÖTIVIZIG
8. Beesmark
9. Nokia
10. MATEszedd
11. Henkel
12. Vízitücsök
13. Dabas Sziget
14. FBN – Family Affair
15. MásKépMás Alapítvány

A kommunális hulladékot a versenyt is támogató MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. segítségével
szállíttatja el a PET Kupa Egyesület, míg a szelektív, illetve még szelektálásra váró hulladék a Tisza-
tóért Környezetvédelmi Nonprofit Kft.-nek köszönhetően jut el Kiskörére, a Folyómentő Központba,
ahol további válogatás, előkészítés után adják át újrahasznosításra, hazai hulladékfeldolgozó
cégeknek. Ezáltal ennek az óriási mennyiségnek körülbelül a 60%-a körforgásban tartható és értékes
másodnyersanyagként kelhet új életre.

Kapcsolódó tartalom:hulladék önkéntes pet-kupa szemét Tisza

Zöldinfó

Emberi tevékenység és klímaváltozás fokozza a tüzek gyakoriságát a Kárpátokban

Új kutatás azonosította a legnagyobb kockázatú tűzfolyosókat a Kárpátokban.

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2025-10-13

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Átfogó tűzelőrejelző módszert dolgoztak ki a Corvinus kutatói, ami alapján több tűzfolyosót is azonosítottak a Kárpátokban. Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye is a legtűzveszélyesebb régiók közé tartozik – írja az alternativenergia.hu. A vegetációs tüzek kockázata világszerte nő, és Közép-Európa sem kivétel. A Budapesti Corvinus Egyetem három kutatója – Manczinger Melinda, Kovács László és Kovács Tibor – a Nature lapcsaládba tartozó Scientific Reports folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban új eszközt fejlesztettek ki a tűzveszélyesség értékelésére a Kárpátok térségében. A szerzők huszonhét változó alapján egy olyan adatbázist állítottak össze a régióra, amely éghajlattal, vegetációval, domborzattal és társadalmi-gazdasági tényezőkkel kapcsolatos információkat tartalmaz. A kutatók 2010 és 2020 között összesen 5173 tűzesetet vizsgáltak a Kárpátok 210.000 négyzetkilométeres területén. Az adatbázis alapján a kutatók kidolgoztak egy gépi tanulási keretrendszert, amely négyzetkilométeres felbontásban képes előre jelezni, hol a legvalószínűbb a tűzveszély a hét érintett országban. A módszerrel azonosítani lehet a tüzek kialakulásában szerepet játszó tényezőket is.

Magyar megyék is a legveszélyeztetettebbek között
A kutatás nyolc tűzveszélyességi klasztert azonosított, amelyek közül több országhatáron is átnyúlik. Így például a magyar–szlovák, a szerb–román, valamint az ukrán–lengyel határtérségekben fokozott kockázatú tűzfolyosó rajzolódik ki. Magyarországon Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyék is részei a leginkább érintett régióknak. „Az elemzésünk legfontosabb következtetése, hogy a tűzveszély jelentős a Kárpátok területén. Emellett nem elszigetelt, lokális jelenségről beszélünk. A hatékony védekezéshez az érintett országoknak közösen, proaktívan érdemes fellépniük. Integrált korai figyelmeztető rendszerekre, a tűzvédelem összehangolt megtervezésére és közös gyorsreagálási kapacitásokra van szükségünk” – mondta Manczinger Melinda, a Corvinus kutatója, a tanulmány vezető szerzője. Hozzátette: „Az előrejelző rendszerünk előnye, hogy kisebb területekre is tud összpontosítani, így olyan regionális jellemzőket tárhat fel, amelyek nagyobb léptékben esetleg nem láthatók vagy nem relevánsak, de lokálisan jelentős szerepük van a tüzek kialakulásában.”

A tűzvészek fő oka az ember és a haszonnövények
Az eredmények azt mutatják, hogy a tüzek jelentős hányada emberi tevékenységre vezethető vissza. Ennek megfelelően a megművelt területek jelenléte, a településektől való távolság és a népsűrűség tartoztak a legfontosabb előrejelző változók közé. A kutatók ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a domborzati tényezők – például a tengerszint feletti magasság, a lejtők meredeksége vagy a felszíni vizek közelsége – régiónként eltérő hatással vannak a tüzek kialakulására. Az előrejelzett tűzveszélyesség általában jelentősen nagyobb volt az alacsonyabban fekvő területeken és a Kárpátok lábánál – ezek a vizsgálati terület nagyjából egyharmadát fedik le. A felszíni vizekhez való távolság szintén fontos, különösen Szerbiában, Romániában és Magyarországon. Ahogyan várható volt, a meleg, száraz idő növeli a tűzveszélyt.

A hegyvidéki ökoszisztémák, mint a Kárpátoké, különösen érzékenyek a klímaváltozásra. A szárazabb nyarak és a gyakoribb hőhullámok nemcsak a kigyulladási potenciált növelik, hanem az oltást is nehezítik. Bár a tüzek időnként előnyösek lehetnek az ökoszisztémára, a kutatók arra figyelmeztetnek: a kipattanó tüzek növekvő gyakorisága és egyre pusztítóbb ereje veszélybe sodorhatja az erdőgazdálkodást, a mezőgazdaságot és a turizmust is. Ezért különösen fontos, hogy ismerjük a tűzérzékeny területeket és összefogjunk a tüzek megelőzése érdekében. A Corvinus kutatóinak részletes tűzelőrejelző térképe itt nyitható meg a teljes Kárpátokra, Borsod-Abaúj-Zemplénre és Lviv megyére vonatkozóan.

Tovább olvasom