Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Tiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen

A Balaton-parti állami ingatlanok tervezett privatizációja ellen tartottak demonstrációt Balatonalmádiban.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Balaton-parti állami ingatlanok, köztük a Balatonalmádi Postás Üdülő tervezett privatizációja ellen tartottak demonstrációt vasárnap Balatonalmádiban civil szervezetek – írja az alternativenergia.hu. A “kiállás” célja az volt, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. állítsa le a Balatonalmádi Postás Üdülő és egyéb, közösségi célú felhasználásra alkalmas állami tulajdonú ingatlanok értékesítését – hangsúlyozta a helyszínen tartott beszédében a Városunkért Közösen Egyesület elnöke. Benedict András a balatoni egyesületek, civil szervezetek közös állásfoglalásaként megfogalmazott levelet idézve hangsúlyozta: felszólítják a vagyonkezelőt, hogy “széleskörű társadalmi egyeztetés eredményeképp dolgozzon ki olyan gyakorlatot és eljárásrendet valamennyi jelenlegi és a jövőben értékesítésre szánt állami tulajdonú ingatlanra nézve, amely biztosítja az alkotmányos alapelvek érvényesülését.”

Álláspontjuk szerint ugyanis a jelenlegi értékesítési gyakorlat több ponton sérti a közérdek érvényesülését, valamint ellentétes a közvagyon kezelésére, a környezet védelmére és a jövő nemzedékek érdekeinek figyelembevételére vonatkozó alkotmányos és törvényi követelményekkel. Hozzátette: az állami tulajdonú ingatlanokat oly módon értékesítik, hogy az nélkülözi a helyi önkormányzattal, a helyben élőkkel való előzetes egyeztetést, az értékesítések sora a szabadstrandok, közhasználatú parti szakaszok, a közfunkciókra alkalmas területek csökkenéséhez vezethet, ezáltal sérti a közérdeket. A Balaton térségére vonatkozóan szükség lenne egy egységes, fenntarthatósági szempontokat elsődlegesen érvényesítő állami stratégiára, amelynek hiányában az egyedi értékesítések rövid távú gazdasági érdekek mentén történnek – fűzte hozzá.

A nagy léptékű fejlesztések jelentős terhelést rónak a helyi infrastruktúrára, közlekedésre és környezetre, miközben a hasznok sok esetben nem a helyi közösségeknél jelentkeznek. A Balaton nem csupán turisztikai térség, hanem Magyarország egyik legfontosabb ökológiai rendszere. A part menti területek beépítése, privatizációja közvetlen hatással van a vízminőségre, a nádasokra, valamint a tó természetes öntisztuló képességére. A visszafordíthatatlan beavatkozások kockázata különösen magas – hangsúlyozta.

Advertisement

Tudomásunk van arról, hogy a Balatonalmádi Postás Üdülő értékesítése folyamatban van, ami április 30-án zárul, ezért kérjük, hogy nyolc napon belül írásban adjanak választ és függesszék fel a folyamatban lévő értékesítéseket, így a postás üdülő értékesítését is – idézte Benedict András a nyílt levelet, melyet elküldtek a Magyar Nemzeti Vagyon kezelő Zrt. és Magyar Posta Zrt. részére. Másolatot kapott a négy új, megválasztott Balaton-parti országgyűlési képviselő, valamint az érintett miniszterjelöltek is. Benedict András elmondta azt is, hogy az üdülő 12 ezer négyzetméteren fekszik, a 4 ezer négyzetméteres épületnek 36 szobája van, és 1,4 milliárd forintról indult az árverés.

László Zsolt, a városfejlesztési bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy a jövőben az épület közöségi felhasználása lenne a cél, a tervek között említette egy idősotthon vagy egy gyógyszálloda megvalósítását. Rettich Tamás a Kék Ernyő Egyesületek a Balatonért képviseletében kiemelte, hogy munkahelyteremtés szempontjából is lényeges lenne a postás üdülő közösségi hasznosítása. Bercsényi László, Balatonfüred független polgármestere felszólította Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy állítsa le az ingatlan értékesítését, hozzátéve, hogy a Tisza-kormány felül fogja vizsgálni az ingatlanértékesítéseket. Molnár Ibolya a Városunkért Közösen Egyesület képviseletében felszólította a lehetséges befektetőt, hogy álljon el a vételi szándékától, mivel az üzlet létrejötte nem a közösség érdekeit szolgálná.

Advertisement

Zöldinfó

Rekordokat döntött a hőség: minden eddiginél melegebb volt augusztus

Az idei nyár volt az eddigi legmelegebb Nyugat-Európában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az idei nyár volt az eddigi legmelegebb Nyugat-Európában, globális szinten pedig augusztus volt a legmelegebb hónap, amikor az átlagos felszíni levegő-hőmérséklet 1,65 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti becsült szintet is, valamint a 2003-ban feljegyzett korábbi rekordot – közölte az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a berlini székhelyű Copernicus (C3S). A közzétett adatok szerint 2026 augusztusa a valaha mért legmelegebb hónap volt, holtversenyben 2023 júliusával – írja az alternativenergia.hu. A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. A globális átlagos felszínközeli léghőmérséklet augusztusban 16,96 Celsius-fok volt, ami 0,85 Celsius-fokkal magasabb az 1991-2020-as időszak átlagánál. A június és augusztus közötti időszak volt továbbá a valaha mért legmelegebb időszak, hasonlóan 2024-hez, amikor közel azonos hőmérsékleti viszonyokat jegyezetek fel.

Európában augusztusban az átlagos felszínközeli levegő-hőmérséklet 20,26 Celsius-fok volt, ami 1,10 Celsius-fokkal meghaladta a vizsgált hónapra vonatkozó 1991-2020-as átlagot. Így az idei volt a valaha mért negyedik legmelegebb augusztus Európában. A 2026. június elseje és augusztus vége közötti időszakot egymást követő, rendkívül korán érkező, tartós és intenzív hőhullámok jellemezték. Ezzel a 2024-es és a 2022-es évek követően a 2026-os nyár lett a harmadik legmelegebb három hónapos időszak az európai kontinensen a mérések kezdete óta. Kiemelték, hogy augusztus folyamán jelentős szárazság uralkodott a kontinensen, súlyos aszályhelyzetről számoltak be Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Magyarországon, Romániában és Szerbiában is. A száraz időjárás a kontinens több régiójában az aszály mellett erdőtüzek kialakulásához vezetett.

A csapadékhiány, mely júniusban a nyugati régiókban volt a legszembetűnőbb, az évszak folyamán fokozatosan kelet felé tolódott. Ezzel szemben az Ibériai-félsziget nyugati része, Görögország és Törökország déli része, Ciprus, valamint Északkelet-Európa az átlagosnál csapadékosabb volt. Európa nagy részén a folyók vízhozama rendkívül alacsony volt. A Szajna, a Rhone, a Loire jelentős szakaszain az 1992-ben kezdett adatrögzítés óta mért legalacsonyabb szezonális vízhozamokat regisztráltak, miközben rekordalacsony vízhozamok jellemezték a Duna, a Visztula és a Rajna teljes szakaszát is.

Advertisement

A világ többi része, köztük az Egyesült Államok déli, Mexikó északi, valamint Kanada egyes területei, a Magreb térség, az Afrika szarva régió egy része, Szibéria, Közép-Ázsia, Kína, Dél-Amerika, Dél-Afrika és Észak-Ausztrália jelentős része az átlagosnál szintén szárazabb volt. A csapadékosabb régiók közé 2026 augusztusában az Egyesült Államok és Kanada keleti része, Alaszka, Oroszország nyugati és keleti területeinek egyes részei, Chile és Délkelet-Brazília, Ausztrália déli területei, valamint Ázsia legkeletibb vidékei tartoztak, beleértve Kelet-Kínát, Tajvant és Japánt.

A hónap során a sarkvidékeken kívüli óceáni vizeken mért havi átlagos felszíni hőmérséklet – a 2024. márciusi értékkel azonosan – elérte a valaha mért legmagasabb szintet, emellett ekkor mérték a napi globális óceáni felszíni hőmérséklet eddigi legmagasabb értékét is, 21,11 Celsius-fokot. Rekordmagas volt a vízfelszíni hőmérséklet a Csendes-óceán térségében is, ahol tovább erősödött a szélsőséges El Nino jelenség. Hatásai már a szárazföldön is érezhetők voltak: fokozták például az Indonéziában pusztító erdőtüzek intenzitását – erről a Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS) számolt be.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák