Zöldinfó

Új kvantumszenzorokon dolgoznak magyar kutatók

Extrém körülmények között működő kvantumszenzorokat fejlesztenek a HUN-REN Wigner kutatói.

Létrehozva:

6 hónap telt el a létrehozás óta

2026-04-23

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói a nemzetközi SensExtreme projekt keretében olyan gyémántalapú kvantumszenzorok fejlesztésében vesznek részt, amelyek szélsőséges fizikai környezetben is nagy pontosságú mérésekre alkalmasak – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Gali Ádám által vezetett magyar csoport elméleti számításokkal és számítógépes modellezéssel támogatja a nemzetközi együttműködést. A kutatás fókuszában a gyémánt kristályszerkezetében található, úgynevezett színcentrumok állnak. Ezek olyan pontszerű hibák, ahol a hiányzó szénatomok helyére idegen atomok kerülnek, lehetővé téve a precíziós méréseket extrém alacsony hőmérsékleten, nagy nyomáson vagy erős mágneses térben is. Mint írták, a kvantumtechnológia gyors fejlődésével egyre nagyobb szerepet kapnak a rendkívül pontos mérések elvégzésére alkalmas szenzorok. Különösen ígéretesek a szilárdtest-alapú kvantumszenzorok, amelyek speciális anyagokon, például gyémánton alapulnak. Az ipari és kutatási alkalmazások szempontjából kulcsfontosságú, hogy ezek a kvantumrendszerek szélsőséges körülmények között is megbízhatóan működjenek, például nagyon alacsony hőmérsékleten, nagy nyomáson vagy erős mágneses térben.

A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói a nemzetközi projekt keretében ezen a területen dolgoztak együtt francia, német, litván és svájci kutatókkal. A kutatás olyan új típusú kvantumszenzorok kifejlesztésére irányult, amelyek a gyémántban található úgynevezett színcentrumok segítségével extrém környezetben is pontos méréseket tudnak végezni. A projekt során a kutatók a gyémántalapú kvantumszenzorok teljesítményének növelésén dolgoztak. Azt vizsgálták, hogyan viselkednek a gyémántban létrehozott kvantumhibák, például a szilícium- és ón-vakancia színcentrumok különböző anyagi és környezeti feltételek mellett. Emellett azt is tanulmányozták, miként lehet nagy mágneses tereket mérni rendkívül alacsony hőmérsékleten és nagy nyomáson, ami elengedhetetlen az új típusú kvantumszenzorok fejlesztéséhez.

“A célunk az volt, hogy pontosan megértsük, miként lehet ezeket a kvantumállapotokat atomnyi pontossággal stabilizálni, és hogyan hasonlíthatók össze a különböző tulajdonságaik. Így a mérendő fizikai mennyiségek, például a nyomás, a hőmérséklet vagy a mágneses tér egymáshoz kalibrálhatók” – magyarázta a közleményben Gali Ádám, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatóprofesszora. Az elméleti számítások azt is lehetővé teszik, hogy nagyon alacsony hőmérsékleten vagy extrém nagy nyomáson is lehessen kis térbeli felbontással mágneses tereket mérni, ami új anyagok, például szupravezetők fejlesztéséhez is hozzájárulhat. Az eredmények a kvantumtechnológia fejlődése mellett hosszabb távon energiahatékony ipari alkalmazások előtt is új lehetőségeket nyithatnak, a magyar részvétel hozzájárult ahhoz is, hogy Európa – és benne Magyarország – a jövőben meghatározó szereplője legyen a kvantumtechnológia jövőbeni fejlesztéseinek – írták a közleményben.

Kapcsolódó tartalom:kutatás kvantum kvantumszenzor mérés technológia

Zöldinfó

Akár 120 ezer otthon újulhat meg 2030-ig

Akár 120 ezer otthon újulhat meg 2030-ig a tervezett lakossági energiahatékonysági programban.

Létrehozva:

32 perc telt el a létrehozás óta

2026-11-01

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Akár 120 ezer otthon újulhat meg 2030-ig a tervezett 600 milliárd forintos lakossági energiahatékonysági programban – hívta fel a figyelmet az alternativenergia.hu közleményében. Hangsúlyozták, a Wekerle Plusz program keretében új lehetőség nyílhat a használt lakások energetikai korszerűsítésére. A kormány által tervezett lakossági energiahatékonysági program 2030-ig összesen 600 milliárd forinttal segítheti a családi házak és társasházak felújítását. A fejlesztések akár 120 ezer család otthonát érinthetik, és a támogatási rendszerbe 16 év után ismét bekerülhetnek célzottan a panelépületek, valamint a társasházi lakások is.

Az ingatlanhirdetési portál számítása szerint egy 20 lakásos társasháznál akár 100 millió, egy 45 lakásos épületnél pedig 225 millió forint támogatási keret is elérhető lehet, ha minden lakás után igénybe vehető a maximális 5 millió forint összeg. Ehhez lakásonként legfeljebb 200 ezer forintos önerő társulhat. Így az önerővel együtt egy 20 lakásos háznál 104 millió, egy 45 lakásos társasháznál pedig 234 millió forint fordítható energetikai korszerűsítésre a maximális összegekkel számolva. A tervek szerint a társasházak lakóközösségei vissza nem térítendő támogatást és kamattámogatott hitelt is igényelhetnek majd.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a közleményben úgy fogalmazott, a program ott segíthet, ahol a felújítás eddig a magas költségek miatt elmaradt. A kormányzati becslések szerint a felújítási hullám több mint 1100 milliárdos megrendeléseket hozhat az építőiparnak 2030-ig, aminek komoly gazdaságélénkítő hatása is lehet. A közleményben kitértek arra, hogy az ingatlan.com 2026. októberi adatai szerint Budapesten 1,5 millió forint a felújított, jó állapotú vagy újszerű társasházi lakások négyzetméterára. A felújítandó és közepes állapotú lakásoké 1,22 millió forint. A különbség négyzetméterenként 281 ezer forint, azaz 23 százalék. A megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban 750, illetve 906 ezer forint a négyzetméterár. Itt 156 ezer forint, vagyis 21 százalék a különbség.

Az elmúlt két évben a felújítandó társasházi lakások drágultak gyorsabban. Budapesten négyzetméteráruk 2024 októbere óta 33, a felújítottaké 28 százalékkal nőtt. A nagyvárosokban 48, illetve 31 százalék volt az emelkedés. A felújított és felújítandó lakások közti árolló így szűkült – mutattak rá. Hozzátették, a panellakásoknál jóval kisebb az állapot szerinti felár. Budapesten a felújított panelek medián négyzetméterára 1,23 millió forint. Ez 92 ezer forinttal, 8 százalékkal magasabb a felújítandókénál. Egy tipikus 53 négyzetméteres felújított panellakás így átlagosan 65,2 millió forintba kerül a fővárosban. A megyei jogú városokban 883 ezer forint a felújított panelek négyzetméterára, 100 ezer forinttal, azaz 13 százalékkal több. Két éve itt még 23 százalék volt a különbség, az árolló tehát jelentősen zárult. Egy nagyvárosi felújított panellakás átlagos értéke jelenleg 46,8 millió forint.

A téglalakásoknál nagyobb a felár, Budapesten a felújított téglalakások medián négyzetméterára 1,59 millió forint, 23 százalékkal több a felújítandókénál. A nagyvárosokban 929 ezer forint, 27 százalékkal több. Egy 53 négyzetméteres nagyvárosi és budapesti felújított téglalakás értéke ezért átlagosan 49,2 és 84,3 millió forintba kerül – írták a közleményben.

Tovább olvasom