Zöldinfó
A német akkumulátorok stabilizálják a napenergia árát – saját nyereségük rovására
Németországban az akkumulátoros energiatárolók stabilizálják a napenergia árát, de ezzel saját nyereségességüket is rontják.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Egy friss elemzés szerint a Németországban rohamosan terjedő akkumulátoros energiatárolók segítenek stabilizálni a napenergia árát azáltal, hogy csökkentik a negatív áramáras órák számát – ugyanakkor ez a folyamat visszaveti az akkumulátoros rendszerek saját nyereségességét. A norvég THEMA Consulting Group elemzői alapos vizsgálatot végeztek a tárolók terjedésének hatásairól, különös tekintettel a naperőművek és az akkumulátorüzemeltetők üzleti modelljeire. Európa-szerte egyre gyakoribbá válnak a negatív áramáras időszakok, különösen a napsütéses csúcsidőszakokban. Az akkumulátorok kínálják a szükséges rugalmasságot a hálózat számára, hogy kezelni tudja ezeket a kilengéseket. A tárolók beruházási költsége még mindig jelentős, évi 75–120 ezer euró/megawatt közé esik, 2 órás kapacitás mellett, ám az áringadozások fokozódása és a technológia árának csökkenése miatt az érdeklődés tovább nő.
Az elemzés szerint a jelenlegi üzleti modell alapján napi egy töltés és kisütés mellett a megvalósításhoz legalább 100 €/MWh árrésre lenne szükség – ez az érték a valóságban ennél magasabb is lehet az üzemeltetési költségek, az akkumulátorok elhasználódása és az energiveszteségek miatt. Bár az árampiaci bevételeket nemcsak az előző napi (day-ahead), hanem az intranapi és kiegyenlítő piacokról is lehet növelni, ez tovább bonyolítja az optimalizálást.
2030-ra THEMA különböző forgatókönyveket vizsgált: a legvisszafogottabb becslés szerint Németországban 13 GW tárolókapacitás épül ki, míg az alapmodell 47 GW-ot prognosztizál – többségük kétórás energiatárolással. A legambiciózusabb, 100%-os napenergia-tároló arány 150 GW akkumulátoros kapacitást jelentene, de ez valószínűtlen a hosszú engedélyeztetési és hálózatra csatlakozási idők miatt.
Az akkumulátorok segítenek kiegyensúlyozni a napenergia-termelést és a keresletet, ezáltal stabilabb árakat eredményeznek. Ugyanakkor minél több akkumulátor kerül a piacra, annál kisebb a lehetőség az arbitrálásra – vagyis az olcsón való feltöltésre és drágán való értékesítésre. Ez az úgynevezett „kannibalizációs hatás”: ahogy nő a kínálat, csökken a nyereség. A THEMA szerint ez a hatás az intranapi kereskedelemre és az árampiaci aukciókra is kiterjed.
A szélenergia esetében a hatás kevésbé látványos: az akkumulátorok inkább mérsékelhetik a mérsékelt téli termelési időszakokban az árakat, és csökkenthetik a megújulók visszaterhelését. A 100%-os forgatókönyv alapján a megújuló energia éves termelése 13 TWh-val is nőhet a visszaterhelés csökkenése miatt. Még ebben az esetben is maradna évi 850 olyan óra, amikor az áram ára nulla vagy annál is alacsonyabb – az új akkumulátorok nélküli forgatókönyvben ez 1 625 óra lenne.
A jövedelmezőség azonban tovább csökken: míg új akkumulátorok nélkül évente 86 000 eurót hozhat 1 MW kapacitás, a 47 GW-os modellben ez 50 000 euróra, a 100%-os szcenárióban pedig mindössze 12 000 euróra esik vissza.
A tanulmány végkövetkeztetése figyelmeztet: „A megújulók magasabb piaci értéke nem indokolja az akkumulátorok szubvencionálását.” Bár az energiatárolók elősegítik a zöldenergia megtérülését, ez önmagában nem elég érv az állami támogatásokra – ezek ugyanis technológiaspecifikus torzítást okozhatnak az energiarendszerben, kihatva nemcsak a napelemekre, hanem a gázerőművekre és más rugalmas kapacitásokra is.
Zöldinfó
Különleges japánkertet alakítottak ki a Kámoni Arborétumban
Japánkertet avatott a Soproni Egyetem a Kámoni Arborétumban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A szombathelyi Kámoni Arborétum az ország egyik legnagyobb fás gyűjteménye, ahol több mint 3500-féle fa és cserje él – írja az alternativenergia.hu. Belépve az ember egy egészen varázslatos világba csöppen, ahol a csend, madárdal és vízcsobogás fogadja a látogatót. Ez a különleges helyszín most egy újabb látványossággal bővült: a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete (ERTI) egy mesés Japánkertet alakított ki az arborétum szívében, egy festői szigeten. A kert avatóünnepségén Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének főigazgatója emlékeztetett arra, hogy a terület minden szegletét emberi kéz és szakmai alázat formálta. Különösen igaz ez a tavakra, amelyek partján a Japánkert is helyet kapott. „Ezt a tavat a 60-as években Bánó István a családjával, kiskatonákkal és az akkori dolgozókkal kézzel ásta ki. Abban az időben nem gépekkel, hanem kubikus módszerekkel hozták létre ezt a környezetet.”
A főigazgató kiemelte, hogy a kert a pihenés mellett a klímaváltozásra adott válaszokat is keresi, hiszen olyan növényeket tesztelnek, amelyek a jövőben is bírják majd a forró, aszályos nyarakat. Németh Gábor, a Kámoni Arborétum vezetője szerint a helyszínválasztás nem volt véletlen. Az arborétum négy tava közül a legszebb középső tónál, egy több száz négyzetméteres szigeten hozták létre az új egységet. „Egy intenzíven gondozott, formákkal és színekkel teli kertet szerettünk volna, amely akár esküvői fotózásokhoz is tökéletes hátteret ad. Minden kanyargós utat és pihenőt úgy találtunk ki, hogy a látogató elé lépten-nyomon új, megnyugtató látvány táruljon” – mesélte a kertigazgató. A munkálatok látványos része mindössze két hónap alatt készült el. Új hidak épültek, padokat helyeztek ki, és különleges növényritkaságokat ültettek el.
A kert növényanyaga igazi kuriózumokat rejt. A látogatók láthatnak itt virágzó japán azáleákat, színes levelű juharokat és különleges kagylóciprusokat is. Németh Gábor egy személyes büszkeséget is megmutatott a vendégeknek: „Itt látható a ‘Zsófi’ nevű babérmeggy, amely az egyetlen olyan magyar fajta, amely világversenyen aranyérmet nyert. Emellett fontos volt számunkra, hogy a múlt nagyjai előtt is tisztelegjünk, így helyet kaptak Bánó István és Retkes József korábbi nemesítései is, például a ‘Kámon’ névre keresztelt fajta.” A megnyitón elhangzott, hogy a Japánkert célja nem a harsányság, hanem a belső egyensúly megteremtése. A sintó vallás szerint minden kőben és fában istenek laknak, ez a szemlélet pedig a szombathelyi kertet is áthatja.
A kanyargós ösvények, a víz csobogása és a gondosan elhelyezett kőlámpások mind azt szolgálják, hogy a látogató egy kicsit kiszakadjon a digitalizált világ zajából. Bár ez Szombathely első japánkertje, az alkotók nem a hivalkodásra, hanem a valódi tartalomra törekedtek: egy olyan helyre, ahol a természet és az emberi alkotóvágy csendben találkozik. A Japánkertben található egy vörösfenyőből készült autentikus fahíd is, amely FALCO Zrt. támogatásával egy helyi asztalosnak köszönhetően készült el.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgy év alatt rendet tesznek: nagyszabású hulladékfelszámolás indul
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaOlajszivárgás Oroszlányban: ideiglenes tiltás lépett életbe egyes technológiákra
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaBenzin és gázolaj: marad az adócsökkentés, de már kisebb mértékben
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaTeljes életciklus alapján kell vizsgálni az elektromos autók hatását
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaAszály ellen is hatékony lehet a magyar fejlesztésű gyapjúpellet