Zöldinfó

Természet, klímavédelem és közösségépítés a Magyar Nemzeti Parkok Hetén

Megnyílt a Magyar Nemzeti Parkok Hete.

Létrehozva:

3 hónap telt el a létrehozás óta

2026-06-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megnyílt a Magyar Nemzeti Parkok Hete, a 20. alkalommal megrendezett országos programsorozat az év legnagyobb ökoturisztikai eseménye, amelyen mind a 10 magyarországi nemzeti park igazgatóság bemutatkozik a nagyközönség előtt Budapesten – írja az alternativenergia.hu. A nyitó hétvégén a Vajdahunyad vár udvarán interaktív programok, játékok várják a látogatókat. A rendezvényt megnyitó sajtótájékoztatón pénteken Budapesten Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter kiemelte, a mai nap sokkal több mint egy rendezvénysorozat kezdete, ez a természet ünnepe. Annak a természeti örökségnek az ünnepe, amelyhez szinte mindenki ezer szállal kötődik. Hozzátette: a természet és a minket körülvevő környezet védelme és szeretete nélkül hosszú távon nem sokra jutunk. A hazai változatos természeti örökség mellett kitért a kulturális örökségre is, amelyről úgy fogalmazott: “a Hortobágy végtelen pusztája, a Balaton világa a nádasokkal, folyóink és erdeink nem csak a tájat formálták, hanem a magyar gondolkodást és identitást is”.

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a természet ezeknél is többet jelent, a mindennapi életünk alapja is egyben. Hiszen tiszta víz, levegő, termékeny talaj vagy beporzó rovarok nélkül nincs egészéges élelmiszer, sőt emberi élet sem képzelhető el ezek nélkül a Földön. Az élővilág változatossága, más néven a biológiai sokféleség és az általa biztosított szolgáltatások védelme “nem valami féle hóbort, hanem saját életminőségünk és a jövőnk záloga, amely biztosítja életfeltételeinket” – mutatott rá. Hozzátette: ez különösen igaz mostanában, amikor az emberek egyre gyakrabban tapasztalják meg a klíma változás hatásait, hiszen az aszályok, a hőhullámok, a villámárvizek már nem távoli jelenségek, hanem a mindennapi élet részei.

Gajdos László elmondása szerint az egészéges természeti környezet ilyenkor úgy működik, mint az emberi szervezet immunrendszere: az erdők, a gyepek, a vizes élőhelyek, a folyók természetes rendszerei csökkentik a szélsőséges időjárási események hatásait. Ráadásul kutatások bizonyítják, hogy a zöld környezet a stressz egyik legfőbb ellenszere, a mentális jóllétünk alapja.

Közölte, Magyarország nemzeti parkjai a szabadban eltöltött időt is számtalan módon támogatják, például vannak vezetett gyalogos és vízi túrák, ahol elhivatott szakemberek mutatják be “az elénk táruló táj titkait”. Gajdos László – az Élő Környezetért Felelős Minisztériumra utalva – elmondta, az új környezeti tárca létrehozása önmagában is erős politikai üzenet, amely a társadalomban erősödő környezeti igényekre, konfliktusokra is reagál.

Az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták – legyen szó aszályról, a hazai erdők állapotáról vagy éppen a környezetet érintő beruházások körüli vitákról -, hogy a magyar emberek számára egyre fontosabb az őket körülvevő környezet állapota, és joggal várják el a felelős, átlátható, jövőbemutató döntéseket. Személyes elköteleződése, hogy olyan minisztériumot építsen, amely képes megfelelni ezeknek a társadalmi elvárásoknak és a 21. század környezeti kihívásainak – fogalmazott Gajdos László, hozzátéve, olyan minisztériumot kíván építeni, amely partnerként tekint a helyi közösségekre, az önkormányzatokra, a civil szervezetekre, a tudományos világ szereplőire és minden magyar emberre, aki tenni akar a környezet megőrzéséért.

Zöldinfó

Rekordokat döntött a hőség: minden eddiginél melegebb volt augusztus

Az idei nyár volt az eddigi legmelegebb Nyugat-Európában.

Létrehozva:

15 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-14

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az idei nyár volt az eddigi legmelegebb Nyugat-Európában, globális szinten pedig augusztus volt a legmelegebb hónap, amikor az átlagos felszíni levegő-hőmérséklet 1,65 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti becsült szintet is, valamint a 2003-ban feljegyzett korábbi rekordot – közölte az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a berlini székhelyű Copernicus (C3S). A közzétett adatok szerint 2026 augusztusa a valaha mért legmelegebb hónap volt, holtversenyben 2023 júliusával – írja az alternativenergia.hu. A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. A globális átlagos felszínközeli léghőmérséklet augusztusban 16,96 Celsius-fok volt, ami 0,85 Celsius-fokkal magasabb az 1991-2020-as időszak átlagánál. A június és augusztus közötti időszak volt továbbá a valaha mért legmelegebb időszak, hasonlóan 2024-hez, amikor közel azonos hőmérsékleti viszonyokat jegyezetek fel.

Európában augusztusban az átlagos felszínközeli levegő-hőmérséklet 20,26 Celsius-fok volt, ami 1,10 Celsius-fokkal meghaladta a vizsgált hónapra vonatkozó 1991-2020-as átlagot. Így az idei volt a valaha mért negyedik legmelegebb augusztus Európában. A 2026. június elseje és augusztus vége közötti időszakot egymást követő, rendkívül korán érkező, tartós és intenzív hőhullámok jellemezték. Ezzel a 2024-es és a 2022-es évek követően a 2026-os nyár lett a harmadik legmelegebb három hónapos időszak az európai kontinensen a mérések kezdete óta. Kiemelték, hogy augusztus folyamán jelentős szárazság uralkodott a kontinensen, súlyos aszályhelyzetről számoltak be Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Magyarországon, Romániában és Szerbiában is. A száraz időjárás a kontinens több régiójában az aszály mellett erdőtüzek kialakulásához vezetett.

A csapadékhiány, mely júniusban a nyugati régiókban volt a legszembetűnőbb, az évszak folyamán fokozatosan kelet felé tolódott. Ezzel szemben az Ibériai-félsziget nyugati része, Görögország és Törökország déli része, Ciprus, valamint Északkelet-Európa az átlagosnál csapadékosabb volt. Európa nagy részén a folyók vízhozama rendkívül alacsony volt. A Szajna, a Rhone, a Loire jelentős szakaszain az 1992-ben kezdett adatrögzítés óta mért legalacsonyabb szezonális vízhozamokat regisztráltak, miközben rekordalacsony vízhozamok jellemezték a Duna, a Visztula és a Rajna teljes szakaszát is.

A világ többi része, köztük az Egyesült Államok déli, Mexikó északi, valamint Kanada egyes területei, a Magreb térség, az Afrika szarva régió egy része, Szibéria, Közép-Ázsia, Kína, Dél-Amerika, Dél-Afrika és Észak-Ausztrália jelentős része az átlagosnál szintén szárazabb volt. A csapadékosabb régiók közé 2026 augusztusában az Egyesült Államok és Kanada keleti része, Alaszka, Oroszország nyugati és keleti területeinek egyes részei, Chile és Délkelet-Brazília, Ausztrália déli területei, valamint Ázsia legkeletibb vidékei tartoztak, beleértve Kelet-Kínát, Tajvant és Japánt.

A hónap során a sarkvidékeken kívüli óceáni vizeken mért havi átlagos felszíni hőmérséklet – a 2024. márciusi értékkel azonosan – elérte a valaha mért legmagasabb szintet, emellett ekkor mérték a napi globális óceáni felszíni hőmérséklet eddigi legmagasabb értékét is, 21,11 Celsius-fokot. Rekordmagas volt a vízfelszíni hőmérséklet a Csendes-óceán térségében is, ahol tovább erősödött a szélsőséges El Nino jelenség. Hatásai már a szárazföldön is érezhetők voltak: fokozták például az Indonéziában pusztító erdőtüzek intenzitását – erről a Copernicus légkörfigyelő szolgálata (CAMS) számolt be.

Tovább olvasom