Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Természet, klímavédelem és közösségépítés a Magyar Nemzeti Parkok Hetén

Megnyílt a Magyar Nemzeti Parkok Hete.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megnyílt a Magyar Nemzeti Parkok Hete, a 20. alkalommal megrendezett országos programsorozat az év legnagyobb ökoturisztikai eseménye, amelyen mind a 10 magyarországi nemzeti park igazgatóság bemutatkozik a nagyközönség előtt Budapesten – írja az alternativenergia.hu. A nyitó hétvégén a Vajdahunyad vár udvarán interaktív programok, játékok várják a látogatókat. A rendezvényt megnyitó sajtótájékoztatón pénteken Budapesten Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter kiemelte, a mai nap sokkal több mint egy rendezvénysorozat kezdete, ez a természet ünnepe. Annak a természeti örökségnek az ünnepe, amelyhez szinte mindenki ezer szállal kötődik. Hozzátette: a természet és a minket körülvevő környezet védelme és szeretete nélkül hosszú távon nem sokra jutunk. A hazai változatos természeti örökség mellett kitért a kulturális örökségre is, amelyről úgy fogalmazott: “a Hortobágy végtelen pusztája, a Balaton világa a nádasokkal, folyóink és erdeink nem csak a tájat formálták, hanem a magyar gondolkodást és identitást is”.

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a természet ezeknél is többet jelent, a mindennapi életünk alapja is egyben. Hiszen tiszta víz, levegő, termékeny talaj vagy beporzó rovarok nélkül nincs egészéges élelmiszer, sőt emberi élet sem képzelhető el ezek nélkül a Földön. Az élővilág változatossága, más néven a biológiai sokféleség és az általa biztosított szolgáltatások védelme “nem valami féle hóbort, hanem saját életminőségünk és a jövőnk záloga, amely biztosítja életfeltételeinket” – mutatott rá. Hozzátette: ez különösen igaz mostanában, amikor az emberek egyre gyakrabban tapasztalják meg a klíma változás hatásait, hiszen az aszályok, a hőhullámok, a villámárvizek már nem távoli jelenségek, hanem a mindennapi élet részei.

Gajdos László elmondása szerint az egészéges természeti környezet ilyenkor úgy működik, mint az emberi szervezet immunrendszere: az erdők, a gyepek, a vizes élőhelyek, a folyók természetes rendszerei csökkentik a szélsőséges időjárási események hatásait. Ráadásul kutatások bizonyítják, hogy a zöld környezet a stressz egyik legfőbb ellenszere, a mentális jóllétünk alapja.

Advertisement

Közölte, Magyarország nemzeti parkjai a szabadban eltöltött időt is számtalan módon támogatják, például vannak vezetett gyalogos és vízi túrák, ahol elhivatott szakemberek mutatják be “az elénk táruló táj titkait”. Gajdos László – az Élő Környezetért Felelős Minisztériumra utalva – elmondta, az új környezeti tárca létrehozása önmagában is erős politikai üzenet, amely a társadalomban erősödő környezeti igényekre, konfliktusokra is reagál.

Az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták – legyen szó aszályról, a hazai erdők állapotáról vagy éppen a környezetet érintő beruházások körüli vitákról -, hogy a magyar emberek számára egyre fontosabb az őket körülvevő környezet állapota, és joggal várják el a felelős, átlátható, jövőbemutató döntéseket. Személyes elköteleződése, hogy olyan minisztériumot építsen, amely képes megfelelni ezeknek a társadalmi elvárásoknak és a 21. század környezeti kihívásainak – fogalmazott Gajdos László, hozzátéve, olyan minisztériumot kíván építeni, amely partnerként tekint a helyi közösségekre, az önkormányzatokra, a civil szervezetekre, a tudományos világ szereplőire és minden magyar emberre, aki tenni akar a környezet megőrzéséért.

Advertisement

Zöldinfó

Intelligensebb villamosenergia-hálózat épül

Új transzformátor alállomást adott át az E.ON Szombathelyen.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új, nagyfeszültségű transzformátor-alállomást, valamint a hozzá kapcsolódó hálózatfejlesztési beruházásokat adott át az E.ON Hungária Csoport szerdán Szombathelyen – írja az alternativenergia.hu. A 7,5 milliárd forint értékű fejlesztés a város és a környező ipari területek növekvő villamosenergia-igényeinek hosszú távú kiszolgálását segíti. Az új szombathelyi alállomás a 132 kilovoltos nagyfeszültségű hálózatból érkező villamos energiát 22 kilovoltos, illetve 11 kilovoltos középfeszültségre alakítja át, ahonnan az elosztóhálózaton keresztül jut el a fogyasztókhoz, a megépült két transzformátor együttes kapacitása 80 megavolt-amper (MVA). A létesítmény működtetéséhez kétrendszerű nagyfeszültségű távvezetéket, nagyfeszültségű összekötő kábelvezetéket, valamint középfeszültségű földkábelt is kiépítettek. Pethő Gergely, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója az átadóünnepségen elmondta: Szombathelyen és térségében az ipari beruházások, valamint a lakossági igények bővülése egyre nagyobb elvárásokat támaszt villamosenergia-hálózattal szemben. Ezzel párhuzamosan a megújulóenergia-termelés is dinamikusan növekszik, Vas megyében például a háztartási kiserőművek száma az elmúlt öt évben például megnégyszereződött.

“Mindez nagy kihívások elé állít bennünket, a hálózatnak egyszerre kell megfelelnie a növekvő ügyféligényeknek, a megújuló energia befogadásának és a megbízható energiaellátásnak” – mutatott rá a vezérigazgató. Pethő Gergely elmondta, hogy a beruházás a Danube InGrid magyar-szlovák intelligens hálózatfejlesztési program tizenkettedik, egyben utolsó alállomás-fejlesztése. A jövő évben hivatalosan lezáruló program több mint 110 milliárd forintnak megfelelő összegből gazdálkodott. Az E.ON által Magyarországon megvalósított fejlesztés tervezett értéke 46 milliárd forint.

A magyarországi beruházásokhoz 16 milliárd forint, a szlovákiai fejlesztésekhez 23 milliárd forint támogatást biztosít az Európai Unió Hálózatfinanszírozási Eszköze (CEF), a fejlesztések további részét a részt vevő vállalatok saját forrásból finanszírozzák. A program E.ON észak-dunántúli szolgáltatási területén 110 ezer ügyfél biztonságos energiaellátásához járul hozzá, az alállomások fejlesztésén túl 135 kilométernyi nagyfeszültségű hálózatot korszerűsítettek, 48 kilométernyi optikai hálózatot építettek ki, illetve 10 kilométernyi középfeszültségű hálózatot építettek át madárvédelmi okokból, valamint jelentős digitalizációs beruházásokat is végrehajtottak – sorolta a vezérigazgató.

Advertisement

Hozzáfűzte: fejlesztések eredményeként a hálózat kapacitása bővült, működése is intelligensebbé, jobban irányíthatóvá vált. A korszerű mérő- és érzékelő berendezések, valamint az automatizált rendszerek lehetővé teszik, hogy gyorsabban reagáljanak a változó hálózati viszonyokra és hatékonyan használják ki a rendelkezésükre álló infrastruktúrát. Horváth Attila, Szombathely alpolgármestere az átadóünnepségen kijelentette: a beruházás eredményeit a szombathelyiek a hétköznapokban tapasztalják majd meg, és akkor mondható sikeresnek a fejlesztés, ha “észre sem veszik” annak működését.

Az alpolgármester hangsúlyozta, Szombathely fejlődő város, a fejlődéshez pedig megfelelő infrastruktúrára van szükségük. A korszerű hálózat reményei szerint képes lesz kiszolgálni a növekvő igényeket, ami további fejlesztések előtt is megnyitja az utat. Kreiter Eszter, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti intézetének szakmai főigazgató-helyettese arról számolt be, hogy a kivitelezés előtt zajló régészeti kutatás során 400 régészeti emléket azonosítottak a helyszínen, köztük vaskori temetkezések nyomait, római kori épületmaradványokat és egy különleges ezüstérmekincset. Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatója bejelentette: terveik szerint a megtalált régészeti leleteket időszakos kiállítás keretében mutatják be a nagyközönségnek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák