Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A német akkumulátorok stabilizálják a napenergia árát – saját nyereségük rovására

Németországban az akkumulátoros energiatárolók stabilizálják a napenergia árát, de ezzel saját nyereségességüket is rontják.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egy friss elemzés szerint a Németországban rohamosan terjedő akkumulátoros energiatárolók segítenek stabilizálni a napenergia árát azáltal, hogy csökkentik a negatív áramáras órák számát – ugyanakkor ez a folyamat visszaveti az akkumulátoros rendszerek saját nyereségességét. A norvég THEMA Consulting Group elemzői alapos vizsgálatot végeztek a tárolók terjedésének hatásairól, különös tekintettel a naperőművek és az akkumulátorüzemeltetők üzleti modelljeire. Európa-szerte egyre gyakoribbá válnak a negatív áramáras időszakok, különösen a napsütéses csúcsidőszakokban. Az akkumulátorok kínálják a szükséges rugalmasságot a hálózat számára, hogy kezelni tudja ezeket a kilengéseket. A tárolók beruházási költsége még mindig jelentős, évi 75–120 ezer euró/megawatt közé esik, 2 órás kapacitás mellett, ám az áringadozások fokozódása és a technológia árának csökkenése miatt az érdeklődés tovább nő.

Az elemzés szerint a jelenlegi üzleti modell alapján napi egy töltés és kisütés mellett a megvalósításhoz legalább 100 €/MWh árrésre lenne szükség – ez az érték a valóságban ennél magasabb is lehet az üzemeltetési költségek, az akkumulátorok elhasználódása és az energiveszteségek miatt. Bár az árampiaci bevételeket nemcsak az előző napi (day-ahead), hanem az intranapi és kiegyenlítő piacokról is lehet növelni, ez tovább bonyolítja az optimalizálást.

2030-ra THEMA különböző forgatókönyveket vizsgált: a legvisszafogottabb becslés szerint Németországban 13 GW tárolókapacitás épül ki, míg az alapmodell 47 GW-ot prognosztizál – többségük kétórás energiatárolással. A legambiciózusabb, 100%-os napenergia-tároló arány 150 GW akkumulátoros kapacitást jelentene, de ez valószínűtlen a hosszú engedélyeztetési és hálózatra csatlakozási idők miatt.

Advertisement

Az akkumulátorok segítenek kiegyensúlyozni a napenergia-termelést és a keresletet, ezáltal stabilabb árakat eredményeznek. Ugyanakkor minél több akkumulátor kerül a piacra, annál kisebb a lehetőség az arbitrálásra – vagyis az olcsón való feltöltésre és drágán való értékesítésre. Ez az úgynevezett „kannibalizációs hatás”: ahogy nő a kínálat, csökken a nyereség. A THEMA szerint ez a hatás az intranapi kereskedelemre és az árampiaci aukciókra is kiterjed.

A szélenergia esetében a hatás kevésbé látványos: az akkumulátorok inkább mérsékelhetik a mérsékelt téli termelési időszakokban az árakat, és csökkenthetik a megújulók visszaterhelését. A 100%-os forgatókönyv alapján a megújuló energia éves termelése 13 TWh-val is nőhet a visszaterhelés csökkenése miatt. Még ebben az esetben is maradna évi 850 olyan óra, amikor az áram ára nulla vagy annál is alacsonyabb – az új akkumulátorok nélküli forgatókönyvben ez 1 625 óra lenne.

Advertisement

A jövedelmezőség azonban tovább csökken: míg új akkumulátorok nélkül évente 86 000 eurót hozhat 1 MW kapacitás, a 47 GW-os modellben ez 50 000 euróra, a 100%-os szcenárióban pedig mindössze 12 000 euróra esik vissza.

A tanulmány végkövetkeztetése figyelmeztet: „A megújulók magasabb piaci értéke nem indokolja az akkumulátorok szubvencionálását.” Bár az energiatárolók elősegítik a zöldenergia megtérülését, ez önmagában nem elég érv az állami támogatásokra – ezek ugyanis technológiaspecifikus torzítást okozhatnak az energiarendszerben, kihatva nemcsak a napelemekre, hanem a gázerőművekre és más rugalmas kapacitásokra is.

Advertisement

Zöldinfó

Alkalmazkodás vagy lemaradás: az éghajlatváltozás döntő kérdéssé válik az agráriumban

Klímavédelem nélkül nincs versenyképes agrárium: figyelmeztetnek a szakértők.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Jelentős eltérést mutatnak az agrárágazat idei kilátásai: míg a növénytermesztő ágazatok némileg derűlátóbbak, mert a téli időjárás eddig kedvezően alakul számukra, addig az állattenyésztési piac szereplői negatív kilátásokat jeleznek – értékeltek az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szakértői a bank legfrissebb negyedéves elemzésében. Az alternativenergia.hu kiemelte: az elmúlt években és a 2026 elején is tapasztalható komoly kihívások hatására jelentős változások előtt áll a magyar agrárium, az elengedhetetlen szemléletváltás mellett pedig a most születő pénzügyi döntések is új irányokat jelölhetnek ki az ágazat hatékonyságának és versenyképességének növelésében. Az agrárium jelenleg főként a tej- és a sertéspiacon szembesül nehézségekkel, hosszabb távon pedig az éghajlatváltozás negatív hatásaira is választ kell találnia, noha a mostani hidegebb, csapadékosabb téli időjárás kedvezően hatott a szántóföldi növénytermesztés kilátásaira.

Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint az elmúlt évek piaci kihívásai és az éghajlatváltozás negatív hatásai egyértelművé tették, hogy a bizonytalanságok tartóssá válhatnak, ami jelentős hatással van az agrárvállalkozások termelési, tervezési és pénzügyi környezetére. Hozzátette: a Közös Agrárpolitika beruházási programjának most kezdődő megvalósítása a szántóföldi növénytermesztéstől az állattenyésztésen és a kertészeten át az élelmiszeriparig minden ágazatot érint, és talán soha vissza nem térő lehetőséget és forrásokat biztosít a magyar agrárium hatékonyságának növelésére.

Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2026 elején 31,9 pontot mutatott a 48 pontos skálán, ezzel némileg tovább távolodott az egyensúlyi szintnek tekintett 35 ponttól: a tavaly szeptemberrel zárult negyedév után 2025 utolsó három hónapjában további 0,4 ponttal mérséklődött. Az érték legutóbb 2023 év végén volt hasonlóan alacsony szinten, akkor azonban főként a gyenge terménypiaci árszint miatt, míg most elsősorban a tej- és a sertéspiaci kihívások vezettek csökkenéshez.

Advertisement

Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője szerint a két jelentős állati termékpályán leginkább az értékesítésben tapasztalhatók nehézségek, de a termelőkön kívül jelenleg a feldolgozók számára is kedvezőtlenebb a piaci környezet. A növénytermesztő ágazatok ugyanakkor némileg derűlátóbbak, mivel a téli időjárás eddig kedvezően alakul számukra, így összességében még javulás is látható az aratás utáni időszakhoz képest – tette hozzá.

Az elemzés szerint az idei hidegebb, csapadékosabb időjárás kedvező hatással volt a termésvárakozásokra a szántóföldi növénytermesztésben, a magas kínálati szint miatt azonban az árak közepes szinten vannak. A szántóföldi növénytermesztés és az arra épülő termékpályák sorsa az áprilistól júniusig tartó időszakban dől el – mondta Héjja Csaba, hozzátéve, hogy a kedvezőtlenebb árkörnyezet miatt inkább a jó termésmennyiségben lehet bízni. A talajból ugyanakkor a havazás ellenére is jelentős mennyiségű, az ország egész területére vetítve 75 milliméter víz hiányzik. Az állati termékpályákon a baromfi ágazat kilátásai a brojler mellett a pulyka esetében is jók, emellett a víziszárnyaságazatok is a korábbiaknál kedvezőbb évet zártak. A tojástermelők számára szintén sikeres év volt 2025, és az év elején csak a szezonális mintázat miatt látható némi árcsökkenés.

Advertisement

A másik két meghatározó termékpálya, a tejtermelés és a sertéshús-termelés esetében viszont az év végére kicsúcsosodtak a már korábban is megmutatkozó negatív kilátások. A tejnél a spotpiaci árak év végére – egy magasabb szintről – gyakorlatilag megfeleződtek, az önköltségen literenként 150-170 forintért előállítható nyerstej spotpiaci ára jelenleg 100-110 forint körül van. A tavalyinál jóval gyengébb árakon lehet szerződni, így az ágazatnak most minden segítségre szüksége van – mondta Héjja Csaba. Szerinte 2026 harmadik negyedévére állhat helyre a keresleti-kínálati szint a tejpiacon.

A sertés iránt stabil a kereslet, és várhatóan a takarmányozás sem lesz drágább. Az év második felében már javulás várható a sertéstartás- és tenyésztés kilátásaiban is a szakértők szerint. Az elemzés szerint a hajtatásos kertészeteknél a nagy déli termelőknél a hideg tél miatti kisebb mennyiségek komoly keresleti piacot eredményeztek, így kedvezőek lehetnek a kilátások. A gyümölcstermesztők a kedvező tavaszi időjárásban bízhatnak a tavalyi nehéz évük után. A szőlő-bor ágazat számára az aranyszínű sárgaság elleni védekezést segíti a hideg tél, ugyanakkor nem oldja meg teljes mértékben a problémát.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák