Zöldinfó
Súlyos környezeti károk érték a mezőgazdaságot, bővült a kárenyhítési alap
Megemelték az időjárás okozta károk utáni kompenzálási keretét.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A kárenyhítési alapban 28,4 milliárd helyett 46,5 milliárd forint áll rendelkezésre – jelentette be Nagy István agrárminiszter az OTP Agrár Gála rendezvényén, Budapesten – írta meg az alternativenergia.hu. Kifejtette, a 2025-ös esztendő próbára tette a magyar agráriumot, különböző csapások érték, például növény- és állatbetegségekkel, kora tavaszi faggyal, aszállyal kellett megküzdeni. A gazdák ebben a helyzetben is számíthatnak a kormányra – jelentette ki. A miniszter közlése szerint március közepén megkezdődik a gazdálkodók kompenzálása az időjárás okozta károk után, a megemelt keretnek köszönhetően minden jóváhagyott kárenyhítési kérelmet kiegyenlítenek, a Magyar Államkincstár pedig március végéig kiutalja a pénzt a kárt szenvedett gazdáknak. Nagy István előadásában szólt arról, hogy a KAP Stratégiai Terv keretében a gazdaságfejlesztési és beruházási célú támogatások kötelezettségvállalása március végére haladja meg az 1000 milliárd forintot, ez a tőkeinjekció a garancia arra, hogy a magyar mezőgazdaság, a vidék fejlődni fog.
A szaktárca vezetője hangsúlyozta, az agrár- és vidékfejlesztési kifizetések minden korábbi várakozást felülmúltak, összesen 1509 milliárd forint jutott el a gazdákhoz. Ez az összeg azért érhetett célba, mert a támogatási rendszer minden korábbinál hatékonyabban és gyorsabban működött – mondta. Nagy István kiemelte, a Vidékfejlesztési Programot Magyarország 2025 végén forrásvesztés nélkül zárta, a program összesen csaknem 3000 milliárd forintot mozgatott meg, és országszerte majdnem 400 ezer projekt valósulhatott meg a keretében. Az agrárminiszter kitért arra, hogy a KAP Stratégiai Tervvel új korszak vette kezdetét. Már elindult az új ciklus, ahol még nagyobb, több mint 3150 milliárd forintos keret áll rendelkezésre az agrár-vidékfejlesztést támogató kettes pillérben. Ennek több mint felét közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítják. Jól is halad a megvalósítás, február végére már 65 pályázati felhívást tettek közzé, több mint 1700 milliárd forint értékben. Eddig már 104 ezer kérelem kapott zöld utat.
Elmondása szerint a legnagyobb léptékű fejlesztések a feldolgozóüzemeknél történnek. Eddig több mint 300 nagyberuházás kapott zöld jelzést, összesen 451 milliárd forint értékben, a kisebb és közepes fejlesztést tervező kérelmezők közül pedig több mint 600 üzem fejlődhet, csaknem 40 milliárd forintból. Az állattartó telepek megújítására országszerte több mint 1000 gazdaság nyert el támogatást, összesen mintegy 68 milliárd forintot, a kertészeteknek a modern üvegházak, hűtőházak és a feldolgozó technológiák fejlesztésére már több mint 72 milliárd forint támogatást ítéltek meg. A hatékonyság növelése érdekében bevezetett intézkedések közül a miniszter kiemelte, hogy bürokratikus terheket vesznek le a gazdálkodók válláról. A beruházáshoz igényelhető 25 százalékos előleget mostantól önerő-igazolás nélkül, azonnal le lehet hívni. Ez a segítség a már folyamatban lévő igénylésekre is érvényes. Az önerőnek persze a végére meg kell lennie – tette hozzá.
A miniszter elmondta, 2026 az építkezés éve lesz a magyar agráriumban. Sorra indulnak a fejlesztések és beruházások, a rendelkezésre álló források felhasználásával a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar 2030-ra Európa dobogósa lesz. A 15 éve tartó építkezés biztos alapot teremtett a további fejlődéshez. A bank a klímaváltozáshoz kapcsolódó fejlesztésekhez, beruházásokhoz szívesen nyújt hitelt, csoportszinten 1600 milliárd forint a zöldhitel-állománya. Az Agráriumért OTP Díjat a bank 2012-ben alapította azzal a céllal, hogy elismerje és a többi vállalkozás számára példaként állítsa a magyar agrár- és élelmiszeripar kiemelkedő szereplőit. Az Agráriumért OTP Díj 2026. évi elismerését kapta a növénytermesztés kategóriában a TEDEJ Zrt., állattenyésztés kategóriában a FORMULA-GP Kft., élelmiszeripar kategóriában a Balogh Tészta Zrt., kertészet kategóriában a Herbafarm Kft., nemzetközi kategóriában a Kőröstej Kft., leánybanki partner kategóriában az INCOM d.o.o. szlovén családi vállalkozás.
Zöldinfó
Az erdők klímavédelmi szerepe megelőzi a gazdasági érdekeket
Az erdők klímavédelmi funkciója vált elsődlegessé.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az erdők klímavédelmi funkciója vált elsődlegessé az erdőgazdálkodásban – jelentette ki az élő környezetért felelős miniszter Nyíregyházán, az Országos Erdészeti Egyesület 156. Vándorgyűlésén – írja az alternativenergia.hu. Gajdos László úgy fogalmazott, a klímaváltozás miatt új prioritásokra van szükség, a természetvédelmi és ökológiai szempontok megelőzik a gazdasági érdekeket. Hozzátette: a biodiverzitás növelése a klímaváltozás kihívásaira adott egyik legfontosabb válasz. A tárcavezető kiemelte, az erdőgazdálkodás megújítását az erdészekkel együtt kívánják végrehajtani. Mint mondta, az nem valósítható meg egyik napról a másikra, és nincs minden erdőre alkalmazható egységes megoldás. A miniszter partnerséget ajánlott az Országos Erdészeti Egyesületnek és a magyar erdésztársadalomnak. Hangsúlyozta, ha a társadalom azt várja el az erdőgazdálkodóktól, hogy több vizet tartsanak meg az erdőkben, növeljék a biológiai sokféleséget és szélesebb körben alkalmazzanak természetközeli módszereket, akkor ehhez megfelelő szabályozási, finanszírozási és szakmai feltételeket is biztosítani kell.
Gajdos László felidézte, a magyar erdészet története mindig a társadalmi igények és a természeti erőforrások közötti egyensúly megteremtéséről szólt. Hangsúlyozta, hogy korábban a faanyag biztosítása, a kopár területek fásítása vagy a háborúk után az erdők helyreállítása állt a középpontban, napjainkban azonban a klímaváltozás miatt új szemléletre van szükség. Kiss László, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke köszöntőjében kiemelte, a 160 éves szakmai szervezet másfél évszázada szolgálja a magyar erdőket, miközben az erdészeknek napjainkban a klímaváltozás jelentette kihívásokra is választ kell adniuk.
Elmondta, Magyarország erdőterülete az elmúlt száz évben csaknem megkétszereződött, ma már meghaladja a kétmillió hektárt, ugyanakkor az erdők által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások értéke a gazdasági mutatókban nem jelenik meg. Hozzátette, egy friss kutatás szerint a magyar erdők évente mintegy ezer milliárd forint értékű szolgáltatást nyújtanak a szénmegkötés, a víz- és levegőminőség javítása, a biodiverzitás fenntartása és az emberi egészség megőrzése révén. Hangsúlyozta, olyan, a helyi adottságokhoz alkalmazkodó erdőgazdálkodásra van szükség, amely egyszerre szolgálja a klímavédelmet, a vízmegtartást, a biodiverzitás megőrzését és a fenntartható faanyag-termelést.
Kiss László jelezte, az Országos Erdészeti Egyesület részt vett a civil klímatörvény-javaslat kidolgozásában, amely az erdőket az ország egyik legfontosabb természetes szénelnyelőjeként kezeli. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora hangsúlyozta, hogy az erdő nem csupán kitermelhető nyersanyag, hanem nemzeti érték és generációkon átívelő örökség. A fenntartható erdőgazdálkodás Magyarországon működő gyakorlat, az országban a korábbiaknál kevesebb fát termelnek ki. Az erdészet és a természetvédelem nem egymással szemben álló terület, hanem közös céljuk az erdők hosszú távú megőrzése. Hidas Tibor, a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója a rendezvény házigazdájaként arról beszélt, hogy az állami erdőgazdaságok egyszerre szolgálják az erdőket és a társadalmat, miközben a klímaváltozás, az új kártevők és az állami feladatok egyre összetettebb kihívásokat jelentenek számukra. Közölte, a vándorgyűlés szakmai programjai során a résztvevők az alföldi, ezen belül a nyírségi erdőgazdálkodás sajátosságaival, valamint az akácgazdálkodás gyakorlatával is megismerkedhetnek.
Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP), Nyíregyháza polgármestere köszöntőjében kiemelte, a város és a Nyírerdő Zrt. hosszú évek óta együttműködik a település erdeinek kezelésében és fejlesztésében. Jelezte, egyik közös projektjük legfontosabb célja az, hogy a klímaváltozás és a talajvízszint csökkenése mellett is hosszú távon biztosítható legyen a nyírségi erdők fennmaradása.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKritikus a helyzet a földeken: a kukorica és a napraforgó is megsínyli az aszályt
