Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Most beleshetsz a magyar mezőgazdaság kulisszái mögé

Fontos megismernünk, mennyi munka van a mezőgazdasági termékek mögött és erre jó lehetőséget biztosít majd az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásár.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Ondré Péterrel, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője vel beszélgetett arról, hogy szeptember 18-21. között rendezi meg az AMC az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt (OMÉK) – ismertette az alternativenergia.hu. Ondré Péter kifejtette: az OMÉK segít abban, hogy a nagyközönség is megértse az ágazat fontosságát. Mint mondta, természetesnek vesszük, hogy ilyen kínálatban és ilyen minőségben áll rendelkezésre az élelmiszer a polcokon, de emögött egy egész ágazat működése van, “folyamatos kihívásokkal terhelve”. Úgy vélte, fontos, hogy közelebb hozzák a hazai gazdálkodókat és a fogyasztókat, és erre is lehetőséget ad az OMÉK.

Szólt arról is: a fenntarthatósággal kapcsolatban általában azt vizsgáljuk, a mezőgazdaság hogyan járul hozzá a környezeti célok eléréséhez és a klímaváltozás milyen visszahatással van a mezőgazdaságra. De a fenntarthatóság arról is szól, hogy maga a termelés fenntartható legyen és ár-érték arányban egy elérhető terméket tudjunk a boltok polcaira tenni. Ehhez arra van szükség, hogy a fogyasztók megértsék az ágazat működését, másrészt, hogy kialakuljon bennük egy “patrióta kötődés a hazai gazdálkodókhoz”, ebben pedig az OMÉK-on kialakuló személyes kapcsolatok is közrejátszhatnak. A beszélgetésben szóba került az is, hogyan lehet vonzóvá tenni a növénytermesztést, állattenyésztést a fiatalok számára. Ondré Péter szerint az OMÉK erre is jó lehetőséget jelent, már a legfiatalabb legifjabb generációnak meg tudják mutatni, miért érdemes ebbe a világba belépni, mik a szépségei, miért ad stabil, kiszámítható, jövedelmező, hosszútávú életformát számukra az ágazat.

Megjegyezte: meg tudják mutatni nekik az új technológiákat, a drónokat, a precíziós talajművelés eszközeit, vagyis egy olyan, jövőbe mutató képet az agráriumról, amely révén a fiatalok azt látják, “hogy már rég nem a gumicsizmáról, a vasvilláról szól a mezőgazdaság, hanem sokszor informatikai tudás kell hozzá”, innovatív gondolkodás, termékfejlesztési- és marketingtapasztalat. Áder János ezzel kapcsolatban megjegyezte: a digitalizációval, a modern technikákkal a fiatalok számára is vonzóvá lehet tenni a szakmát, de a jövedelmezőségét is lehet javítani, ami a fiatalok megélhetését, boldogulását is elősegíti. Ondré Péter elmondta: korábban ötévente rendezték meg az OMÉK-ot, de olyan gyorsan változik a hatékonyságnövelő technológia a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban, ami indokolja, hogy kétévente rendezzék meg.

Advertisement

Hozzátette: a technológiai fejlődés mellett olyan “sűrű” az a kihívásrendszer – betegségek, aszály -, amellyel a mezőgazdaság találkozik, ami indokolja, hogy gyakrabban rendezzék meg a kiállítást. A beszélgetésben elhangzott: a kiállítás célja, hogy szakmai fórumot biztosítson, ugyanakkor lehetőséget ad a hazai kis- és nagyvállalkozóknak a bemutatkozásra, és tájékoztatja a fogyasztókat is.

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók fontos felfedezést tettek a sejtek belső működéséről

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai közös kutatásukban azonosították azt a molekuláris mechanizmust, amellyel az élő sejtek kijelölik a feleslegessé vagy hibássá vált váladékszemcséiket a lebontásra. Az FEBS Letters című szakfolyóiratban megjelent felfedezés közelebb vihet az akut hasnyálmirigy-gyulladás megértéséhez és hatékonyabb kezeléséhez is. Az élő sejtek folyamatosan döntéseket hoznak arról, hogy az általuk termelt anyagokat milyen módon használják fel, azaz kiürítsék vagy lebontsák azokat. Az ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszékének kutatói, valamint a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének kutatói közös munkájukban azt vizsgálták, hogyan “dönt” egy mirigysejt a benne képződő váladékszemcsék sorsáról – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében. A mirigysejtek a szervezet számára hasznos anyagokat állítanak elő, amelyeket úgynevezett váladékszemcsékben (szekréciós granulumokban) raktároznak. Ezeknek a szemcséknek a beltartalma ezt követően a sejtből kiürülhet, és fontos szerepet játszhat például a nyálkahártyák védelmében vagy az emésztés megindításában.
A folyamat során azonban gyakran keletkezik a szükségesnél több váladék vagy olyan szemcse, amely nem megfelelő minőségű, kiürítésre alkalmatlan. A sejtek ezeket a citoplazmában tartják, majd egy közel 60 éve ismert folyamat, a krinofágia útján lebontják: a szemcsék közvetlenül összeolvadnak a sejt emésztőrendszereként működő lizoszómákkal. Bár a jelenséget régóta ismerik, molekuláris szabályozása sokáig kevéssé volt feltárt.

Az ELTE, valamint az SZBK kutatói arra keresték a választ, mi határozza meg, hogy egy adott váladékszemcse belép-e ebbe a lebontási útvonalba, vagy inkább kiürítésre kerül. A vizsgálatokhoz az ecetmuslica (Drosophila melanogaster) fiatal bábjainak nyálmirigyeit használták modellrendszerként, amelyek a bábozódás előtt rendkívül nagy mennyiségű ragasztófehérjét termelnek a báb rögzítéséhez. A túltermelés miatt jelentős mennyiségű váladékszemcse marad a sejtek citoplazmájában, amelyeket a szervezet fejlődési programja automatikusan a lebontási útra irányít. Ez ideális környezetet biztosított a krinofágia tanulmányozásához.

Fluoreszcens jelölési technikák segítségével a kutatók kimutatták, hogy az ubiquitin nevű molekula jelenik meg azoknak a váladékszemcséknek a felszínén, amelyek kiürülés helyett lebontásra kerülnek. Ez a fehérje a sejtekben általánosan ismert “jelölőként” működik: számos lebontási folyamatban szolgál a célpontok degradációs címkéjeként. A frissen publikált eredmények alapján az ubiquitin a váladékszemcsék esetében is hasonló szerepet tölt be, vagyis egyfajta “jelzést” ad arra, hogy az adott granulum a kiürülés helyett lebontásra kerül.

Advertisement

A szakemberek azonosították a folyamatért felelős molekulát is: a Cnot4 nevű ubiquitin ligáz enzim képes az ubiquitint a szekréciós granulumok membránjára helyezni. A rendszer működésének fontosságát mutatja, hogy a Cnot4 gátlása megzavarta a lebontást, míg az enzim túltermelése idő előtti granulum-lebomlást idézett elő. A közlemény szerint a magyar kutatók eredményei az alapkutatási jelentőségen túlmutatva a klinikai orvoslásban is fontosak lehetnek. A krinofágia szabályozásának zavara ugyanis számos betegségben, így az akut hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásában is kulcsszerepet játszhat. A hasnyálmirigyben tárolt emésztőenzimek idő előtti, sejten belüli aktiválódása súlyos gyulladást okoz.

A frissen közölt eredmények új szempontokat adnak annak megértéséhez, hogyan működik a sejtek belső “minőségellenőrző” és szortírozó rendszere. A váladékszemcsék sorsának ilyen típusú szabályozása alapvető jelentőségű a sejtek egészséges működése szempontjából, és hosszabb távon hozzájárulhat olyan terápiás megközelítések kidolgozásához, amelyek célzottan befolyásolják ezt a folyamatot.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák