Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A fenntarthatóság azt jelenti, hogy csak annyit vehetnénk el a természettől, mint amennyit az önmagától vissza tud pótolni, de a jelenlegi életmód folytatásához a Föld jelenlegi erőforrásainak 1,8-szeresére, hosszabb távon pedig a duplájára lenne szükségünk – jelentette ki Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Sárváron, több mint ötszáz általános iskolás és középiskolás közreműködésével tartott előadásában. A volt köztársasági elnök a Sárvár Arénában fogyasztásunk fenntarthatatlanságáról beszélt, illetve a fenntartható fejlődés kérdéseit állította klímavédelmi előadásának középpontjába – írta meg az alternativenergia.hu. Áder János úgy fogalmazott: a fenntarthatóság azt is jelenti, hogy nem csökkentjük a jövő generációnak életesélyeit, szavai szerint ha azt akarjuk, hogy a mai fiatalok gyermekei és unokái is azt a világot, a természetnek azt a sokszínűséget lássák maguk körül, mint amiben most élhetünk, azért közösen kell tenni, mindenkinek egyéni felelőssége is van a környezet megóvásában. Az ipari forradalom óta olyan népességrobbanás következett be bolygónkon, amilyenre előzőleg nem volt példa az emberiség történetében, a folyamat pedig egyre gyorsult, az utóbbi száz évben a Föld népessége megnégyszereződött, meghaladta a 8 milliárdot – mondta.

Szavai szerint a népességnövekedés üteménél háromszor gyorsabban nőtt az energiafogyasztásunk, nyolcszorosan a vízfogyasztásunk. Fenntarthatatlan, hogy növekvő energiaigényünk 84 százalékát még mindig fosszilis energiahordozókból, olajból, szénből és földgázból elégítjük ki, ezek helyett mielőbb a megújuló energiára, napenergiára, szélenergiára, biogázra kellene áttérnünk, de az energiamixben nélkülözhetetlen az atomenergia felhasználása is. Áder János előadásában a bolygó erőforrásainak bemutatása mellett ismertette az egyre fogyó víz problémáját, melyhez különböző termékek “vízlábnyomát” emelte ki, valamint szólt arról is, hogy a “Dobd el!”-kultúra mekkora környezetszennyezést és energiapazarlást okoz. Közölte, hogy Magyarországon évente egy lakosra számítva korábban 66 kilogramm élelmiszert dobtak ki, örvendetesnek nevezte, hogy ez az utóbbi időszakban 50 kilogrammra csökkent.

Áder János kitért arra is, hogy Európában az eladott ruhadarabok egyharmada a szemétben végzi, ez is tehet arról, hogy a globális szén-dioxid-kibocsátás 10 százaléka a textiliparhoz kötődik, de jelentős, mintegy 5 százalékos az elektronikai szektor kibocsátása is, miközben egy mobiltelefon legyártásához 13 ezer liter víz szükséges. Foglalkozott előadásában az újrahasznosíthatóság kérdésével, megemlítve, hogy a már említett mobiltelefonokból jelentős értékes anyag, egyebek közt arany, réz és lítium nyerhető ki, ezzel is csökkenthető ezeknek az anyagoknak a bányászata. Példaként megemlítette, hogy 1 tonnányi mobiltelefonból tízszer annyi arany nyerhető ki, mint egy tonnányi kőzetből.

A diákok kérdéseire válaszolva felhívta a figyelmet arra: azzal is lehet óvni a természetet, ha például nem vásároljuk meg azt, amire amúgy nincs is szükségünk, illetve ha nem akarunk becsomagolni mindent, például egy cső kukoricát, vagy egy fél dinnyét. A vízbe került műanyagokkal kapcsolatban felidézte: azok sajnos már a világűrből is látható szigeteket alkotnak az óceánokban, ezeknek a szigeteknek a területe ha összeadjuk, India területével egyenlő – jegyezte meg. Az erdőkkel kapcsolatos kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: minden évben egy Olaszország területével megegyező erdőterület tűnik el, ezzel szemben komoly eredménynek tartja, hogy Magyarországon az 1900-as évek eleje óta megduplázódott az erdősült területek nagysága.