Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ellenállóbb és természetesebb erdők jöhetnek a városok köré

Összefogással teremtünk fenntartható városi erdőket.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az erdők jövőjét nem szemlélni kell, hanem felelősen, szakmai alapon és országos léptékű gondolkodással kell alakítani – közölte Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára a tatai Öreg-Tó partján, a Városierdő-fejlesztési Mintaprogram keretében rendezett közösségi faültetésen a tárca MTI-nek küldött közleményében. Mocz András hangsúlyozta, hogy azokban az erdőállományokban, ahol invazív fafajok dominálnak, az erdőszerkezet egyoldalú, fokozódik a klímakockázat, valamint jelentős a használati terhelés, a szükséges beavatkozások elmaradása súlyos mulasztásnak tekinthető – írja az alternativenergia.hu. Kiemelte: a tatai Öreg-tó partján megvalósult fejlesztés egy új erdészeti és környezeti logikát erősít. Ez a megközelítés abból indul ki, hogy a városi és városkörnyéki erdők nem csupán esztétikai szerepet töltenek be, hanem a települések működő infrastruktúrájának szerves részét képezik. A városi erdők hűtik a települési környezetet, javítják a levegő minőségét, visszatartják a vizet, mérséklik a szélsőséges időjárási viszonyokat, élőhelyet biztosítanak számos faj számára, és közben jelentős szerepet játszanak a lakosság életminőségének javításában.

A helyettes államtitkár a közlemény szerint hozzátette: a Vérteserdő Zrt. szakmai alapon, kizárólag természetközeli szemlélettel nyúl a területhez. A Tatán elinduló mintaprogram nem egyszeri beavatkozás, hanem egy hosszú távú, több évtizedes szerkezetátalakítás kezdete. A fejlesztés célja túlmutat a terület rendezésén: olyan ellenállóbb, természetesebb és fenntarthatóbb erdőszerkezet kialakítása, amely egyszerre szolgálja a helyben élő lakosság érdekeit, valamint a természetközeli, aktív kikapcsolódást kereső családok rekreációs igényeit. Kitért arra is, hogy a városi erdők a jövő településpolitikájának és környezetpolitikájának szerves része, ebben a munkában pedig kiemelt szerepe van az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésének. A tárcák közötti együttműködés keretében Balatonfüreden, Budapesten, Kecskeméten, Sárváron és Tatán megvalósuló Városierdő-fejlesztési Mintaprogram ezzel a szemlélettel szolgálja az érintett településeken élők jóllétét – áll a tárca közleményében.

Advertisement

Zöld Energia

IPSOS felmérés: a magyar háztartások 78%-a energiatárolót telepítene

Az EU-SOLAR SE megbízásából készült felmérés szerint a magyar háztartások többségének nincs napelemes rendszere vagy energiatárolója, ugyanakkor – különösen a már napelemes rendszerrel rendelkezők körében – erős, és állami támogatással jelentősen növekvő beruházási hajlandóság mutatkozik energiatároló telepítésére, miközben a döntéseket főként az ár, a megtérülés és a kivitelezők megbízhatósága befolyásolja.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az EU-SOLAR SE megbízásából végzett reprezentatív közvélemény-kutatás alapján a lakosság jelentős része még nem rendelkezik ilyen rendszerekkel: tízből hét válaszadónak jelenleg sem napelemes rendszere, sem energiatárolója nincs. Az IPSOS által elvégzett reprezentatív közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a falvakban ez az arány még magasabb, meghaladja a 80 százalékot. Napelemes rendszere nagyjából minden ötödik megkérdezettnek van; ez az arány magasabb a diplomások, a vármegyeszékhelyen élők és a megtakarítással rendelkező háztartások körében.

A meglévő napelemmel bíró háztartások ugyanakkor kifejezetten nyitottak az energiatárolók iránt. A vizsgálat szerint 65 százalékuk valószínűnek tartja, hogy a következő két évben energiatárolót telepíttetne. Amennyiben a beruházáshoz állami támogatás is társulna, ez az arány 78 százalékra emelkedne. Azok körében, akiknek jelenleg sem napelemük, sem energiatárolójuk nincs, visszafogottabb az érdeklődés. Önköltséges alapon mindössze 23 százalékuk vágna bele egy kombinált, napelemes és energiatárolós rendszer kiépítésébe. Állami támogatással azonban ez az arány már 42 százalékra nő, a gyermekes családok körében pedig elérheti az 52 százalékot is.

A beruházási hajlandóság mellett az EU-SOLAR SE felmérése azt is vizsgálta, hogy mekkora önrészt vállalnának a háztartások. A napelemmel rendelkező válaszadók 63 százaléka legfeljebb 1,5 millió forintot fordítana energiatárolóra. Azoknál, akik teljes rendszert – napelemet és tárolót – telepítenének, a többség (69 százalék) 3 millió forint alatti önrészben gondolkodik. 5 millió forintnál nagyobb összeget mindössze a válaszadók 2 százaléka lenne hajlandó befektetni.

Advertisement

A motivációk tekintetében jelentős különbség látszik a már napelemes rendszert használók és a most beruházni tervezők között. A meglévő napelemmel rendelkező háztartások elsősorban a biztonsági tartalék képzését (49 százalék), valamint a saját termelésű energia maximális felhasználását (47 százalék) várják az energiatárolóktól. Azok viszont, akik teljes rendszert telepítenének, elsősorban a rezsicsökkentést (56 százalék) jelölték meg fő motivációként, ezt követi a nagyobb energia-önellátás (39 százalék), illetve az energiaárak és szabályozási változások miatti bizonytalanságtól való függetlenedés igénye (34 százalék).

A kivitelező cégek kiválasztásánál a válaszadók számára a legfontosabb szempont a referenciák megléte: 89 százalék döntő vagy nagyon fontos tényezőnek tartja. Szintén kiemelt szerepe van annak, hogy a cég régóta jelen legyen a piacon (75 százalék), valamint az ismertségnek is jelentős súlya van a döntésben.

Advertisement

Magyarországon jelenleg is zajlik a lakossági energiatárolók telepítését támogató Otthoni Energiatároló Program, amelynek keretében a háztartások akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást igényelhetnek akkumulátoros rendszerek kiépítésére. A pályázatok benyújtása 2026 február elején indult, az első szakasz március közepén lezárult, amely során mintegy 132 ezer igény érkezett be. A program ezt követően az értékelési szakaszba lépett, a nyertes pályázók értesítése mellett pedig megkezdődik a kivitelezőválasztási folyamat.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák