Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Növekvő zöldfelület országszerte: 200 millió új fa segíti Magyarország klímavédelmi céljait

Több mint nyolcszáz településen több mint nyolcezer fát ültetnek a településfásítási program ötödik ütemének őszi időszakában.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Viski József elmondta: a településfásítási program eddigi négy ütemében 56 ezer sorfát ültettek el mintegy 1500 településen, amelyhez a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága több mint 2,5 milliárd forint támogatást biztosított – írja az alternativenergia.hu. Hangsúlyozta: az ötödik ütemében minden korábbinál nagyobb volt az érdeklődés, ezért a kormány úgy döntött, hogy 21 ezer 300 darabra emeli az igényelhető fák számát, így az összes, több mint 1700 érdeklődő település fához juthat – fejtette ki az államtitkár, hozzátéve, hogy “2026 tavaszára pedig már több mint 76 ezer sorfát ültetünk el országszerte a vidéki településeken”. A cél 100 ezer fa elültetése 2026 végére – húzta alá. Kiemelte: a program ötödik ütemének kerete 1,32 milliárd forint, mely összeg az eredetileg tervezettnek és a korábbiaknak több mint duplája. A fákat, valamint a szállítást a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. biztosítja, az Országos Erdészeti Egyesület koordinációja mellett.

Viski József felidézte, hogy az erdősítést támogató, egymást kiegészítő programoknak köszönhetően Magyarországon – a globális folyamatokkal ellentétben – az erdők térfoglalása folyamatosan nő. “A cél az, hogy az ország fával borított területét 25-ről 27 százalékra növeljük 2030-ra” – jelentette ki. Az elmúlt időszakban a kormány megfordította a negatív erdőtelepítési trendet. Az országfásítási program 2019-es meghirdetése óta ugyanis mintegy 200 millió új fát ültettek el országszerte az erdőterületek növelése érdekében. Ebből több mint 172 millió fa a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítéseivel került a földbe. Az állami erdészeti társaságok közreműködésének köszönhetően 4,3 millió fával gyarapodott az Újszülöttek Erdeje Program, amely évente több, mint 1 millió facsemete elültetésével járul hozzá Magyarország klímavédelmi céljainak teljesüléséhez. Ugyanakkor 7 milliót tettek ki a mintafásítási kezdeményezések, és a természetes úton befásodott területek erdővé alakítására is 430 ezer facsemetét használtak fel az állami erdészeti társaságok szakemberei – sorolta.

Bóna Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy köszönet illeti a polgármestert és az önkormányzatot, amiért fontosnak tartotta a településfásítási programban való részvételt. Mint mondta: a kormányzat lehetővé teszi, hogy akár állami, akár uniós forrásokkal, de “előmozdítsuk a klímaváltozás elleni pozitív hozzájárulást”. Az erdők ugyanis a nemzeti zöldvagyon stratégiai jelentőségű elemei, nélkülözhetetlenek a karbonsemlegességi és klímavédelmi célok eléréséhez – fűzte hozzá. Baski Gábor Makád független polgármestere elmondta: településük csodálatos környezetben fekszik, hiszen több mint 600 hektár erdőterületük és 40 hektár parkerdőjük van, ennek ellenére az elmúlt években 6 hektárnyi területen ültettek, mert elengedhetetlennek érzi, hogy lehetőség szerint minél több fát telepítsenek. Éppen ezért terveik között szerepel, hogy a település horgásztava mellett közparkot alakítanak ki. Ennek első lépéseként most tíz fát ültettek el – a településfásítási program keretében – kőris-, hárs- és platánfákat vegyesen.

Advertisement

Zöldinfó

Értékes víz a tájban: példaértékű összefogás a hazai ökoszisztémák védelméért

A MA-HAL tagjai a halastavak vizével a rendkívüli aszály ellenére is a természeti környezetet támogatják.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) büszkén osztja meg, hogy taggazdaságai példaértékű összefogással segítik a hazai természetvédelmi területeket, erdőket, mezőket – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az idei rendkívüli aszályos időszakban a halastavak őszi lecsapolásakor a vízügyi szakemberekkel szorosan együttműködve az értékes vizet a környező erdőkbe, mezőkre és nemzeti parkokba juttatják, ezzel is enyhítve a vízhiányt.

Ahol a jelentős csapadékhiány miatt a közvetlen vízpótlás nem oldható meg, ott a gazdaságok a víz tájban tartásával és visszaforgatásával védekeznek, értékes mikroklímát teremtve. Azok a haltermelők azonban, akik lecsapolnak és a vizet a tájba juttatják, felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak környezetüknek. Erre az idei évben több kiemelkedő példa is akad. A Csanyteleki Halgazdaság a Kiskunsági Nemzeti Park területére juttat vizet. A Biharugrai Halgazdaság az halastavi integrált vízgazdálkodási rendszer részeként a környező erdőket,nemzetiparki területeket,valamint mezőgazdasági területeket támogatja. A Dénesmajorban található halastavak vizével – a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatósággal és az Uradalmi- illetve Gyulavári erdei csatornákon keresztül – a Mályvádi-erdő ökológiai vízpótlását és a környező erdők elárasztását támogatja. A Kónyahal Kft. a Kónya környéki területeken, míg a Hortobágyi Halgazdaság természetesen a Hortobágyi Nemzeti Park ökoszisztémájának megőrzését segíti. Szomor Dezső e.v. már évek óta az Apaj határában lévő halastavakból járul hozzá a Kiskunsági Nemzeti Park vízpótlásához. Ezek a kezdeményezések is bizonyítják, hogy a magyar akvakultúra szereplői elkötelezettek a fenntarthatóság, a hazai vizek megőrzése és a természeti értékek védelme mellett.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák