Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Új lendületet kap a szélerőmű-fejlesztés Lengyelországban

A lengyel kormány a Karol Nawrocki elnök által a szélenergiáról szóló jogszabály ellen emelt vétó ellenére, rendelet útján kész növelni a szélerőművek kapacitását.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nawrocki a múlt héten vétózta meg azt a törvénymódosítást, mely értelmében liberalizálták volna a szélerőművek építésére vonatkozó előírásokat úgy, hogy 700 méterről 500 méterre rövidítették volna azt a minimális távolságot a lakóházaktól, amelyben épülhet szélerőmű – írja az alternativenergia.hu. “Már előkészítettük a vonatkozó rendeletet, és törvény nélkül, az elnöki vétótól függetlenül növelni fogjuk a szárazföldi szélerőművek kapacitását” – jelentette ki Tusk. Kifejtette: ezt elsősorban “radikálisan egyszerűsített környezetvédelmi előírások” révén érik el, például lecserélik a már meglévő szélerőműveket, és helyükre “sokkal hatékonyabb”, illetve magasabb árbocú turbinák kerülnek. Paulina Hennig-Kloska klímaügyi miniszter az X-en megírta: a zöldenergiába történő beruházásokat “a regionális környezetvédelmi igazgatóságok rendeleteinek és szabályainak módosítása révén” gyorsítják fel.

Zbigniew Bogucki, az elnöki hivatal főnöke a kabinetülést követő sajtókonferencián aláhúzta: az államfő nem engedi, hogy vétóját “különböző végrehajtási aktusokkal, például rendeletekkel megkerüljék”. Az ilyen megoldást Bogucki alkotmányellenesnek nevezte. Tusk azt követően tette a bejelentést, hogy szerdán Nawrocki kezdeményezésére megtartották a kabinettanácsot, vagyis az államfő által vezetett kormányülést. A kabinettanács napirendjén az Európai Unió (EU), valamint a dél-amerikai közös piac (Mercosur) országai közötti megállapodást érintő lengyel álláspont is szerepelt. Nawrocki az ülés elején megismételte korábbi véleményét, miszerint a megállapodás káros hatással lesz a lengyel mezőgazdaságra. Megerősítette: egy blokkoló kisebbség összeállítására fog törekedni az EU-ban.

Az államfőnek válaszolva Tusk úgy látta: ha volna esély egy blokkoló kisebbség létrehozására, “ezt már régen megtették volna”. Folyamatban van viszont egy olyan mechanizmus bevezetése, amely lehetővé teszi “a részleges blokádot vagy korrekciót, ha az európai piacokon kockázatok merülnek fel” a megállapodás kapcsán – tette hozzá Tusk. Később Zbigniew Bogucki közölte: Nawrockit a kabinetülésen “biztosították arról, hogy a kormánynak negatív az álláspontja a Mercosur-megállapodás ügyében. Nawrocki a közeljövőben Giorgia Meloni olasz kormányfővel fog egyeztetni a témáról – jelezte, és úgy látta: amennyiben Lengyelország, Franciaország és Olaszország mellett “egy kisebb állam” is ellenezné a megállapodást, esély volna annak elvetésére. A lengyel külügyminisztérium szerdán az X-en bejelentette: Lengyelország a Mercosur-megállapodás ellen fog szavazni az EU Tanácsában.

Advertisement

Zöld Energia

Az energiaközösségek segíthetnék a megújuló energia terjedését, de sok a akadály

Jogi és technikai akadályok lassítják az energiaközösségek terjedését az EU-ban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az Európai Unió által szorgalmazott energiaközösségek fejlődését jogi és technikai akadályok hátráltatják, ezért a kezdeményezés eddigi eredményei jelentősen elmaradnak a várakozásoktól – írja az alternativenergia.hu. A luxemburgi testület jelentése szerint jelenleg kevés energiaközösség működik az EU-ban, így hozzájárulásuk a megújulóenergia-termeléshez nem számottevő. A projektek előrehaladását a pontatlan uniós iránymutatások, a hálózati csatlakozások késedelme, valamint az energiatárolási megoldásokat ösztönző intézkedések hiánya is akadályozza. Az energiaközösség olyan jogi struktúra, amely lehetővé teszi a polgárok, a helyi önkormányzatok és a kisvállalkozások számára, hogy együtt termeljenek, kezeljenek, osszanak meg és fogyasszanak energiát. Ilyen lehet például a közös tetőre telepített napelem vagy közösségi tulajdonban lévő szélturbina, amely egy település vagy városrész energiaellátásához járul hozzá.

Az ilyen projektek több milliárd euró értékű uniós támogatásra jogosultak, és az EU szerint fontos szerepet játszhatnak az éghajlat- és energiapolitikai célok elérésében. A korábbi becslések szerint 2030-ra az energiaközösségek állíthatnák elő Európa szélenergia-kapacitásának 17 százalékát, a napenergia-kapacitásnak pedig 21 százalékát. A számvevők szerint azonban ezek az előrejelzések túlzottan optimistának bizonyultak, részben azért, mert nem alakul elegendő energiaközösség. “Miközben az unió minden erejével igyekszik elérni éghajlat- és energiapolitikai céljait, a polgárok általi energiatermelés továbbra is meggyőző ötletnek tűnik. Elméletileg ideális, de a gyakorlatban nehézségekbe ütközik” – mondta Joao Leao, a jelentésért felelős számvevő.

Hozzátette, az EU feladata most az, hogy lebontsa a jogi és technikai akadályokat, hogy a kezdeményezések a gyakorlatban is eredményeket hozhassanak. Uniós célkitűzés volt, hogy 2025-re minden 10 ezer főnél népesebb településen legalább egy megújulóenergia-alapú energiaközösség jöjjön létre. Az Európai Bizottság azonban eddig nem készített beszámolót e cél teljesüléséről, a számvevők által összegyűjtött adatok pedig arra utalnak, hogy az EU nagy valószínűséggel nem érte el ezt a célt.

Advertisement

A jelentés rámutat arra is, hogy a nem kellően egyértelmű uniós fogalommeghatározások jogbizonytalanságot okoznak. Nem világos például, hogy pontosan mi minősül energiaközösségnek, miként kell azokat megszervezni, hogyan kell megosztani a megtermelt villamos energiát, illetve miként értékesíthető a többlet. Ez elriaszthatja a polgárokat a részvételtől, akadályozhatja az új kezdeményezések létrehozását. A probléma különösen a társasházak esetében jelentkezik, ahol – az uniós lakosság közel felének otthonában – egy új jogi személy létrehozása a meglévő lakástulajdonosi társulások mellett sokak számára további bürokratikus terhet jelenthet.

A számvevőszék szerint az energiaközösségek fejlődését a villamosenergia-hálózat túlterheltsége miatt késlekedő vagy elutasított csatlakozások is hátráltatják. Emellett gondot okoz, hogy a megújulóenergia-termelés és a fogyasztás időben gyakran nem esik egybe: a napelemek például jellemzően dél körül termelik a legtöbb energiát, miközben a háztartások energiaigénye inkább kora reggel és este nő meg. A jelentés szerint az energiatárolási megoldások – amelyek segíthetnek a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozásában és a hálózati terhelés csökkentésében – kulcsszerepet játszhatnának a projektek sikerében. Az Európai Bizottság azonban nem kezelte prioritásként az energiaközösségek ilyen jellegű támogatását.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák