Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Afrikai eredetű, aktívan vadászó kullancsfajok jelentek meg Magyarországon, amelyek terjeszthetik a halálos krími–kongói vérzéses láz vírusát – írja az alternativenergia.hu. A klímaváltozás kedvez az ittmaradásuknak, és bár emberi fertőzést még nem észleltek, a szakértők szerint adottak a feltételek egy új járvány megjelenéséhez. Egy új mobilalkalmazással immár mi is segíthetünk megtalálni és azonosítani az új jövevényeket.

Új vírusgazda érkezett Magyarországra

Magyarországon megjelent két, a Hyalomma nemzetségbe tartozó, nálunk eddig nem őshonos kullancsfaj. Ezek a kullancsok eredetileg Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és a mediterrán térségekben honosak, és kifejezetten meleg, száraz klímához alkalmazkodtak. Különlegességük — és veszélyességük — abban rejlik, hogy képesek terjeszteni a krími–kongói vérzéses láz vírusát (CCHFV), amely az emberre nézve különösen veszélyes.

Ez a vírus vérzéses lázat okoz, amelynek halálozási aránya akár 30% fölé is emelkedhet. Jelenleg nincs ellene sem védőoltás, sem specifikus terápia, csak tüneti kezelést tudnak nyújtani a fertőzötteknek. A betegség gyors lefolyású, és a belső vérzések miatt hamar életveszélyes állapotot idézhet elő. A vírus szerepel a WHO által kiemelten figyelt tíz legveszélyesebb kórokozó listáján, amelyek a jövő járványainak potenciális forrásai lehetnek. A Hyalomma kullancsok által terjesztett vírus tehát nemcsak a természetes ökoszisztémák változásának következménye, hanem egy közegészségügyi fenyegetés is.

A Hyalomma kullancsok több szempontból is eltérnek a hazánkban gyakori kullancsfajoktól: nem lesből támadnak, hanem aktívan vadásznak, és akár több méteren át gyors mozgással követik a gazdát, amit jól fejlett szemük segít. A felnőtt példányok 12 °C felett aktívak, és csak 45 °C felett bújnak el. Fő gazdaállataik a lovak, szarvasmarhák, más patások, de embereket és kutyákat is megcsípnek. Őshonos területeiken tömegesen is előfordulhatnak – akár 100 példány is lehet egyetlen állaton, sokszor a testnyílások környékén. A nőstények akár 7000 tojást is lerakhatnak.

Megjelenésük is jellegzetes: nagyobb testűek, a lábuk erőteljesen sávozott, hátuk barázdált, formájuk ovális. A nőstények mérete 5,5–6,5 mm, a hímeké 3,8–5,6 mm, azaz jóval nagyobbak, mint a hazai kullancsok.

Vándormadarak veszélyes utasai

A Hyalomma kullancsok vándormadarakkal gyakran és régóta érkeznek Közép- és Észak-Európába – Magyarországra is. Ezek a madarak lárva- vagy nimfa (a kifejlett állapotot megelőző) stádiumú kullancsokat hoznak magukkal Afrikából, Dél-Európából vagy a Közel-Keletről. Ha az itt talajt érő kullancsok felnőtté tudnak fejlődni, akkor képesek lehetnek embert vagy állatot megcsípni, és esetleg így átadni a vírust is.

Fontos tudni, hogy a madarak nem hordozzák magát a krími–kongói vérzéses láz vírusát, tehát a fertőzés csak akkor jön szóba, ha a madárra eredetileg már egy fertőzött kullancs kapaszkodott fel. Ez csökkenti ugyan a kockázatot, de nem zárja ki a lehetőséget, ugyanis ez a vírus átkerül a kullancs nőstényből az utódokba is.

Ráadásul vannak történeti és újabb adatok is, amelyek azt sugallják, hogy a vírus vagy annak egy közeli rokona már jelen lehet Magyarországon. Például a 20. század első feléből származó szerológiai vizsgálatok szerint hazai háziállatok vérében – juhok, szarvasmarhák – ellenanyagot mutattak ki a krími–kongói vérzéses láz vírusa ellen. Ezt a közelmúltban végzett hasonló vizsgálatok ismét megerősítették. Újabban tünetmentes véradók vérében is kimutattak ilyen ellenanyagokat, bár ezek értelmezése bizonytalan (lehet keresztreakció, vagy enyhe, nem diagnosztizált fertőzés nyoma is). Az elméleti lehetőségek tehát biológiailag adottak: ha a kórokozó hordozója (vagyis a kullancs) megtelepszik, és a vírus akár külföldről, akár egy rejtett hazai hordozóból megjelenik, az új emberi fertőzésekhez vezethet.

A klímaváltozás segít — kulcs az enyhe ősz

A Hyalomma kullancsok klímaérzékeny fajok, amelyek eredetileg a meleg, száraz mediterrán és afrikai régiókban élnek. A klímaváltozás miatt Magyarország egyes részeinek éghajlata (különösen az Alföldé) egyre inkább hasonlít ezekre a területekre, különösen a melegebb nyarak és enyhébb őszi hónapok révén.

A Hyalomma kullancsok életciklusának egyik kulcspontja a nimfa stádiumból felnőtté való vedlés. Ez az átmenet egy érzékeny időszakban, általában ősszel zajlik. Ha ebben az időszakban tartós hideg van, a kullancsok elpusztulnak, és nem élik túl a telet. De ha az ősz kellőképp enyhe, akkor a vedlés sikeres lehet, és a felnőtt kullancs már túléli a hideg időszakot is. Például Törökország magasabb hegyeiben is fennmarad a faj, ahol télen mínusz 10–15 °C-ot is elvisel.

A klímaváltozás tehát olyan új ökológiai rést teremt, amelybe a Hyalomma „bele tud költözni”. Ezzel új, potenciálisan járványtani kockázatot jelentő fajok válhatnak részévé a hazai élővilágnak. A hagyományos, hűvösebb időszakokra specializált kullancsfajok – például a közönséges kullancs – visszaszorulhatnak, míg a Hyalomma-fajok teret nyerhetnek.

Ennek fényében talán nem is meglepő, hogy Kecskemét környékén – ami Magyarország egyik legszárazabb vidéke – már több Hyalomma-példány is előkerült különböző években, összesen hat alkalommal, ráadásul különböző bivaly egyedek testéről. Nagy a valószínűsége, hogy ezek a kullancsok lassan, de biztosan megtelepednek ott. Egyelőre még nincs teljes körű bizonyíték arra, hogy már van helyben szaporodó populáció, de a jelek ezt valószínűsítik.

Délebbre már súlyosabb a helyzet

Számos országban egyértelműen dokumentálták a vírus jelenlétét és terjedését, sőt halálos emberi fertőzéseket is.

• Észak-Macedóniában több mint 50 év után bukkant fel újra és az elmúlt két évben öt fertőzést okozott a krími–kongói vérzéses láz vírusa (ebből kettő halálos kimenetelű volt). A halálesetek olyan személyekhez kötődnek, akiket kullancs csípett meg, és nem történt meg időben a diagnózis.
• Ráadásul a vírus emberről emberre is terjedhet, például testnedveken keresztül, így a kórházi ápolók is veszélyeztetettek – hasonlóan az Ebola esetéhez. Az észak-macedón esetekben is volt olyan egészségügyi dolgozó, aki így fertőződött meg, és csak nehezen élte túl.
• Horvátországban a kullancs már régóta jelen van, bár eddig nem észleltek humán vírusfertőzést.
• Törökországban a legmagasabb a megbetegedések száma, a vírus rendszeresen felbukkan.
• Spanyolországban korábban is jelen volt a Hyalomma kullancs, de csak a közelmúltban jelentek meg az első emberi megbetegedések. Ez arra utal, hogy valami változik a vírus terjedési mintázatában – talán a környezeti feltételekben vagy a kullancsokat szintén nagy mennyiségben szállító állatszállításokban, azaz az emberi tevékenységekben.

Mindez azt mutatja, hogy a vírus nemcsak délen fenyeget, és a megjelenése valós járványügyi kihívás, tehát a felkészülés kulcsfontosságú.

PragmaTick és Kullancsfigyelő — mi is segíthetünk a veszély felderítésében

A HUN-REN ÖK ETI Felbukkanó Kórokozók Ökológiája kutatócsoport  kutatói négy kulcsfontosságú intézkedési lépést határoztak meg, amelyeket együttesen az angol neveik rövidítésével DAMA protokollnak (Document, Assess, Monitor, Act — Dokumentálás, Kockázatértékelés, Monitorozás, Cselekvés) neveznek. Munkájukat az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium keretében végzik. A Hyalomma és a krími–kongói vérzéses láz vírusa esetében ezek a lépések így festenek:

1. Megfigyelés és azonosítás

A legelső lépés annak felismerése, hogy a kullancs már jelen van Magyarországon. A kutatók mikroszkópos vizsgálattal azonosítják a kullancsfajokat, térképezik az előfordulásukat, vagyis nyomon követik, hol és milyen körülmények között bukkannak fel ezek az élősködők.

2. Kockázatbecslés és laboratóriumi vizsgálatok

A kullancs faji hovatartozását molekuláris biológiai módszerekkel is ellenőrzik. Az így kapott DNS szekvenciaadatok segítségével következtetéseket tudnak levonni a behurcolás eredetére vonatkozóan. A következő lépésben a pécsi Virológia Nemzeti Laboratórium magas biztonsági fokozatú (BSL4) laboratóriumában ellenőrzik, hogy a begyűjtött kullancsok hordozzák-e a krími–kongói vérzéses láz vírusát, vagy más, emberre is veszélyes kórokozókat, például Rickettsia-fajokat. Ez alapozza meg a terjedés és a fertőzési kockázatok felmérését. Az eddig vizsgált példányok mindegyike negatív volt a keresett vírusra, az egyik példányban azonban egy közelrokon, eddig ismeretlen vírust találtak. Ennek genetikai elemzését elvégezték, és további monitorozás szükségességét állapították meg, hogy kiderüljön a gyakorisága, emberekre vagy háziállatokra gyakorolt hatása.

3. Folyamatos megfigyelés

A harmadik lépés a terjedés nyomon követése: folyamatosan figyelni kell, hogy mennyi Hyalomma példány jelenik meg, és hogy megtelepszik-e helyben, vagyis kialakul-e önfenntartó populáció. Ebben sokat segít a Kullancsfigyelő projekt, amelyben az állampolgárok is szerepet kapnak. A projekt citizen science alapú, vagyis bárki beküldhet fényképeket és adatokat a megtalált kullancsokról. Fontos, hogy ha valaki Hyalomma kullancsot talál, rakja el élve, hogy a kutatók minél több vizsgálatot el tudjanak utána végezni rajta.

A legújabb fejlesztés a PragmaTick nevű mobilalkalmazás, amelyet nemcsak Magyarországon, hanem idővel több európai országban is be szeretnének vezetni. Ezzel az appal a felhasználó néhány gombnyomással beküldheti a megfigyelést, és az adatlapon megadhatja:

• milyen gazdán találta a kullancsot (ember, kutya, ló stb.),
• éppen mászott, vagy már vért szívott,
• mikor és hol történt az észlelés.

Eddig 24 Hyalomma példány került elő a program keretei között a lakosság segítségével, ebből öt idén. A jövőben a rendszer mesterséges intelligencia segítségével előszűri a képeket, hogy a szakértőknek ne kelljen minden egyes fotót átnézni.

Szintén a monitorozás részeként a kutatók azt is vizsgálják, hogy mely állatfajok lehetnek felelősek egy esetleges hazai krími-kongói vérzéses láz vírus fenntartásáért. Ennek érdekében szarvasmarhákban, juhokban és vadonélő kérődzőkben keresik a vírus ellen termelt ellenanyagok előfordulását.

4. Cselekvés, nemzetközi együttműködésben

A Kullancsfigyelő honlapján és a PragmaTick alkalmazásban is sok praktikus és érdekes tudnivaló található. A lakosság ilyen típusú edukációja önmagában is segíti a fertőzésveszély csökkentését. Emellett a kutatók törekszenek arra is, hogy megfelelő javaslatokat szolgáltassanak adataik alapján a döntéshozók számára, hogy nagyobb hangsúly legyen a megelőzésen. A projekt ráadásul nem elszigetelten működik, hiszen a paraziták és kórokozók sem veszik figyelembe az országhatárokat: a kutatócsoport koordinál egy COST-hálózatot (European Cooperation in Science and Technology — Európai Tudományos és Technológiai Együttműködés), amely Európa-szerte követi a Hyalomma-fajok elterjedését. A PRAGMATICK konzorcium keretében 33 ország több mint 260 kutatójával együtt dolgoznak azon, hogy a kockázatokat közösen azonosítsák, és megelőző lépéseket vezessenek be, akár a klímaváltozás és városiasodás, akár marhakereskedelem vagy a turizmus által jelentett rejtett terjedési utak feltárásával.