Zöldinfó
Szénhidrogén-készletek feltárására fókuszál az új Mol–SOCAR megállapodás
Átfogó szénhidrogén kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodást írtak alá.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Mol-csoport és a azerbajdzsáni állami olajtársaság, a SOCAR átfogó szénhidrogén kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodást írt alá, amely Azerbajdzsán Shamakhi-Gobustan régiójának egy szárazföldi területére vonatkozik, a közös kutatási projektben a Mol-csoport operátorként 65 százalékos, a SOCAR pedig 35 százalékos részesedéssel rendelkezik – írja az alternativenergia.hu. A megállapodást Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója, valamint Rovshan Najaf, a SOCAR elnöke írta alá. Kiemelték, a 2025. júniusi megállapodásra alapozva, amely a Shamakhi-Gobustan régióban tervezett szénhidrogén-kutatás legfontosabb feltételeiről szólt, a mostani teljes körű megállapodás jelentős mérföldkövet jelent a Mol és a SOCAR stratégiai partnerségében, amely a korábbi sikeres együttműködésekre épül.
A közleményben Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy “a SOCAR-ral folytatott legújabb együttműködésünk végleges megállapodása újabb jelentős lépést jelent közös cél felé, hogy új lehetőségeket tárjanak fel és bővítsék partnerségünket Azerbajdzsán kutatás-termelés szektorában. A projekt révén erős alapokat fektettek le Azerbajdzsánban, amely nemzetközi tevékenységük egyik fontos pillére, és jelentős szerepet játszik Közép-Európa energiabiztonságában, rugalmasságot biztosít számukra a nyersolaj beszerzésében, finomításában”. A közleményben kitértek arra is, hogy a megállapodás megerősíti a Mol-csoport hosszú távú stratégiai jelenlétét a Kaszpi-térségben, valamint partnerségét a SOCAR-ral Azerbajdzsán szénhidrogén-készleteinek fejlesztésében. Emellett tovább erősíti az Azerbajdzsán és Magyarország között régóta fennálló gazdasági és energetikai együttműködést. A kutatási projekt következő lépéseként szeizmikus mérés kezdődik 2026 elején, amelyet később kutatófúrások követnek – írták a közleményben.
Ismertették, hogy a Mol-csoport 2020-ban jelent meg Azerbajdzsánban, amikor 9,57 százalékos részesedést szerzett a világ egyik legnagyobb olajmezőjében, az Azeri-Chirag-Gunashli (ACG) mezőben, valamint 8,9 százalékos tulajdonrészt a Baku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) olajvezetékben, amely nyersolajat szállít a Földközi-tenger partján fekvő Ceyhan kikötőjébe. Az azerbajdzsáni termelés 2024-ben a Mol szénhidrogén-termelésének 14 százalékát, és készleteinek 25 százalékát adta. A BTC vezeték pedig kiemelkedően fontos szerepet tölt be a Mol régiós finomítóinak – például a pozsonyi Slovnaft és a rijekai INA finomítók – ellátásában. Eddig összesen 18 millió hordónyi Mol-kőolajat szállítottak az ACG mezőről a BTC vezetéken és tengeri szállítással ezekbe a finomítókba – tájékoztatott a Mol.
Zöld Energia
Nem tudják, mikor indulhat újra a kibertámadás miatt leállított naperőmű
Súlyos kibertámadás bénított meg egy chilei naperőművet és annak akkumulátoros energiatárolóját, a létesítmények pedig augusztus vége óta nem tértek vissza az üzembe.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Két hónapja nem üzemel a chilei Huatacondo 103 MW teljesítményű naperőműve és a hozzá kapcsolódó, 98 MW teljesítményű, 312 MWh kapacitású akkumulátoros energiatároló rendszer (BESS), miután augusztus végén kibertámadás érte a létesítményeket. A Chile északi részén, Tarapacá régióban található létesítmények lekapcsolását augusztus 27-én kezdeményezte az RNE irányítóközpontja. A chilei Nemzeti Villamosenergia-koordinátor október 27-i jelentése szerint mind a naperőmű, mind az akkumulátoros tároló továbbra is kényszerű lekapcsolás alatt állt, rendelkezésre állásuk pedig nulla százalék volt. A dokumentum a leállás okaként a Huatacondo létesítményeit ért kibertámadást jelölte meg. Az incidenssel egy időben a Santa Rita alállomás 220/23 kV-os transzformátorát is le kellett kapcsolni, szintén kibertámadásra hivatkozva. A jelentés további két erőművet, az Olivos és az Espinos hőerőműveket érintő informatikai problémákról is beszámolt. Ezeknél megszűnt a távfelügyelet és a távoli vezérlés lehetősége, ezért nem álltak rendelkezésre villamosenergia-termelésre. Egyelőre nem bizonyított, hogy az esetek összefüggtek-e, vagy ugyanannak a támadásnak a következményei voltak. A 2019-ben átadott Huatacondo naperőmű tulajdonosa egy japán és francia érdekeltségeket is magában foglaló konzorcium. A legnagyobb, 60 százalékos részesedéssel a japán Sojitz rendelkezik, mellette a Shikoku Electric Power 30, az Eiffage pedig 10 százalékos tulajdonrésszel szerepel, írja az alternativenergia.hu hírportál.
Az energiatároló rendszer kivitelezése 2025-ben kezdődött, a berendezéseket a Canadian Solar leányvállalata, az e-Storage szállította. Fontos körülmény, hogy az akkumulátoros rendszer a kibertámadás idején még üzembe helyezési és tesztelési fázisban volt, vagyis nem egy már teljes kereskedelmi működésben lévő tároló esett ki.
A történtek különösen érzékeny időszakban érintették a chilei energiaszektort. Egy nappal a támadás után, augusztus 28-án az ország Nemzeti Energiabizottsága nyilvános konzultációt indított az energetikai ágazat kiberbiztonsági és információbiztonsági követelményeiről szóló műszaki szabályozás tervezetéről.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaJó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
