Zöldinfó
Gázra vált a Mátrai Erőmű – új korszak kezdődik Visontán
Letették a Mátrai Erőmű kombinált ciklusú gázturbinás erőműblokkjának (closed-cycle gas turbine, CCGT) alapkövét.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Mátrai Erőmű visontai telephelyén várhatóan 2028-ra 520 megawattnyi (MW) rugalmasan szabályozható új kapacitás létesül – írja az alternativenergia.hu. A legmodernebb technológiát alkalmazó erőmű rugalmas és környezetbarát megoldást nyújt majd, elősegítve az új zöldenergia-termelők kiegyensúlyozott rendszerbe illesztését is. A közlemény idézi az energiaügyi minisztert, aki az esemény alkalmából hangsúlyozta, hogy az időjárásfüggő termelés kiegyensúlyozáshoz szükség van jól szabályozható gázerőművekre is. A legkorszerűbb technológiát képviselő visontai létesítmény nélkülözhetetlen szerepet tölt majd be a belföldi ellátásbiztonságban, fajlagos szén-dioxid-kibocsátása pedig mindössze a negyede a lignit alapú áramtermelésnek – hangoztatta Lantos Csaba.
A miniszter jelezte: összesen három blokk megépítését készítették elő Kelet-Magyarországon, Visontán és Tiszaújvárosban. Az MVM Csoport vezérigazgatója, Mátrai Károly korszakváltásnak nevezte a beruházást, amely stratégiai válasz az energiarendszer előtt álló kihívásokra. Az új blokk hosszú távú megoldás, amely hidat képez a fosszilis és megújuló energiák között – fogalmazott. A nemzetközi közbeszerzési eljárás alapján a létesítésére és a gázturbina hosszú távú karbantartására a győztes konzorciumot a Mészáros Csoport érdekeltségébe tartozó, magyar tulajdonú Status KPRIA Zrt., a szintén 100 százalékban magyar tulajdonú WEST HUNGÁRIA BAU Kft., valamint Egyiptom egyik vezető ipari és energetikai nagyvállalata, az Elsewedy Electric részét képező Elsewedy Power System Projects cégek alkotják.
A kivitelezői konzorciumot képviselő Németh Tamás, a Status KPRIA vezérigazgatója ismertette, hogy zöld hidrogén tüzelésére is alkalmas gázturbinát, gőzturbinát és hőhasznosító kazánt egyesítenek egy rendszerben. Az új áramtermelő erőmű a hagyományos széntüzelésű blokkokhoz képest lényegesen kisebb szén-dioxid-kibocsátással, jobb hatásfokkal és rugalmasabban termel áramot – írták. A közlemény szerint a kivitelezőkkel februárban írták alá a szerződést, a létesítési engedélyt májusban kapták meg. Az új erőművi blokk élettartama legalább 25 év lesz.
Zöldinfó
Szénhidrogén-készletek feltárására fókuszál az új Mol–SOCAR megállapodás
Átfogó szénhidrogén kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodást írtak alá.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Mol-csoport és a azerbajdzsáni állami olajtársaság, a SOCAR átfogó szénhidrogén kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodást írt alá, amely Azerbajdzsán Shamakhi-Gobustan régiójának egy szárazföldi területére vonatkozik, a közös kutatási projektben a Mol-csoport operátorként 65 százalékos, a SOCAR pedig 35 százalékos részesedéssel rendelkezik – írja az alternativenergia.hu. A megállapodást Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója, valamint Rovshan Najaf, a SOCAR elnöke írta alá. Kiemelték, a 2025. júniusi megállapodásra alapozva, amely a Shamakhi-Gobustan régióban tervezett szénhidrogén-kutatás legfontosabb feltételeiről szólt, a mostani teljes körű megállapodás jelentős mérföldkövet jelent a Mol és a SOCAR stratégiai partnerségében, amely a korábbi sikeres együttműködésekre épül.
A közleményben Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy “a SOCAR-ral folytatott legújabb együttműködésünk végleges megállapodása újabb jelentős lépést jelent közös cél felé, hogy új lehetőségeket tárjanak fel és bővítsék partnerségünket Azerbajdzsán kutatás-termelés szektorában. A projekt révén erős alapokat fektettek le Azerbajdzsánban, amely nemzetközi tevékenységük egyik fontos pillére, és jelentős szerepet játszik Közép-Európa energiabiztonságában, rugalmasságot biztosít számukra a nyersolaj beszerzésében, finomításában”. A közleményben kitértek arra is, hogy a megállapodás megerősíti a Mol-csoport hosszú távú stratégiai jelenlétét a Kaszpi-térségben, valamint partnerségét a SOCAR-ral Azerbajdzsán szénhidrogén-készleteinek fejlesztésében. Emellett tovább erősíti az Azerbajdzsán és Magyarország között régóta fennálló gazdasági és energetikai együttműködést. A kutatási projekt következő lépéseként szeizmikus mérés kezdődik 2026 elején, amelyet később kutatófúrások követnek – írták a közleményben.
Ismertették, hogy a Mol-csoport 2020-ban jelent meg Azerbajdzsánban, amikor 9,57 százalékos részesedést szerzett a világ egyik legnagyobb olajmezőjében, az Azeri-Chirag-Gunashli (ACG) mezőben, valamint 8,9 százalékos tulajdonrészt a Baku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) olajvezetékben, amely nyersolajat szállít a Földközi-tenger partján fekvő Ceyhan kikötőjébe. Az azerbajdzsáni termelés 2024-ben a Mol szénhidrogén-termelésének 14 százalékát, és készleteinek 25 százalékát adta. A BTC vezeték pedig kiemelkedően fontos szerepet tölt be a Mol régiós finomítóinak – például a pozsonyi Slovnaft és a rijekai INA finomítók – ellátásában. Eddig összesen 18 millió hordónyi Mol-kőolajat szállítottak az ACG mezőről a BTC vezetéken és tengeri szállítással ezekbe a finomítókba – tájékoztatott a Mol.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaElektromos járművek: most éri meg igazán váltani
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaEnergiatárolás: ki pályázhat a 2,5 milliós állami támogatásra?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaFöld alá kerültek a kábelek: időjárásállóbbá vált a helyi villamosenergia-hálózat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízre hangolt jövő: Debrecen átfogó fejlesztésekkel válaszol a klímaváltozás kihívásaira
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIngyenesen hozzáférhető klímaelőrejelzések: elkészült a FORESEE továbbfejlesztett verziója
