Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Eltűnhet a bükk Magyarországról – figyelmeztetett Áder János

Mindenkinek van felelőssége a környezetvédelemben és mindenki tehet a kedvezőtlen folyamatok ellen – mondta előadásában Áder János.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A volt államfő kifejtette, az éghajlatváltozás megfékezése érdekében 2015-ben elfogadott nemzetközi egyezmény célkitűzései nem teljesíthetők, ma már csak a folyamatok lassításában lehet bízni – írja az alternativenergia.hu. A mérési adatok alapján egyértelmű az is, hogy összefügg a légköri szén-dioxid-koncentráció és a hőmérséklet emelkedése, a klímaváltozás pedig a Kárpát-medencében gyorsabb, mint Európa más részein. Magyarországról a bükkfa 20-30 éven belül eltűnhet, és ma már a tölgyek telepítéséhez is Törökországból hoznak szaporítóanyagot, mert az ottani makkból és csemetéből a felmelegedés hatásaihoz jobban alkalmazkodó fa lesz – hangsúlyozta. Áder János szerint erdőkre egyre nagyobb szükség lesz a következő évtizedek során, mert sokat segíthetnek a kedvezőtlen folyamatok mérséklésében. Az emberiség ősidők óta sok mindenre használja a fákat a házépítéstől kezdve az eszközkészítésig, de emiatt Európában az erdők csaknem fele megsemmisült, és világszerte most is körülbelül 300 ezer négyzetkilométer tűnik el évente, noha az ökoszisztéma- szolgáltatásokban a szerepük nélkülözhetetlen. A fáknak komoly részük van a klímaszabályozásban, a széndioxid-elnyelésében, a csapadékképződésben, a biodiverzitás fenntartásában, mégis kevés állam ért el olyan eredményeket az erdőterület növelésében, mint Magyarország – tette hozzá.

Számításai szerint a belföldi utak mentén még több ezer hektáron lehetne olyan fajokat ültetni, amelyek elviselik a járművek szennyezését, mezővédő erdősávok telepítésével pedig a terméskilátások is javulhatnának. A lehetőségeket a szakembereknek kell felmérniük, eszközei pedig mind a kormányoknak, mind a településeknek vannak az erdősítéshez. Egyéni szinten Áder János a szemléletváltás jelentőségét emelte ki, hangsúlyozva: takarékosság és mértéktartás terén példát lehet venni a korábbi nemzedékről, főleg a vidékiektől, akiknél szinte ismeretlen fogalom volt a pazarlás. Aki ma fiatal, azzal tehet a legtöbbet a környezetéért, ha elutasítja az eldobhatóság kultúráját és a saját felelősségét felismerve, tudatos fogyasztóként minél kevesebb hulladékot termel – hangsúlyozta. A 2026-os fenntarthatósági témahét programjai az erdők mellett a mozgásra és az egészségre, a fenntartható közlekedésre, valamint a hulladékra és a tudatos vásárlásra összpontosítanak – olvasható a kezdeményezés honlapján. A évente ismétlődő oktatási programot idén 11. alkalommal szervezték meg.

Advertisement

Zöldinfó

Rekordokat döntött a hőség: minden eddiginél melegebb volt augusztus

Az idei nyár volt az eddigi legmelegebb Nyugat-Európában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az idei nyár volt az eddigi legmelegebb Nyugat-Európában, globális szinten pedig augusztus volt a legmelegebb hónap, amikor az átlagos felszíni levegő-hőmérséklet 1,65 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti becsült szintet is, valamint a 2003-ban feljegyzett korábbi rekordot – közölte az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a berlini székhelyű Copernicus (C3S). A közzétett adatok szerint 2026 augusztusa a valaha mért legmelegebb hónap volt, holtversenyben 2023 júliusával – írja az alternativenergia.hu. A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. A globális átlagos felszínközeli léghőmérséklet augusztusban 16,96 Celsius-fok volt, ami 0,85 Celsius-fokkal magasabb az 1991-2020-as időszak átlagánál. A június és augusztus közötti időszak volt továbbá a valaha mért legmelegebb időszak, hasonlóan 2024-hez, amikor közel azonos hőmérsékleti viszonyokat jegyezetek fel.

Európában augusztusban az átlagos felszínközeli levegő-hőmérséklet 20,26 Celsius-fok volt, ami 1,10 Celsius-fokkal meghaladta a vizsgált hónapra vonatkozó 1991-2020-as átlagot. Így az idei volt a valaha mért negyedik legmelegebb augusztus Európában. A 2026. június elseje és augusztus vége közötti időszakot egymást követő, rendkívül korán érkező, tartós és intenzív hőhullámok jellemezték. Ezzel a 2024-es és a 2022-es évek követően a 2026-os nyár lett a harmadik legmelegebb három hónapos időszak az európai kontinensen a mérések kezdete óta. Kiemelték, hogy augusztus folyamán jelentős szárazság uralkodott a kontinensen, súlyos aszályhelyzetről számoltak be Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Magyarországon, Romániában és Szerbiában is. A száraz időjárás a kontinens több régiójában az aszály mellett erdőtüzek kialakulásához vezetett.

A csapadékhiány, mely júniusban a nyugati régiókban volt a legszembetűnőbb, az évszak folyamán fokozatosan kelet felé tolódott. Ezzel szemben az Ibériai-félsziget nyugati része, Görögország és Törökország déli része, Ciprus, valamint Északkelet-Európa az átlagosnál csapadékosabb volt. Európa nagy részén a folyók vízhozama rendkívül alacsony volt. A Szajna, a Rhone, a Loire jelentős szakaszain az 1992-ben kezdett adatrögzítés óta mért legalacsonyabb szezonális vízhozamokat regisztráltak, miközben rekordalacsony vízhozamok jellemezték a Duna, a Visztula és a Rajna teljes szakaszát is.

Advertisement

A világ többi része, köztük az Egyesült Államok déli, Mexikó északi, valamint Kanada egyes területei, a Magreb térség, az Afrika szarva régió egy része, Szibéria, Közép-Ázsia, Kína, Dél-Amerika, Dél-Afrika és Észak-Ausztrália jelentős része az átlagosnál szintén szárazabb volt. A csapadékosabb régiók közé 2026 augusztusában az Egyesült Államok és Kanada keleti része, Alaszka, Oroszország nyugati és keleti területeinek egyes részei, Chile és Délkelet-Brazília, Ausztrália déli területei, valamint Ázsia legkeletibb vidékei tartoztak, beleértve Kelet-Kínát, Tajvant és Japánt.

A hónap során a sarkvidékeken kívüli óceáni vizeken mért havi átlagos felszíni hőmérséklet – a 2024. márciusi értékkel azonosan – elérte a valaha mért legmagasabb szintet, emellett ekkor mérték a napi globális óceáni felszíni hőmérséklet eddigi legmagasabb értékét is, 21,11 Celsius-fokot. Rekordmagas volt a vízfelszíni hőmérséklet a Csendes-óceán térségében is, ahol tovább erősödött a szélsőséges El Nino jelenség. Hatásai már a szárazföldön is érezhetők voltak: fokozták például az Indonéziában pusztító erdőtüzek intenzitását – erről a Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS) számolt be.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák