Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát

Az idei volt a valaha mért legmelegebb nyár Szlovéniában.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az idei volt a legmelegebb és az egyik legszárazabb meteorológiai nyár Szlovéniában a rendszeres, összehasonlítható mérések 1950. évi kezdete óta – közölte a szlovén környezetvédelmi ügynökség (ARSO). A június, a július és az augusztus átlaghőmérséklete 2,8 Celsius-fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti referenciaidőszak átlagát – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az eddigi rekordot 2003-ban és 2024-ben mérték, amikor 2,4 fokos pozitív eltérést jegyeztek fel. Gregor Vertacnik klimatológus közölte: a napi maximum-hőmérsékletek esetében még nagyobb, 3,6 fokos volt az eltérés, míg az éjszakai, illetve napi minimumértékek átlagosan 1,9 fokkal haladták meg a referenciaidőszak értékeit. Az idei volt egyben a legnaposabb szlovéniai nyár is az erre vonatkozó összehasonlítható mérések 1960-as kezdete óta: a napsütéses órák száma 18 százalékkal haladta meg a sokéves átlagot.

Országos szinten 2026 nyara a hetedik legszárazabb volt 1950 óta, Szlovénia délkeleti részének egyes területein ugyanakkor még soha nem mértek ilyen kevés csapadékot nyáron. Mindhárom nyári hónap az átlagosnál lényegesen melegebb volt. Augusztus átlaghőmérséklete 3,7 fokkal haladta meg az 1991-2020-as átlagot, így nemcsak a legmelegebb augusztus, hanem összességében a legmelegebb hónap is volt Szlovéniában az összehasonlítható mérések 1950-es kezdete óta. A nyarat két hosszú hőhullám jellemezte. Az első június végén érte el az országot, és új júniusi hőmérsékleti rekordot hozott: a Vipava-völgyben fekvő Podnanosban 38,7 Celsius-fokot mértek.

A nyár legmagasabb hőmérsékletét a második hőhullám idején, augusztus 2-án Koperben jegyezték fel, ahol 40,1 Celsius-fokig emelkedett a hőmérő higanyszála. Szlovénia abszolút melegrekordja azonban nem dőlt meg: továbbra is a 2013. augusztus 8-án Cerkljében mért 40,8 Celsius-fok a legmagasabb érték. A tartós hőség és a csapadékhiány súlyos aszályt okozott az ország nagy részén. Az ARSO szerint bár korábban is előfordultak hasonló aszályos időszakok, gyakoriságuk az utóbbi évtizedekben növekedett. Az 1981 és 2025 közötti időszak tíz legszárazabb éve közül nyolcat 2000 után jegyeztek fel.

Advertisement

Az ügynökség szerint 2000 óta nyolc évben kellett természeti katasztrófahelyzetet kihirdetni az aszály miatt, az idei pedig ezek közül a legkiterjedtebb és legsúlyosabb volt. A szárazság jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban. Több szlovéniai folyó vízállása rekordalacsony szintre süllyedt a nyáron, miközben a vízhőmérsékleti rekordok is megdőltek. A Loznica folyón 32,5, a Száván 30,2 Celsius-fokos vízhőmérsékletet mértek.

Rekordmagas hőmérsékletet mértek a Bledi- és a Bohinji-tóban is. Koperben az Adriai-tenger legmagasabb idei vízhőmérséklete 30,2 Celsius-fok volt. A szlovén tengerpart abszolút rekordját viszont továbbra is a 2010-ben mért 31,1 Celsius-fok tartja. Az ARSO előrejelzése szerint a nyárias idő a jövő hét elejéig folytatódik, majd szerdán és csütörtökön hidegfront vonul át Szlovénián, amely lehűlést és várhatóan csapadékot is hoz.

Advertisement

Zöldinfó

Forradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal

Az új meteorológiai műhold megbízhatóbb időjárás-előrejelzést tesz majd lehetővé Magyarországon is.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarországon is pontosabb és megbízhatóbb időjárás-előrejelzést tesz lehetővé az új európai meteorológiai műhold, az MTG-I2, amelyet augusztus végén sikeresen pályára állítottak Francia Guyanából – írja az alternativenergia.hu. Az új műhold, ha minden a tervek szerint halad, 2027-ben kapcsolódhat be az európai meteorológiai szolgálatok teljes értékű működésébe, és ettől kezdve a gyorsan változó időjárási jelenségekről eddig elképzelhetetlen részletességű adatfolyam állhat majd rendelkezésre. Kocsis Zsófia meteorológus az MTI érdeklődésére elmondta: a műhold a tervek szerint 2027-ben kapcsolódhat be az európai meteorológiai szolgálatok teljes értékű működésébe. Magyarország az Európai Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Szervezete (EUMETSAT) tagja, közvetlenül hozzáfér az MTG (Meteosat Third Generation) – rendszer adataihoz, így az új mérések is beépülnek majd a mindennapi prognózisok készítésébe.

Az MTG-I2 fedélzetén található FCI képkészítő műszer 2,5 percenként továbbít felvételeket Európáról, ami jelentős előrelépést hoz a gyorsan változó légköri jelenségek nyomon követésében. A szakember kiemelte, hogy a meteorológusok a jövőben részletesebben követhetik a zivatarok vagy a köd kialakulását és fejlődését. Az új információk elsősorban a következő néhány órára vonatkozó, ultrarövid távú előrejelzések, valamint a heves zivatarokhoz és más veszélyes időjárási jelenségekhez kapcsolódó riasztások kiadásában nyújtanak segítséget.

Kocsis Zsófia kifejtette: a műholdas adatokat a numerikus időjárás-előrejelző modellekben, valamint a földfelszíni mérőállomások és a meteorológiai radarok megfigyeléseivel integrálva alkalmazzák. A műholdas mérések legnagyobb előnyének nevezte, hogy folyamatos információt szolgáltatnak a légkör azon területeiről is, ahol nem állnak rendelkezésre közvetlen földi mérőeszközök, ezáltal pontosabban meghatározható a légkör aktuális állapota.

Advertisement

A Meteosat harmadik generációjának második képalkotó műholdját, az MTG-I2-t augusztus végén állították pályára. Az Űrvilág űrkutatási hírportálon olvasható cikk szerint küldetésének jelentőségét az adja, hogy ezzel teljessé válik a harmadik generációs Meteosat első, három műholdból álló rendszere. Ezek a korábbiaknál sokkal gyorsabban és részletesebben képesek figyelni Európa és Észak-Afrika légkörét.

A műhold fedélzetén található FCI műszer adatai jóval többet jelentenek, mint az egyszerű műholdképek. A különböző infravörös és látható hullámhosszokon végzett mérésekből információ nyerhető például a vízgőz eloszlásáról, a felhők tulajdonságairól, aeroszolokról, légszennyezésről, vulkáni hamuról és erdőtüzekről is. Ez azt jelenti, hogy az MTG-adatok nem kizárólag a meteorológiai szolgálatok számára lesznek hasznosak. Fontos szerepet kaphatnak a klímakutatásban, a levegőminőség monitorozásában, a hidrológiában, a mezőgazdaságban, a környezetvédelemben és a katasztrófavédelemben is.

Advertisement

Az MTG-I2 másik különleges műszere a Lightning Imager (LI), a villámképalkotó. Ez folyamatosan képes érzékelni az egyes villámkisüléseket, éjjel és nappal egyaránt. Ennek különösen a rövid távú előrejelzésben lehet nagy jelentősége. Ha egy adott térségben hirtelen gyorsan növekedni kezd a villámtevékenység, az fontos jelzés lehet arra, hogy intenzív zivatar van kialakulóban. A meteorológusok így még azelőtt észlelhetik egy veszélyes időjárási rendszer gyors erősödését, hogy az más mérési módszerekkel egyértelműen felismerhető lenne.

A beszámoló szerint az MTG teljes sorozata végül hat műholdból, négy képalkotó (MTG-I) és két szondázó (MTG-S) műholdból áll majd, és a tervek szerint több mint két évtizeden át biztosítja az európai meteorológiai megfigyeléseket. A további műholdakat várhatóan 2033-tól állítják pályára, hogy fokozatosan leváltsák az előzőeket. A cél egy folyamatosan frissülő, többdimenziós légköri adatbázis létrehozása. A teljesen kiépített MTG-rendszer várhatóan legalább ötvenszer több adatot állít majd elő, mint az előző generációs MSG műholdak – olvasható a szakportálon közzétett cikkben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák