Zöldinfó
Az atomenergia reneszánsza: Magyarország a fenntartható és stabil áramtermelés élvonalában
Vizsgálhatják a korszerű atomerőművek telepítésének lehetőségét.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az atomenergia központi szerepet tölt be a magyar fogyasztók biztonságos, tiszta és megfizethető ellátásában – írja az alternativenergia.hu. A gyors ütemben növekvő áramigények a zöldenergia-termelők mellett a leghatékonyabban karbonmentes atomerőművekkel szolgálhatók ki. A kis moduláris reaktorok (SMR) létesítése egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb lehet, üzemeltetésük hozzájárulhat a klímavédelmi célok teljesítéséhez és a zöld átálláshoz, megerősítheti Magyarország ellátásbiztonságát és technológiai függetlenségét – közölték. Az EM tájékoztatója szerint az áramtermelésben Franciaország és Szlovákia után Magyarország támaszkodik a harmadik legnagyobb arányban atomenergiára Európában. A Paksi Atomerőmű a legjelentősebb hazai energiatermelőként a hazánkban előállított villamos energia 45 százalékát adja, az áramfelhasználás harmadát biztosítja. A meglévő blokkok üzemidejük folyamatban lévő újabb meghosszabbításával akár a 2050-es évek derekáig termelhetnek megbízhatóan, stabilan tiszta és olcsó áramot. A felgyorsult lakossági és ipari elektrifikációval ugyanakkor az áramigények nagyarányú és lendületes növekedése várható. A szükségletek megugrását minden lehetséges eszközzel ellensúlyozni kell, a paksi bővítésen túl ezért érdemes foglalkozni az új megoldások nyomon követésével is – hangsúlyozták.
Az atomenergia reneszánszát éli a világban, azt már az Európai Bizottság is fenntarthatóként ismeri el. Az uniós tagállamok többsége osztja azt a meggyőződést, hogy az atomenergiára szükség van a fogyasztók biztonságos ellátása érdekében. A tavaszi spanyol-portugál áramszünet nyilvánvalóvá tette, hogy a hagyományos alaperőművek nélkülözhetetlenek a szolgáltatások zavartalanságához. A kis moduláris reaktorok (SMR-ek) a nukleáris energiatermelés új generációját képviselik, kompaktabb, rugalmasabb megoldást kínálnak. Felépítésük lehetővé teszi az újabb termelő egységek fokozatos, az igényekhez igazodó, költséghatékonyabb telepítését.
Az SMR-ek szerepet kaphatnak a klímasemlegességi törekvések teljesítésében, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében és az energiarendszerek decentralizálásában is. Alkalmazásukat a közép-európai régió számos országa (mások mellett Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Románia) tervezi. A technológiai fejlesztések előrehaladásának ismeretében a telepítések a következő évtizedben várhatók. A gyártói kapacitásokra figyelemmel azonban hazánkban is időszerű elkezdeni a felkészülést – fejtették ki.
Zöldinfó
Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát
Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.
A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.
A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
