Zöldinfó
Modernizálják a természetvédelem frontvonalát – új korszak kezdődik az őrszolgálatnál
A természetvédelmi őrszolgálat fejlesztése kiemelt jelentőségű feladat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ezért is fontos a most induló program, amelyben a természetvédelmi őrszolgálat fejlesztésére 825 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága – közölte az alternativenergia.hu. A természetvédelmi őrszolgálat hazai története több mint száz évre nyúlik vissza. Az első fizetett természetvédelmi őr, idősebb Gulyás József a Kis-Balatonon kezdte meg munkáját a nagykócsag-állomány megmentése érdekében. A mostani, modern őrszolgálat pedig 1973-ban alakult meg az elsőként létrejött Hortobágyi Nemzeti Parkban. Azóta a természetvédelmi őrszolgálat országos hálózattá fejlődött, feladatai pedig folyamatosan bővültek. Jelenleg 240 természetvédelmi őr gondoskodik országszerte 849 ezer hektár védett, 2 millió hektár Natura 2000 terület és 38 ezer nyilvántartott régészeti lelőhely őrzéséről – mondta el beszédében az államtitkár a tárca közleménye szerint.
Rámutattak, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálatának jelenlegi, 28 fős létszáma jelentős kihívást jelent az egy emberre jutó feladatmennyiség tekintetében. A most induló, “Természetvédelmi őrszolgálat komplex fejlesztése” elnevezésű projekt kiemelt célja, hogy az őrszolgálat korszerű infrastruktúrával és modern eszközparkkal láthassa el feladatait. Rácz András megjegyezte, a beruházásban két kiemelt jelentőségű helyszínen, a Somogy-Tolnai Tájegységben, Szennán és Kölkeden valósul meg irodai bázis létrehozása, illetve korszerűsítése. Szennán egy új őrszolgálati iroda létesül, amelynek feladata a Zselici Tájvédelmi Körzet, a Csombárdi-rét természetvédelmi terület, a Zselic különleges madárvédelmi terület, valamint az Észak-Zselici erdőségek különleges természetmegőrzési terület természetvédelmi felügyelete és kezelése lesz. Kölkeden az irodabővítési projekt a Duna-Dráva Nemzeti Park gemenci és béda-karapancsai részeit, valamint a Gemenc, Béda-Karapancsa, a Töttösi-erdő és a Székelyszabari erdő Natura 2000 területeit szolgálja majd ki. Az átalakítások eredményeként jelentősen javulnak a természetvédelmi őrök munkakörülményei, hatékonyabbá válik az adminisztráció, gördülékenyebbé az ügyfélfogadás, valamint korszerűbbé és biztonságosabbá az eszközök tárolása – fejtette ki az államtitkár.
A projektben beszerzésre kerül többek között 1 pick-up, 9 könnyű terepjáró, 2 utánfutó, túrakajak, gumicsónak, munkahajó, továbbá korszerű monitoring- és informatikai eszközök is: fényképezőgépek, laptopok, drón, hőkamera, vadkamerák, talajvíz- és vízszintfigyelők, valamint digitális erdészeti mérőeszközök. A természetvédelmi őrök tevékenysége jóval túlmutat az őrzési és rendészeti feladatokon. Mindennapi munkájuk során aktívan részt vesznek a védett területek állapotának felmérésében, adatgyűjtésben, pályázatok kidolgozásában, valamint a gazdálkodókkal való folyamatos kapcsolattartásban, szaktanácsadási tevékenységben. Elkötelezetten lépnek fel az illegális hulladéklerakás, orvhalászat és az orvvadászat ellen, miközben gondoskodnak a védett növény- és állatfajok, valamint a régészeti lelőhelyek megóvásáról is. A fejlesztéseknek köszönhetően a természetvédelmi őrök gyakrabban és gyorsabban tudnak majd kijutni a védett területekre, hatékonyabbá válik a monitoring, az adatgyűjtés és a helyi közösségekkel való együttműködés – zárta beszédét Rácz András az AM közleménye szerint.
Zöldinfó
Vízhiány és rekordalacsony Duna: szemléletváltást sürgetnek a magyar vízgazdálkodásban
Új vízgazdálkodást sürget a szakember a változó klímában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Új, a víz elvezetése helyett annak megtartására épülő, a helyi adottságokat figyelembe vevő vízgazdálkodásra és szemléletváltásra van szükség Magyarországon a klímaváltozás miatt – hangsúlyozta Timár Gábor geofizikus, az ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetője a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Biztos hang című podcastjének új adásában – írja az alternativenergia.hu. A szakember rámutatott: az idei nyári hőhullámok és a Duna rekordalacsony vízállása Magyarországon egyértelműen jelzik a klímaváltozás hatásait. Timár Gábor szerint az extrém kisvíz a folyó felső vízgyűjtő területén tapasztalható tartós hőség és csapadékhiány következménye, ugyanakkor a másik véglet sem tűnt el, továbbra is érkezhetnek nagy árhullámok, ahogy azt a 2024-es árvíz is megmutatta. Timár Gábor kifejtette: a dunai hajózást és a Paksi Atomerőmű hűtési rendszerét is egy korábbi, másfajta vízjáráshoz alakították ki. A jövőben az eddig megszokottnál gyakoribb és tartósabb kisvizekkel kell számolni, ezért Paks esetében hosszabb távon indokolt lenne hűtést kevésbé függővé tenni a Duna pillanatnyi vízhozamától.
A geofizikus szerint az Alföldön is szemléletváltásra van szükség. A 19–20. századi vízgazdálkodás célja az árvizek és belvizek gyors elvezetése volt, a melegebbé és szárazabbá váló éghajlaton azonban ez a rendszer éppen azt a vizet vezeti el, amelyre később szükség lenne. A tartós kiszáradás már a légkört is megváltoztatja: a száraz, felmelegedett levegőben a csapadék egy része elpárolog, mielőtt elérné a felszínt. A felszínközeli nedvesség hiánya pedig a zivatarok fennmaradását is nehezíti. 2022-ben még nagyjából a Duna térségében gyengültek el az Alföld felé tartó zivatarok, idén azonban már a Dunántúl középső részén is előfordult, hogy feloszlottak – magyarázta a szakember.
Timár Gábor tévesnek nevezte azt a magyarázatot, amely a csapadékhiányt a jégkármérséklő rendszer működésének tulajdonítja. A szakember szerint sokkal alapvetőbb folyamatról van szó: a kiszáradt táj egyre kevésbé képes vizet visszajuttatni a légkörbe. Timár Gábor úgy vélte, a megoldás ezért nem merülhet ki abban, hogy az aszály idején megpróbálják öntözővízzel pótolni a hiányt. A tájat kell ismét nedvesebbé tenni. Ha a növények gyökérzónájában rendelkezésre áll a víz, párologtatni tudnak, ezzel hűtik és nedvesítik a felszín közeli levegőt. Ezen keresztül meg lehet kísérelni annak a természetes körforgásnak a helyreállítását is, amely kedvezőbb feltételeket teremt a csapadék számára.
A szakértő kiemelte: a megoldást nem az aszály idején alkalmazott öntözés kiterjesztése vagy néhány hatalmas felszíni tározó jelenti, mivel a szükséges vízmennyiség meghaladja ezek kapacitását. A vizet magában a tájban, leginkább a talajvízbe juttatva kell tárolni. A cél tehát az lenne, hogy akkor fogjuk meg a vizet, amikor rendelkezésre áll – hangsúlyozta Timár Gábor.
A szakember szerint a Tiszán érkező nagyobb vízhozamok egy részét ki kellene vezetni a tájba, a meglévő csatornahálózatot pedig nemcsak a belvíz elvezetésére, hanem ellenkező irányban, vízpótlásra is lehetne használni. Az alacsonyan fekvő területeken a vizet hagyni kellene beszivárogni a talajba, ahol hónapokkal később is segíthetné a növényzet vízellátását.
Ez azonban nem jelentheti azt, hogy mindenütt ugyanazt kell csinálni. A szakember egy sokkal kifinomultabb, a helyi adottságokra épülő vízgazdálkodást sürget. Meg kell ismerni, hol érdemes vizet kivezetni, milyen talajokon tud az valóban beszivárogni, hol emeli kedvezően a talajvíz szintjét, és hol okozhatna például szikesedést. Más megoldásra lehet szükség egyik és másik tájegységen, sőt akár egymáshoz közeli területeken is – magyarázta.
A professzor szerint a folyók mentén is többféle helyi beavatkozásra van szükség: a Tiszán egyes helyeken szélesebb teret lehetne adni az árvíznek, a töltéseket távolabb vinni a folyóktól, hosszabb távon pedig akár a korábbi kanyarulatok egy részének helyreállítása is segíthetne lassítani a víz lefolyását és a meder bevágódását. Máshol pedig kisebb műtárgyak, zsilipek és vízkivezetések alkalmazása indokolt. “Nem egyetlen nagy beruházás oldaná meg tehát a problémát, hanem sok, egymáshoz kapcsolódó helyi beavatkozás” – hangsúlyozta a szakember, aki a technikai megoldások mellett a szabályok átírását is sürgette.
Javaslata szerint a mezőgazdasági támogatási rendszert hozzá kellene igazítani ahhoz, hogy a gyenge termőképességű területeken gazdaságilag is megérje vizet visszatartani, amely akár új művelési kategóriaként is megjelenhetne. A változáshoz emellett szükség lenne egy olyan erős tudományos háttérintézményre, amely összegyűjti a különböző vízvisszatartási kísérletek tapasztalatait, modellezi az eredményeket, és segít eldönteni, hogy a következő évben hol és hogyan érdemes beavatkozni.
Timár Gábor zárásként elmondta: a feladat léptéke a 19. századi nagy folyószabályozásokéhoz mérhető, ám most a korábbi vízelvezetéssel ellentétben a víz megtartását kell elsajátítani.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMegszűnik az elektronikai hulladék leadása az önkormányzati gyűjtéseken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
