Zöldinfó
Gyerekegyetem, Science Camp, Mission Impossible – a jövő kutatói már készülnek a BME-n
Hatalmas szükség van a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) oktatóinak természettudományos ismereteire.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Balatoni Katalin a felsőoktatási intézmény Természettudományi Kara (BME TTK) által szervezett, a tudományos élményprogramokat, nyári táborokat és a STEM (science, technology, engineering, mathematics – természettudomány, technológia, mérnöki tudomány, matematika) felkészítés műegyetemi tapasztalatait és közoktatási vonatkozásait bemutató eseményen kiemelte: a köznevelésben dolgozók fontos feladata, hogy neveljék és biztosítsák az országnak a természettudományokkal foglalkozó tanárokat, hogy “szakemberek és kutatók sokaságát tudjuk majd magunk körül” – írta meg az alternativenergia.hu. A miniszterelnöki biztos elmondta: jelentős kormányzati célkitűzés az, hogy minél több fiatal érdeklődjön a jövőben a természettudományos területek iránt. Ennek egyik fontos eredménye a magyar kormány űrprogramja, amelyről már látható, hogy számos kutatási eredményt hoz az országnak, a gyerekek pedig kiemelt érdeklődéssel figyelik – tette hozzá Balatoni Katalin.
Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora kiemelte: az immár 243 éves felsőoktatási intézmény számtalan Nobel-díjast nevelt a nemzetnek, “akikre büszkék lehetünk”. A rektor fontos célnak nevezte, hogy minél több tehetséges fiatal kerüljön a mérnöki-műszaki-természettudományi-informatikai területre. Ebben pedig segítségükre lehetnek a BME-TTK diákoknak szóló programjai – fűzte hozzá. Aszódi Attila, a BME TTK dékánja hangsúlyozta: fontos a differenciált oktatás kiszélesítése a tanulmányaikat elkezdő hallgatók tudásszintjéhez illeszkedve. Ezáltal sikerrel történhet meg a hiányos tudással érkező diákok felzárkóztatása – tette hozzá a dékán. Az első alkalommal 2015-ben megszervezett BME Gyerekegyetemen a 8-14 éves (2-8. osztályos) korosztály vehet részt, a több napos eseményen a gyerekek – akiket a Műegyetem hallgatói kísérnek – bepillantást nyerhetnek az egyetemi életbe, különleges előadásokon vehetnek részt, valamint kisebb csoportokban rendkívüli kísérleteket is elvégezhetnek – hívta fel a figyelmet Dallos Györgyi, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Dékáni Hivatalának vezetője.
Simon Ferenc, a BME TTK tudományos és nemzetközi dékánhelyettese a tizedikes és tizenegyedikes középiskolások számára életre hívott BME TTK Science Camp elnevezésű, a Belügyminisztérium támogatásával megvalósult, ingyenes nyári táborról elmondta: a diákok megtekinthették többek között a Paksi Atomerőművet, valamint tudományos előadásokat és kulturális programokat is szerveztek számukra. Szilágyi Brigitta, a BME TTK Matematikai Intézet egyetemi docense tájékoztatása szerint ősszel első alkalommal indul a felsőoktatási intézmény Mission Impossible elnevezésű programja, melynek részeként a 11., 12. és 13. osztályos középiskolások heti rendszerességgel vehetnek részt matematika és fizika tantárgyakból felkészítő oktatáson mentorok segítségével. A projekt kapcsolódik a BME STEM programokhoz is – tette hozzá. Az ősztől többek között Nobel-díjas kísérletek középiskolásoknak elnevezésű szakkört, nyílt napokat, valamint kísérleti bemutatókat is tartanak a felsőoktatási intézményben a középiskolás diákok számára – sorolta a programokat Halbritter András, a BME TTK Fizikai Intézet intézetigazgató-helyettese.
Zöldinfó
A vadásztatás helyett egyre inkább a vadgazdálkodás kerül előtérbe
A vadászat helyett a vadgazdálkodásra helyeződik a hangsúly.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A klímaváltozás hatásai és a krónikus vízhiány kikényszeríti, hogy a vadgazdálkodással és a vízüggyel foglalkozó szervezetek, valamint az agrártermelők összedolgozzanak – írja az alternativenergia.hu. A vadásztatás helyett egyre inkább a vadgazdálkodásra helyeződik a hangsúly – nyilatkozta az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Területi Szervezetének titkára az MTI-nek. Boros Ferenc elmondta, az idei szaporulatok még nem látszanak sem őzből, sem mezei nyúlból, sem fácánból, amelyek a fő bevételi forrást jelentik Békés vármegyében. A korábban tapasztalt őzelhullás valószínűleg a klímaváltozással és a krónikus vízhiánnyal függött össze, amelyet az utóbbi időszakban elindult kezdeményezések, például a Vizet a tájba program pozitívan befolyásolt. “Egyre több vadász jelzi, hogy olyan csatornákban is van víz, ahol évek óta nem volt” – mondta.
Kitért arra, hogy az enyhe telek, az egyre korábban induló felmelegedés miatt az agancsfelrakás hossza lerövidül, emiatt kisebb az agancsok súlya. Több mint 1500 elbírált trófea van a vármegyében idén, de a 150 nemzetközi pontot meghaladó bak még nem került be a bírálati rendszerbe – jegyezte meg. Boros Ferenc szerint új kihívást jelent, hogy a klímaváltozás miatt elnyúlt a korábban július végén-augusztus elején zajló üzekedési időszak, tavaly már azt tapasztaltták, hogy június közepén elkezdődött. Így viszont nagyon eltérő korúak a gidák; és nehezebb az őzgidamentési programot végrehajtani, mert ilyen hosszú ideig nem lehet elvárni a mezőgazdasági termelőktől, hogy ne kaszáljanak. Bár idén annyival kisebb a növényzet, annyira nincs meg a kellő tömege, hogy a gazdálkodók eleve kivárnak a vágással, ami most segíti a vadgazdálkodást, az őzgidák mellett a fácáncsibék túlélési esélyeit is javítja – közölte.
A nyúl myxomatózisról szólva elmondta, szerencsére nem pusztult ki a teljes állomány, ahogyan attól tartottak. Ősszel volt egy felfutása a vírusnak, de a téli kis lehűléssel alábbhagyott; az elhullás szigetszerű volt csak. A Soproni Egyetemmel karöltve egyedüli megyei vadászati szervezetként részt vesznek egy kutatásban, vérmintákat gyűjtenek. Boros Ferenc arra számít, hogy egy idő után természetes rezisztencia alakul ki az állományban, és ezt fogja megerősíteni a kutatás is.
A nyulak esetén most a fő feladat a vadkárvédelem, amit igyekeznek nem kilövéssel, hanem kémiai szerekkel és villanypásztorral a megelőzés irányába terelni. A titkár elmondta, idén először a megyei szervezetek dolgozhatták ki a területükön a vadgazdálkodási pályázati rendszert. Mintegy 29 millió forintos keretösszegből – 80 százalékos támogatási intenzitással – két célterületet határoztak meg: az elsődleges a krónikus vízhiány kezelése, itató berendezések beszerzése volt. Itt erdőgazdálkodókkal, termelőkkel egyeztetnek például arról, hova helyezzék el az itatóvályúkat.
A másik célterület a hivatásos vadászok munkáját segítő eszközök beszerzése volt. Békés vármegyében 84 vadászatra jogosult társaság van, 66-an nyújtottak be pályázatot, 61 nyert is. Itt is főként a vízhiány kezelésére koncentrálnak: napelemes szivattyúkat, itatóvályúkat, hordósítható itatókat, emellett távcsöveket és az állományfelméréshez kamerarendszereket vásároltak a szervezetek.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaGyorsított eljárással jöhetnek az elektromos rollerekre vonatkozó új szabályok
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaNégy korszerű akkumulátoros tároló áll szolgálatba a paksi napelemparkban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMagyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaRendkívüli vízjárási viszonyokra kell készülni az Öreg-Duna térségében
