Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Szénhidrogén-készletek feltárására fókuszál az új Mol–SOCAR megállapodás

Átfogó szénhidrogén kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodást írtak alá.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Mol-csoport és a azerbajdzsáni állami olajtársaság, a SOCAR átfogó szénhidrogén kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodást írt alá, amely Azerbajdzsán Shamakhi-Gobustan régiójának egy szárazföldi területére vonatkozik, a közös kutatási projektben a Mol-csoport operátorként 65 százalékos, a SOCAR pedig 35 százalékos részesedéssel rendelkezik – írja az alternativenergia.hu. A megállapodást Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója, valamint Rovshan Najaf, a SOCAR elnöke írta alá. Kiemelték, a 2025. júniusi megállapodásra alapozva, amely a Shamakhi-Gobustan régióban tervezett szénhidrogén-kutatás legfontosabb feltételeiről szólt, a mostani teljes körű megállapodás jelentős mérföldkövet jelent a Mol és a SOCAR stratégiai partnerségében, amely a korábbi sikeres együttműködésekre épül.

A közleményben Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy “a SOCAR-ral folytatott legújabb együttműködésünk végleges megállapodása újabb jelentős lépést jelent közös cél felé, hogy új lehetőségeket tárjanak fel és bővítsék partnerségünket Azerbajdzsán kutatás-termelés szektorában. A projekt révén erős alapokat fektettek le Azerbajdzsánban, amely nemzetközi tevékenységük egyik fontos pillére, és jelentős szerepet játszik Közép-Európa energiabiztonságában, rugalmasságot biztosít számukra a nyersolaj beszerzésében, finomításában”. A közleményben kitértek arra is, hogy a megállapodás megerősíti a Mol-csoport hosszú távú stratégiai jelenlétét a Kaszpi-térségben, valamint partnerségét a SOCAR-ral Azerbajdzsán szénhidrogén-készleteinek fejlesztésében. Emellett tovább erősíti az Azerbajdzsán és Magyarország között régóta fennálló gazdasági és energetikai együttműködést. A kutatási projekt következő lépéseként szeizmikus mérés kezdődik 2026 elején, amelyet később kutatófúrások követnek – írták a közleményben.

Ismertették, hogy a Mol-csoport 2020-ban jelent meg Azerbajdzsánban, amikor 9,57 százalékos részesedést szerzett a világ egyik legnagyobb olajmezőjében, az Azeri-Chirag-Gunashli (ACG) mezőben, valamint 8,9 százalékos tulajdonrészt a Baku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) olajvezetékben, amely nyersolajat szállít a Földközi-tenger partján fekvő Ceyhan kikötőjébe. Az azerbajdzsáni termelés 2024-ben a Mol szénhidrogén-termelésének 14 százalékát, és készleteinek 25 százalékát adta. A BTC vezeték pedig kiemelkedően fontos szerepet tölt be a Mol régiós finomítóinak – például a pozsonyi Slovnaft és a rijekai INA finomítók – ellátásában. Eddig összesen 18 millió hordónyi Mol-kőolajat szállítottak az ACG mezőről a BTC vezetéken és tengeri szállítással ezekbe a finomítókba – tájékoztatott a Mol.

Advertisement

Zöld Energia

Nem tudják, mikor indulhat újra a kibertámadás miatt leállított naperőmű

Súlyos kibertámadás bénított meg egy chilei naperőművet és annak akkumulátoros energiatárolóját, a létesítmények pedig augusztus vége óta nem tértek vissza az üzembe.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Két hónapja nem üzemel a chilei Huatacondo 103 MW teljesítményű naperőműve és a hozzá kapcsolódó, 98 MW teljesítményű, 312 MWh kapacitású akkumulátoros energiatároló rendszer (BESS), miután augusztus végén kibertámadás érte a létesítményeket. A Chile északi részén, Tarapacá régióban található létesítmények lekapcsolását augusztus 27-én kezdeményezte az RNE irányítóközpontja. A chilei Nemzeti Villamosenergia-koordinátor október 27-i jelentése szerint mind a naperőmű, mind az akkumulátoros tároló továbbra is kényszerű lekapcsolás alatt állt, rendelkezésre állásuk pedig nulla százalék volt. A dokumentum a leállás okaként a Huatacondo létesítményeit ért kibertámadást jelölte meg. Az incidenssel egy időben a Santa Rita alállomás 220/23 kV-os transzformátorát is le kellett kapcsolni, szintén kibertámadásra hivatkozva. A jelentés további két erőművet, az Olivos és az Espinos hőerőműveket érintő informatikai problémákról is beszámolt. Ezeknél megszűnt a távfelügyelet és a távoli vezérlés lehetősége, ezért nem álltak rendelkezésre villamosenergia-termelésre. Egyelőre nem bizonyított, hogy az esetek összefüggtek-e, vagy ugyanannak a támadásnak a következményei voltak. A 2019-ben átadott Huatacondo naperőmű tulajdonosa egy japán és francia érdekeltségeket is magában foglaló konzorcium. A legnagyobb, 60 százalékos részesedéssel a japán Sojitz rendelkezik, mellette a Shikoku Electric Power 30, az Eiffage pedig 10 százalékos tulajdonrésszel szerepel, írja az alternativenergia.hu hírportál.

Az energiatároló rendszer kivitelezése 2025-ben kezdődött, a berendezéseket a Canadian Solar leányvállalata, az e-Storage szállította. Fontos körülmény, hogy az akkumulátoros rendszer a kibertámadás idején még üzembe helyezési és tesztelési fázisban volt, vagyis nem egy már teljes kereskedelmi működésben lévő tároló esett ki.

A történtek különösen érzékeny időszakban érintették a chilei energiaszektort. Egy nappal a támadás után, augusztus 28-án az ország Nemzeti Energiabizottsága nyilvános konzultációt indított az energetikai ágazat kiberbiztonsági és információbiztonsági követelményeiről szóló műszaki szabályozás tervezetéről.

Advertisement

 

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák