Zöld Energia
Vajon túlélési stratégia lett a napelem?
A V4-országok lakosai „energiavédekezésből” kezdenek saját áramtermelésbe, hogy függetlenítsék magukat a kiszámíthatatlan áraktól és állami rendszerektől.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Egy friss európai kutatás szerint a Visegrádi Négyek (Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia) háztartási prosumerei – vagyis azok a lakosok, akik egyszerre fogyasztanak és termelnek villamos energiát – elsősorban gazdasági önvédelemből fordulnak a napelemes rendszerek felé – írja az alternativenergia.hu. A tanulmány szerzői ezt a jelenséget „energiavédekezésként” írják le, amellyel az emberek az energiarendszer hiányosságaira és az állami energiapolitika kiszámíthatatlanságára próbálnak reagálni.
A kutatást vezető Piotr Żuk szerint ez a fajta viselkedés „az energiabizonytalanság, az áremelkedések és a téli fűtéshez való hozzáférés miatti félelem” hatására alakul ki. A szakértők úgy látják, hogy a háztartások egyre gyakrabban veszik saját kezükbe az energiaellátásukat, ami hosszú távon a központosított energiarendszerek decentralizációjához is vezethet. Żuk szerint ezzel párhuzamosan megjelenhet egy új, alulról szerveződő, civil alapú energiaközösségi mozgalom is, amely megkérdőjelezi a nagy energiacégek és az állam kizárólagos szerepét az energiapiacon.
A kutatás – amely az Energy Research & Social Science folyóiratban jelent meg – rávilágít arra, hogy a háború kitörése, az azt követő energiaválság és az inflációs sokk után látványosan megugrott a lakossági napelemes rendszerek és hőszivattyúk száma a V4 országokban. Ez a növekedés azonban nem új kormányzati szabályozások, támogatások vagy kedvezmények eredménye volt, hanem egyfajta társadalmi „ellenreakció” az energiapiac kiszámíthatatlanságára.
A tanulmány megjegyzi: ezek a viselkedésformák hasonlóságot mutatnak a 70-es és 80-as évek kelet-európai civil ellenállási mozgalmaival, amelyek akkor az autoriter rendszerek ellen jöttek létre. A mostani „energiavédekezés” alapja viszont a bizalmatlanság – nemcsak az energiapolitikával, hanem általában az állami intézményrendszerrel szemben is.
A kutatók által készített interjúk alapján egyértelmű, hogy a legtöbb prosumer a háborút követő árrobbanás hatására döntött úgy, hogy saját energiatermelésbe kezd. A döntés hátterében elsősorban gazdasági szempontok álltak, nem pedig környezetvédelmi elkötelezettség – ezt a megállapítást korábbi tanulmányok is alátámasztották.
Bár az önálló kezdeményezések figyelemre méltók, a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy hosszú távon nem elegendőek az energiarendszerek átalakításához. A prosumerek kiszámítható szabályozási környezetet, például szaldós elszámolást, feed-in tarifát vagy nettó elszámolást igényelnek a megtérülés biztosítása érdekében.
A tanulmány zárásaként a szerzők két fő megoldást javasolnak: az elektromos hálózatok fejlesztését és az aktív állampolgárság erősítését. Utóbbi különösen fontos lenne ahhoz, hogy az állam iránti bizalomhiány ne elidegenedéshez, hanem közösségi összefogáshoz vezessen.
„Egy erősebb civil energiaközösség csak akkor jöhet létre, ha a társadalomban kialakul a bizalom egymás iránt – ez pedig elengedhetetlen egy olyan korban, amikor egyszerre küzdünk ökológiai, energetikai és társadalmi válságokkal” – áll a tanulmány végkövetkeztetésében.
Zöld Energia
Egyre fontosabb az energiatárolás: a napenergia önmagában már nem elég
Paks kiesése újra ráirányította a figyelmet a megújulók és az energiatárolás szerepére.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
“A jelenlegi helyzet jól mutatja, hogy az atomenergia sem független az időjárástól. És rövid távon nincs igazán jó megoldás, nem lesz elég áram, így időnként valamilyen nagy fogyasztót le kell kapcsolni — ez várható a következő hetekben – írja az alternativenergia.hu. Ez a rendszer még mindig arra van méretezve, hogy Paks legalább 1500 MW teljesítményt ad le, mert egyszerre csak 1 blokkot szoktak kikapcsolni. Ekkora hiányt hirtelen importból pótolni úgy, hogy egyébként is importálunk áramot, nem biztos, hogy könnyen fog menni. Az előző, június végi hőhullámnál is sokat jelentett a napenergia-kapacitás, és nap közben most is ez ment meg minket, ha Paks kiesik, így akkor sem fogunk importra szorulni. Éjszaka és kora este lesz igazán gond, és ezt fokozza, hogy az elmúlt évtizedben igazából nem volt erőműfejlesztés. Így csak bízhatunk benne, hogy a jellemzően öreg erőműrendszert felpörgetik, és az ki tudja szolgálni az igényeknek a felét este.
Viszonylag gyors, a mostani helyzeten túlmutató megoldást a villamosenergia-tárolás és a még több napenergia adhat. Ilyen helyzetekben ez segít, hiszen a hosszú hőhullámos időszakokban jellemző a szélcsend, emellett hozzájárulhat a biomassza és valamilyen mértékben a geotermikus energia is a megoldáshoz. De fontos a másik oldal is: ha kevesebb ármot használunk (főként kora este), és szigeteljük a lakásainkat.
A helyzet másik nagy tanulsága, hogy nagyon nehéz a klímaváltozással tervezni. Paks II környezeti hatásvizsgálatánál olyan Duna-paraméterekkel számoltak, amelyken a tervek beadása után három évvel már túllépett a valóság. Az atomenergia időjárásállóvá tétele (például hűtőtornyok az üzemeideje vége felé közeledő Paks I-hez, hűtőtó kialakítása és egyéb megoldások) nehezen tervezhető és komoly költségekkel jár — érdemes elgondolkodni azon, hogy ennek a pénznek jobb helye lehetne az energiatárolásban és a megújulók kiépítésében.”
”A MAVIR ábrája az elmúlt néhány nap áramtermelését mutatja. Ha a vékony fekete vonal meghaladja a piros terhelést, akkor nettó áramexportőrré válik az ország. Ez történik nyáron napközben, amikor a sárgával jelölt ipari napelemek nagyon termelnek. Figyelemre méltó, hogy még a mostani, fél paksnyi működéssel is ez a helyzet. A probléma este van, amikor az áramigény kifejezetten magas, különösen melegben, de megfelelő belföldi tárolási kapacitás híján nincs elég rendelkezésre álló forrás. A következő napokban az alsó sötétkék vonal, ami a paksi termelést fogyasztja teljesen el fog tűnni, a világoskék gáz sem lesz több, tehát a szürkével jelölt behozatal tovább nőhet. Hogy jövő héten se legyen gond, aki teheti, ütemezze az áramhasználatot a nappali órákra olyan esetben, amikor ez lehetséges.
Magyarország világelső a napenergia arányát tekintve az energiamixben az Ember nevű műhely szerint. A tavalyi egész éves arány 27 százalék volt, ami bőven a 10 százalékos világátlag felett van. A második helyezett Chile 25 százalékkal, ugyanakkor Chilében a tárolási kapacitások is ugyanilyen mértékben nőnek: a tavaly újonnan hozzáadott napenergia 76 százalékát képesek nappalról estére eltárolni.
A jelenlegi 8 GW feletti napelemes teljesítményt 2030-ra várhatóan kiegészíti majd 4 GW szél is, miközben a napenergia aránya is tovább nőhet. Tehát lesz bőséges olcsó és a klímát nem szennyező energia, de a tárolás megoldása egyre inkább kulcskérdéssé válik. Kaliforniában az esti csúcsteljesítményt 33 százalékban az ipari akkumulátorok biztosítják, ami folyamatosan szorítja ki a klímaváltozást fokozó gázégetést.
A magyarországi tervek szerint a jelenlegi nagyjából 700 MW-os ipari tárolós kapacitás a hétszeresére nőne 2030-ig, amit persze később tovább kell majd bővíteni. A hálózat stabilitását pedig látszólag paradox módon még az elektromos autók is segíthetik, hiszen az ipari akkuk mellett ezeknek az akkuja is használható tárolása megfelelő anyagi ösztönzéssel és V2G (Vehicle-to-Grid) töltőkkel.”
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyszerre legfeljebb 300 liter üzemanyag vásárolható
