Zöldinfó
Zöld energia és innováció: középpontban a hazai villamosenergia-rendszer megújítása
Szegeden tartott közös sajtótájékoztatót az Energiaügyi Minisztérium, az MVM és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a hazai energetika előtt álló meghatározó feladatok a következő időszakban a villamosenergia termelési és tárolási portfolió diverzifikációja, a villamoshálózat fejlesztése és a zöldenergiához kapcsolódó szabályozási környezet, illetve ösztönzők átdolgozása lesznek – írja az alternativenergia.hu. Az eseményen emellett szóba kerültek rendszerszabályozási feladatok, az importfüggőség csökkentése és az okoshálózatok penetrációjának növelése. A sajtótájékoztató résztvevői ezenkívül kitértek az energiaközösségek kérdéskörére, a szélenergia felhasználásának lehetőségeire és a hálózati kapacitásfejlesztés szükségességére is. Az eseményen Magyarország Kormányát Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára képviselte. Az államtitkár a sajtótájékoztatón rámutatott, hogy a szaktárca az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított a villamosenergia-hálózat és -tárolás fejlesztésére. A kormányzati támogatások révén 2023 és 2026 között több mint 300 milliárd forintnyi forrás jut hálózatfejlesztési beruházásokra, alállomások és távvezetékek építésére, kapacitásbővítésre. A családokat és vállalkozásokat összesen 230 milliárd forinttal segítik energiatárolók telepítésében.
Ezek a fejlesztések alapvető fontosságúak ahhoz, hogy a hazai energiaellátás biztonságos, fenntartható és megfizethető legyen. Bally Attila, az MVM Zrt. infrastruktúra vezérigazgató-helyettese elmondta: „Az MVM Csoport felelőssége ma messze túlmutat a hagyományos energiatermelésen. Stratégiai célkitűzéseinkkel összhangban, a megújuló kapacitások növelésével párhuzamosan átfogó hálózatfejlesztéseket hajtunk végre annak érdekében, hogy a villamosenergia-ellátás biztonsága minden körülmények között garantált legyen. Ezek a fejlesztések egyben a rugalmasság növelését és a legmodernebb energiatárolási technológiák hatékony alkalmazását is szolgálják. Meggyőződésem, hogy a következő években az lesz a siker kulcsa, ki tudja a leggyorsabban összekapcsolni a technológiai innovációt az ellátásbiztonság és a fenntarthatóság követelményeivel. Az MEE Vándorgyűlés éppen azért fontos számunkra, mert itt nemcsak a szakma képviselői találkoznak, hanem közösen jelöljük ki azokat az irányokat, amelyek hosszú távon meghatározzák az ország energiabiztonságát és fejlődését. A mi felelősségünk, hogy ezek az irányok világosak, megvalósíthatók és előremutatóak legyenek – és ehhez minden eszközzel hozzájárulunk.”
A sajtótájékoztatót az idén 125 éves Magyar Elektrotechnikai Egyesület szervezte, annak a MEE 71. Vándorgyűlése adott otthont. Az egyesület elnöke, Dr. Molnár Ferenc a sajtótájékoztatón rámutatott: az energiaszektor napjaink egyik leggyorsabban változó iparága, mely nélkülözhetetlen a gazdaság és a társadalom egészének. A szakpolitikának, az iparág meghatározó vállalatainak, valamint a szakemberek széles körének folyamatosan egyeztetve, szorosan együtt kell működnie, hogy a mindennapjainkat alapvetően befolyásoló változások zökkenőmentesek legyenek, és minden érintett számára a legjobb eredményt hozzák. Ebben az ágazat legnagyobb szakmai szervezeteként a MEE egyre jelentősebb szerepet kell, hogy vállaljon. Az iparág legjobb szakértőit tömörítő egyesület stabil háttérként áll a szakpolitika döntéshozói mögött, a társadalom, a gazdaság és az iparág minden szakmai szegmensében az innovációt és a fejlődést támogatva.
Zöldinfó
A vadásztatás helyett egyre inkább a vadgazdálkodás kerül előtérbe
A vadászat helyett a vadgazdálkodásra helyeződik a hangsúly.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A klímaváltozás hatásai és a krónikus vízhiány kikényszeríti, hogy a vadgazdálkodással és a vízüggyel foglalkozó szervezetek, valamint az agrártermelők összedolgozzanak – írja az alternativenergia.hu. A vadásztatás helyett egyre inkább a vadgazdálkodásra helyeződik a hangsúly – nyilatkozta az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Területi Szervezetének titkára az MTI-nek. Boros Ferenc elmondta, az idei szaporulatok még nem látszanak sem őzből, sem mezei nyúlból, sem fácánból, amelyek a fő bevételi forrást jelentik Békés vármegyében. A korábban tapasztalt őzelhullás valószínűleg a klímaváltozással és a krónikus vízhiánnyal függött össze, amelyet az utóbbi időszakban elindult kezdeményezések, például a Vizet a tájba program pozitívan befolyásolt. “Egyre több vadász jelzi, hogy olyan csatornákban is van víz, ahol évek óta nem volt” – mondta.
Kitért arra, hogy az enyhe telek, az egyre korábban induló felmelegedés miatt az agancsfelrakás hossza lerövidül, emiatt kisebb az agancsok súlya. Több mint 1500 elbírált trófea van a vármegyében idén, de a 150 nemzetközi pontot meghaladó bak még nem került be a bírálati rendszerbe – jegyezte meg. Boros Ferenc szerint új kihívást jelent, hogy a klímaváltozás miatt elnyúlt a korábban július végén-augusztus elején zajló üzekedési időszak, tavaly már azt tapasztaltták, hogy június közepén elkezdődött. Így viszont nagyon eltérő korúak a gidák; és nehezebb az őzgidamentési programot végrehajtani, mert ilyen hosszú ideig nem lehet elvárni a mezőgazdasági termelőktől, hogy ne kaszáljanak. Bár idén annyival kisebb a növényzet, annyira nincs meg a kellő tömege, hogy a gazdálkodók eleve kivárnak a vágással, ami most segíti a vadgazdálkodást, az őzgidák mellett a fácáncsibék túlélési esélyeit is javítja – közölte.
A nyúl myxomatózisról szólva elmondta, szerencsére nem pusztult ki a teljes állomány, ahogyan attól tartottak. Ősszel volt egy felfutása a vírusnak, de a téli kis lehűléssel alábbhagyott; az elhullás szigetszerű volt csak. A Soproni Egyetemmel karöltve egyedüli megyei vadászati szervezetként részt vesznek egy kutatásban, vérmintákat gyűjtenek. Boros Ferenc arra számít, hogy egy idő után természetes rezisztencia alakul ki az állományban, és ezt fogja megerősíteni a kutatás is.
A nyulak esetén most a fő feladat a vadkárvédelem, amit igyekeznek nem kilövéssel, hanem kémiai szerekkel és villanypásztorral a megelőzés irányába terelni. A titkár elmondta, idén először a megyei szervezetek dolgozhatták ki a területükön a vadgazdálkodási pályázati rendszert. Mintegy 29 millió forintos keretösszegből – 80 százalékos támogatási intenzitással – két célterületet határoztak meg: az elsődleges a krónikus vízhiány kezelése, itató berendezések beszerzése volt. Itt erdőgazdálkodókkal, termelőkkel egyeztetnek például arról, hova helyezzék el az itatóvályúkat.
A másik célterület a hivatásos vadászok munkáját segítő eszközök beszerzése volt. Békés vármegyében 84 vadászatra jogosult társaság van, 66-an nyújtottak be pályázatot, 61 nyert is. Itt is főként a vízhiány kezelésére koncentrálnak: napelemes szivattyúkat, itatóvályúkat, hordósítható itatókat, emellett távcsöveket és az állományfelméréshez kamerarendszereket vásároltak a szervezetek.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaGyorsított eljárással jöhetnek az elektromos rollerekre vonatkozó új szabályok
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÉvek után végre történhet valami a Velencei-tóért
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaNégy korszerű akkumulátoros tároló áll szolgálatba a paksi napelemparkban
