Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Antwerpeni Egyetem: mostantól minden területen tilos a dohányzás

Teljes dohányzási tilalom az Antwerpeni Egyetemen – még a parkolókban sem lehet rágyújtani.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A belga egyetemen már január 1-jén életbe lépett az az új szabályozás, amellyel megtiltották a dohányzást az intézmény épületeinek bejáratától számított 10 méteres körzetben – ismertette az alternativenergia.hu. Az új tanév kezdetétől érvényes szigorítással pedig az egyetem összes szabadtéri területére és az intézmény parkolóira is kiterjesztették a tilalmat. Az egyetem területén mostantól tilos úgy a füstképzéssel járó, mint a füstmentes dohányzás – idézte az egyetem friss szabályozását a hírportál. Tavaly nyáron az egyetem flamand és angol nyelvű táblákat helyezett ki a dohányzási tilalom bevezetéséről – mondta Herwig Leirs, az egyetemen rektora. A hamutartókat eltávolították, és immár nem található egyetlen dohányzófülke sem az egyetem területén – tette hozzá. Noha vannak olyan külföldi egyetemek, melyek már teljesen füstmentesek, az Antwerpeni Egyetem az első Flandriában – emelte ki. “Ezzel hozzájárulunk az egészséges környezethez, és aktívan dolgozunk a füstmentes generációért” – tette hozzá a rektor.

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák