Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?

Figyelemre méltó földrajzi mintázatot mutatnak a Hyalomma kullancsok idei magyarországi észlelései.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Figyelemre méltó földrajzi mintázatot mutatnak a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Kullancsfigyelő programjának idei adatai: az eddigi öt Hyalomma kullancs-találatból négy olyan helyszínről érkezett, ahol a korábbi években is észleltek már ilyen kullancsot. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont közleménye szerint egyelőre nem állapítható meg egyértelműen, hogy véletlen egybeesésről van-e szó, vagy már a Magyarországon áttelelő Hyalomma-populációk egyedeit sikerült megtalálni. Ezért kiemelten fontos a lakossági megfigyelések folytatása, különösen azért is, mert a jelenlegi száraz, meleg kora őszi időjárás kifejezetten kedvez ezeknek a kullancsoknak – hangsúlyozták a kutatók. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének Kullancsfigyelő programja hatodik éve működik. A kezdeményezés célja a Magyarországon nem őshonos Hyalomma kullancsok lakossági bejelentéseken alapuló monitorozása.

Ezek a kullancsok elsősorban arról ismertek, hogy képesek terjeszteni a krími-kongói vérzéses láz vírusát, amely súlyos tünetekkel és akár 30 százalékos halálozási aránnyal is járhat. A közleményben emlékeztetnek arra, hogy a Hyalomma fajok alapvetően a Magyarországtól délebbre fekvő területekhez alkalmazkodtak, azonban a klímaváltozás hatására egyre gyakrabban jelennek meg a régióban.

Magyarországon korábban is találtak már ilyen kullancsokat, de azok feltehetően egyedi, egyszeri behurcolások eredményei voltak, például vándormadarakkal érkezhettek az országba. A kutatás egyik kulcskérdése éppen az, hogy képesek-e a Hyalomma kullancsok stabilan megtelepedni Magyarországon.

Advertisement

Egy tartós hazai populáció kialakulása ugyanis a fajok szélesebb körű elterjedéséhez vezethetne, ami elméletileg növelhetné a krími-kongói vérzéses láz hazai megjelenésének kockázatát. A szakemberek szerint az idei öt észlelésből négy esetében tapasztalt ismétlődésből egyelőre nem lehet messzemenő következtetéseket levonni.

Annak esélye, hogy Magyarországon Hyalomma kullancs által terjesztett krími-kongói vérzéses lázas megbetegedés forduljon elő, továbbra is rendkívül alacsony, de a mintázat megerősíti a folyamatos és szigorú monitorozás szükségességét. Ebben kulcsszerepük van a lakossági bejelentéseknek. A kutatók továbbra is arra kérik az embereket, hogy figyeljék a környezetükben felbukkanó kullancsokat.

Advertisement

A Hyalomma kullancsok könnyen felismerhetők sávozott lábaikról, nagy méretükről, sötét, egyszínű pajzsukról és feltűnően gyors mozgásukról. A leírásnak megfelelő vérszívók e-mailben vagy a PragmaTick alkalmazáson keresztül is bejelenthetők. A beküldők mindkét esetben visszajelzést kapnak a program szakértőitől arról, milyen fajt találtak.

Advertisement

Zöldinfó

Több mint 900 millió galaxist térképezett fel az Euclid űrtávcső

Több mint 900 millió galaxis adatait tette közzé az Európai Űrügynökség.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Nyilvánosságra hozta a Euclid űrtávcső első nagy megfigyelési adatbázisát az Európai Űrügynökség (ESA); a több mint 900 millió galaxis adatait tartalmazó felmérés elkészítésében magyar kutatók is részt vettek – közölte a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) az MTI-vel. Az alternativenergia.hu közleménye szerint a több mint egyévnyi megfigyelés eredményeit összegző első adatközlés (DR1-Foundation) fontos mérföldkő a világegyetem nagyléptékű szerkezetének háromdimenziós feltérképezésében. A Euclid Konzorcium munkájában a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatói a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület programjának támogatásával vesznek részt.

A most közzétett felmérés 1900 négyzetfokos égterületet fed le, amely nagyjából 9500 telihold látszó területének felel meg. Az adatbázis több mint 900 millió galaxist, több mint 60 millió kvazárjelöltet és mintegy 15 ezer erős gravitációslencse-jelöltet tartalmaz. A felvételeket és katalógusokat több mint 160 millió égi objektumról készült színképfelvételek egészítik ki. A mintegy 1,7 millió gigabájtnyi adat az eddigi legnagyobb, űrtávcsővel végzett ilyen jellegű égboltfelmérés eredménye – olvasható a közleményben.

Valeria Pettorino, az ESA Euclid projektjének tudományos vezetője a közleményben kiemelte: a korábbi adatközlések néhány napos megfigyelést foglaltak magukban, mintegy 60 négyzetfokos égterületről. A mostani adatközlés léptékváltást jelent: több mint egyévnyi megfigyelést tesznek közzé, lényegesen nagyobb égterületről. Ez áttörő tudományos eredmények előtt nyit utat. Az adatközléssel egy időben 26 tudományos tanulmány is megjelent. A Euclid elsődleges célja a világegyetem teljes anyag- és energiatartalmának mintegy 95 százalékát alkotó sötét anyag és sötét energia vizsgálata a galaxisok térbeli eloszlásának és a gravitációs lencsehatásnak a segítségével.

Advertisement

Az űrteleszkóp közeli infravörös műszere egyszerre több ezer objektum fényét bontja fel hullámhossz szerint. Ezek segítségével meghatározható a galaxisok távolsága, így azok elhelyezhetők a világegyetem nagyléptékű szerkezetét alkotó kozmikus háló háromdimenziós térképén is. A kapcsolódó tanulmányok csillagkeletkezési területek feltérképezését és a galaxisokon belüli gázmozgások vizsgálatát is bemutatják. Emellett gépi tanulási módszerek, önkéntesek és szakértők bevonásával mintegy 15 ezer erős gravitációslencse-jelöltet azonosítottak, amellyel összeállították az eddigi legnagyobb ilyen jellegű katalógust.

Kovács András, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet kutatója, a Euclid magyar csapatának vezetője elmondta, hogy Lendület kutatócsoportjuk a galaxisok alkotta kozmikus hálót vizsgálja. Hangsúlyozta: a galaxisok térbeli eloszlásának minden korábbinál részletesebb feltérképezésével pontosabban követhető e hálózat fejlődése, ami alapvető a sötét anyag és a sötét energia szerepének megértéséhez.

Advertisement

A 2023-ban felbocsátott űrtávcső most közzétett felmérése a hatéves programban feltérképezni tervezett égterület mintegy 14 százalékát fedi le. A DR1-Foundation a 2027 közepére tervezett teljes DR1 adathalmaz alapját jelenti, amely további kozmológiai elemzésekkel egészíti majd ki a jelenlegi adatokat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák