Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete

A Sixtus-kápolna freskója a látogatók “párolgása” miatt szorul tisztításra.

Létrehozva:

|

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A Sixtus-kápolna évi több mint hatmillió látogatójától kibocsátott párolgás miatt volt szükség a Michelangelo festette Utolsó ítélet című freskó rendkívüli tisztítására, amely Húsvét hetére fejeződik be – mondta Barbara Jatta a Vatikáni Múzeum igazgatója az MTI-nek. A tervek szerint március utolsó hetében zárul le a restaurálás, így az ünnepekre érkező hívek és turisták ismét teljes szépségében láthatják Michelangelo remekművét. A Sixtus-kápolna főoltára mögötti hatalmas, száznyolcvan négyzetméteres falfreskót jelenleg háló fedi, amelyen az Utolsó ítélet eredeti nagyságú reprodukciója látható. A lepel mögötti hét emelet magas állványon két turnusban tíz-tíz restaurátor dolgozik a festmény tisztításán.

A beavatkozás pofonegyszerű és hatékony: egymás után japán papírlapokat helyezünk a freskó részeire, desztillált vízzel ecseteljük a papírt, ami így magába szívja a szennyeződést, majd megfelelő mozdulattal leemeljük a papírt – magyarázta Paolo Violini vezető restaurátor az állvány hatodik emeletén, vagyis a freskó középpontjában található Krisztus alak magasságában tartott sajtótájékoztatón az MTI tudósítójának. A Michelangelótól 1536 és 1541 között alkotott Utolsó ítéletet utoljára 1994-ben restaurálták. A mostani beavatkozás nem újabb helyreállítás, hanem rendkívüli karbantartás Barbara Jatta a Vatikáni Múzeum igazgatónője szerint.

Elmondta, hogy folyamatosan mérik a kápolna “egészségi állapotát”, így fedezték fel, hogy több mint harminc év alatt a freskón szabad szemmel alig látható mikrorészecskék rakódtak le, amelyek homályosabbá tették az Utolsó ítélet eredeti színeit. Barbara Jatta kifejtette, hogy a szennyeződést a kápolnát évente felkereső több mint hatmillió látogató “párolgása” okozza, vagyis a levegővétellel, izzadással vagy a test természetes transpirációjával kibocsátott vízgőz és só, ami kalciumlaktózként rakódik le a festett felületre. Hiába a kápolnában 23 Celsius-fokon fenntartott állandó hőmérséklet, hiába a szünet nélkül dolgozó szűrőberendezések, az emberek jelenléte meghatározza a freskó állapotát.

Advertisement

A globális felmelegedés is szerepet játszik, hiszen a látogatók egyre melegebb levegőt hoznak be magukkal a Sixtus-kápolnába – tette hozzá Fabrizio Biferali a múzeum úgynevezett reneszánsz csoportjának a művészettörténésze. Elárulta, hogy az állványról jól látszik a kápolna egyenetlen mennyezete is, amelyet Michelangelo az ábrázolások dinamikájával fedett le. Egy másik titokra is fény derült: a reneszánsz művész vulkáni eredetű puccolánát használt kötőanyagként, ami ásványi tartalma miatt finom csillogást ad a színeknek. Fabrizio Biferali, miközben beszélt, többször hozzányúlt az Utolsó ítélethez. Arra a kérdésre, hogy milyen érzés kézzel tapintani Michelangelót, válasza az volt, hogy sokkoló.

Advertisement

Zöldinfó

Rejtélyes szabotázs az Alpokban: kulcsfontosságú olajvezeték működése akadt meg

Szabotálták a Triesztből Ausztriába tartó kőolajvezetéket.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Szabotálták a Transalpine olajvezetéket, amely Trieszt kikötőjéből szállít olajat Közép-Európába – közölte a RAI1 olasz közmédia, amely elsőként felvételeket is közölt a hatóságok szerint szándékos károkozásról – ismertette az alternativenergia.hu. A képeken látható, hogy az olajvezetékkel párhuzamosan haladó távvezeték egyik elektromos oszlopa oldalára dőlt, ami megszakította a kőolajszállítást. A helyszín az északkeleti Friuli Venezia Giulia tartomány és Ausztria határán található, Tolmezzo és Paluzza között, egy nehezen megközelíthető ponton.

A RAI1 tudósítása szerint az oszlop két lábát hegesztőpisztollyal “meggyengítették”, így nem dőlt ki azonnal, hanem fokozatosan az oldalára hajlott. Mindez profi munkára utal, a cél egyértelműen az volt, hogy megakadjon az olajszállítás – tette hozzá az olasz közmédia hatósági forrásokra hivatkozva. Az oszlop március 25-én dőlt ki, ami három napra lelassította a vezeték működését. A hír külföldön már az utóbbi napokban elterjedt, de Olaszországban csak most került nyilvánosságra. Az olasz közmédia értesülése szerint eddig senki nem vállalta magára a szabotázst. Az ügyben a trieszti szervezett bűnözés ellenes nyomozóigazgatóság, a csendőrség és az olasz, valamint a német titkosszolgálat is vizsgálatot indított. A Transalpine olajvezeték Triesztből szállít kőolajat Ausztriába, Németországba és a Cseh Köztársaságba.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák