Zöldinfó

Eltűnő telek: folyamatosan fogy a hó Magyarországon

1980 óta átlagosan tizenegy nappal csökkent a havas napok száma Magyarországon.

Létrehozva:

5 hónap telt el a létrehozás óta

2026-01-16

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A meteorológiai szolgálat a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében mutatta be a havas és hótakarós napok számának alakulását az 1980-as évektől, vagyis az intenzív melegedés kezdetétől országosan, illetve a Budapest 10 kilométeres és Szeged 15 kilométeres sugarú környezetében elhelyezkedő meteorológiai állomások mérései alapján – írja az alternativenergia.hu. A trendvonalak egyértelmű csökkenést jeleznek, kivéve Szeged esetén a legvastagabb hótakaró tekintetében – jegyezték meg. A bejegyzéshez készített infografikák szerint a havas napok száma – amikor havazást tapasztalnak az észlelők, függetlenül attól, hogy a hó megmarad-e a talajon – országos átlaga 21 nap, ami 11 napos csökkenés 1980 és 2025 között. A legtöbb, 38 havas napot 1996-ban mérték, de még 2005-ben is volt 36 ilyen nap. 1989-ben, 2014-ben és 2020-ban azonban mindössze 8-8 ilyen nap adódott, tavalyelőtt 9, tavaly pedig 11 havas nap volt Magyarországon. Szegeden a havas napok száma átlagosan 11 nap, ami 10 napos csökkenés 1980 óta. A legtöbb, 45 ilyen napot 1996-ban mérték, a legkevesebbet az utolsó két évben: 2024-ben 9, tavaly 8 ilyen nap volt.

A havas napok száma Budapesten átlagosan 20 nap, ami 12 napos csökkenés 1980-2025 között. A legtöbb havas napot, 39-et még 1980-ban mérték, de 2010-ben is volt még 37, a legkevesebb pedig mindössze 3 nap volt 2014-ben, és 5 nap 1989-ben. Tavalyelőtt 9, tavaly csak 8 havas nap volt a fővárosban. A bejegyzésben közölték a hótakarós napok számának alakulását is. Azt a napot tekintik hótakarós napnak, amikor a reggel 7 órás észleléskor legalább 1 centiméteres hóréteg borítja a felszínt, és a hóvastagságot is ekkor mérik.

Eszerint a hótakarós napok száma Szegeden átlagosan 22 nap, ami 17 napos csökkenés 1980-2025 között. A legtöbb hótakarós napot még 2003-ban rögzítették, akkor 62 ilyen nap volt. 2020-ban azonban 0, 2021-ben 5, 2022-ben 6, 2023-ban és 2024-ben ismét 0, 2025-ben pedig 1 hótakarós nap volt Szegeden és környékén. Budapesten a hótakarós napok száma Budapesten átlagosan 30 nap, ami 42 napos csökkenés 1980 óta. A legtöbb, 71 ilyen napot 1986-ban és 1996-ban regisztrálták, de 2020-ban 0, 2021-ben 6, majd a következő évben 2, 2023-ban 7, majd 4 és tavaly már csak 1 ilyen nap volt. A maximális hóvastagság Budapesten átlagosan 22,4 centiméter, ami 21 centiméteres csökkenés 1980-2025 között. A legnagyobb hó ebben az időszakban 1996-ben volt, akkor 52 centiméter esett, 1987-ben pedig 46 centiméter. 2020-ban azonban ez a szám 0 volt és tavaly is csak 5.

A maximális hóvastagság Szegeden átlagosan 14,6 centiméter, ami 5,5 centiméteres, nem szignifikáns csökkenés 1980 óta. Itt a legtöbb havat 2003-ban mérték, 50 centimétert.

Kapcsolódó tartalom:hideg hó időjárás klímaváltozás tél

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Tovább olvasom