Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megújuló lendület az állattartásban: elindultak az első fejlesztési támogatások

Az Agrárminisztérium döntése nyomán megkezdődött az állattartó telepek korszerűsítését célzó pályázatok támogatása, amely a hazai agrárium versenyképességének növelését szolgálja.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Agrárminisztérium (AM) meghozta az első támogatói döntéseket az állattartó gazdaságok megújítását célzó pályázatban: első körben 209 beruházás részesül támogatásban, összesen több mint 10 milliárd forint értékben – írja az alternativenergia.hu. A mostani döntés fontos mérföldkő a 2027-ig tartó Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv végrehajtásában, amelynek egyik kiemelt célja a hazai állattartó ágazat versenyképességének javítása – közölte az AM az MTI-vel. Az agrártárca 2024-ben két felhívást is megjelentetett az állattartó telepek fejlesztésének támogatására. A pályázatok célja, hogy elősegítsék az új épületek és korszerű technológiák kialakítását, az állattartáshoz szükséges gépek és eszközök beszerzését, valamint a kapcsolódó energetikai fejlesztések megvalósítását. A kiírások emellett támogatást biztosítanak olyan speciális célokhoz is, mint például a járványvédelmi fejlesztések vagy az ammóniakibocsátás csökkentését szolgáló beruházások – közölték.

A támogatást olyan mezőgazdasági termelők igényelhették, akik megfeleltek az üzemméretre és árbevételre vonatkozó feltételeknek. Az alap támogatási intenzitása 50 százalék, azonban a megújuló energiát hasznosító fejlesztések – például napelemek telepítése -, illetve a járványvédelmi beruházások esetén ez az arány 70 százalékra, az ammóniacsökkentést szolgáló beruházások esetén pedig akár 80 százalékra is nőhet – írták. A tájékoztatás szerint a kisebb léptékű, legfeljebb 200 millió forintos támogatást biztosító “Állattartó telepek megújításának támogatása” című kiírásra 1419 kérelem érkezett 95 milliárd forint támogatási igénnyel. Az agrártárca a KAP Stratégiai Terv forrásainak átcsoportosításával tudja az eredetileg 50 milliárd forintos pályázati keretösszegen felül a lehető legnagyobb arányban támogatni a hazai állattartó gazdaságok fejlődését. A vissza nem térítendő támogatások mellett a minisztérium előleg lehívásával, kamattámogatással és kezességvállalási díjtámogatással is segíti a projektek megvalósítását. A most támogatásban részesülő 209 projekt az első ütemet jelenti, a pályázatok elbírálása ütemezetten folytatódik, a támogatói döntések meghozatala a következő hetekben is folyamatos lesz – közölte a tárca.

Advertisement

Zöldinfó

Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.

Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.

Advertisement

Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.

A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák