Zöldinfó

Már egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program

Zalaegerszeg három épületének tetején csapdákkal fogják be a galambokat a túlszaporodás miatt.

Létrehozva:

2 hónap telt el a létrehozás óta

2026-05-30

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP) kifejtette: Zalaegerszeg forgalmas közterületein – tereken, parkokban, belvárosi épületek homlokzatán, lakóházak fedett erkélyein, tetőszerkezetein – nagy mennyiségben jelentek meg házi és parlagi galambok – írja az alternativenergia.hu. A galambállomány növekedésének okaként a szakértők a városias környezetben rendelkezése álló nagy mennyiségű táplálékforrást, vagyis a szemetesedényeket, az ételmaradványokat és a tudatos emberi etetést, továbbá a ragadozók hiányát és a kiváló fészkelési lehetőségeket sorolják fel. Az őszi betakarítási időszakban a város peremterületén működő gabonatároló környezetében, állattartó telepeken a galambok egész évben ezres nagyságrendben jelennek meg. Strandok, szökőkutak, de az emeletes házak lapos tetején megálló víztócsák is itatóhelyet jelentenek számukra.

A galambok jelenléte az emberek által sűrűn látogatott területeken azonban kiemelt közegészségügyi kockázatot jelent, a túlszaporodott állomány komoly kihívás a közterületek, erkélyek, ablakpárkányok folyamatos tisztántartása szempontjából is – mutatott rá. A városvezető kiemelte, hogy az elmúlt időszakban több lakossági és intézményi megkeresés érkezett a polgármesteri hivatalhoz a galambok által okozott kártételek köztisztasági és közegészségügyi kockázatával kapcsolatban. A túlszaporodott állomány okozta probléma megoldása érdekében az önkormányzat “humánus, az állatok védelmére és kíméletére vonatkozó szabályoknak megfelelő módszert” alkalmaz.

Galambok befogásával és elszállításával foglalkozó galambász szakvállalkozót kerestek meg, akivel közösen elsőként három helyszínt jelöltek ki élve fogó csapdák kihelyezésére. A polgármesteri hivatal tetején, a Tudomány és Technika Háza tetején, valamint az AquaCity tornyán egy hónapra egy-egy élve fogó varsacsapdát helyeznek ki, amibe élelem és itató kerül. A csapdák a halfogó varsák elvén működnek: a madár egy billenő ajtón keresztül be tud menni, ki azonban már nem tud jutni. A csapdákat a vállalkozó folyamatosan ellenőrzi, üríti, a befogott galambokat átválogatják, a gyűrűs postagalambokat a városon kívül szabadon engedik, a többi befogott madarat pedig elszállítják.

Balaicz Zoltán kitért arra, hogy a szakemberek tapasztalatai alapján már egy hónap alatt látványos eredmény érhető el, akár több száz egyed is befogható ezzel a módszerrel, ami a város területén jelentős mértékű állománycsökkenést jelenthet.

Kapcsolódó tartalom:állatbefogás fészek galamb házi galamb madár szaporodás

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

18 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom