Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Pénz díj is nyerhető a repülés környezeti hatásait bemutató fotókkal

Fotópályázatot hirdetnek a légiközlekedés környezeti és egészségi hatásainak bemutatására.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A légiközlekedés környezeti és egészségi hatásait bemutató fotópályázatra várja amatőrök és profi fotósok képeit a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Fenntarthatóság Felé Egyesület, amelyek a kiírással a tudatos közlekedés fontosságára akarják felhívni a figyelmet – írja az alternativenergia.hu. A Repülés – a teljes kép címmel kiírt pályázaton olyan jelenségekre kívánják ráirányítani a figyelmet, amelyek a repülés mindennapi működéséhez kapcsolódnak, mégis ritkán jelennek meg a nyilvánosság előtt – írták közleményükben a szervezők. A pályázat célja a repülés mint közlekedési forma dokumentarista stílusú bemutatása. A szervezők a fotográfia eszközével szeretnék láthatóvá tenni a kerozinfüstöt, a zajterhelést, a hőszennyezést, valamint a légiforgalom egyéb környezeti és egészségi hatásait.

A kiírásra Magyarországon, 2024. január 1. után készült fényképekkel lehet nevezni, egy pályázó legfeljebb öt fényképet nyújthat be. Pályázni kizárólag saját készítésű, digitális vagy digitalizált fotóval lehet, mesterségesen generált vagy mesterséges intelligenciával módosított fotó nem nevezhető. A szervezők egy általános, egy 18 és 25 év közötti fiatal nevezőket elismerő, valamint egy közönségdíjat adnak majd át, minden győztes 50 ezer forint értékű műszakiáruház-utalványt kap. A pályaműveket több szempont alapján értékeli a bíráló bizottság, amelyben a két kiíró egyesület munkatársai mellett vizuális, környezetvédelmi és repülési szakemberek is részt vesznek. Az értékelés során különösen fontos szempont lesz a téma egyértelmű megjelenítése, a képek meggyőző ereje és kreativitása. A közönségdíj nyerteséről nyilvános online szavazás dönt majd.

A pályaműveket szeptember 6-ig várják, a nyilvános eredményhirdetés és díjátadó október elején, a nemzetközi Stay Grounded egyesülettel szervezett, a repülés környezeti hatásairól szóló program keretében lesz. A részletes pályázati feltételeket a Magyar Természetvédők Szövetsége honlapján lehet elérni.

Advertisement

Zöldinfó

A vízmegtartás kulcsa lehet a vizes élőhelyek helyreállítása – új kutatás jelent meg a Nature-ben

Kutatók szerint a magyar vizes élőhelyek helyreállítási potenciálja a jelenlegi vállalás többszöröse lehet.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egy magyar kutató vezetésével készült, a Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint a magyar vizes élőhelyek helyreállítási lehetősége a jelenlegi országos vállalás három-ötszöröse lehet – írja az alternativenergia.hu. A tanulmány vezető szerzője, a Koppenhágai Egyetemen kutató Kovács Gyula Máté által az MTI-hez eljuttatott összefoglaló szerint a kutatásban műholdas megfigyelések és mesterséges intelligencia segítségével készítették el Európa természetes és természetközeli nyílt vizes élőhelyeinek első egységes, tízméteres felbontású térképét. A térkép alapján országonként megbecsülték, mekkora terület helyreállítására lehet szükség az Európai Unió természet-helyreállítási rendeletében meghatározott célok teljesítéséhez. A tanulmány szerint Magyarország az emberi területhasználat által leginkább érintett európai országok közé tartozik. A kutatók becslése szerint a vizsgált magyarországi természetes és természetközeli nyílt vizes élőhelyek 71,3 százalékát érinti valamilyen mezőgazdasági vagy városi eredetű terhelés. Ez közel 300 ezer hektárnyi területet jelent.

Az Európai Unió természet-helyreállítási rendeletének 2030-as, 30 százalékos célját erre a területre alkalmazva Magyarországon mintegy 89 300 ± 49 100 hektár vizes élőhely helyreállítására lenne szükség. A 2040-re előírt 60 százalékos cél alapján ez körülbelül 178 600 ± 98 200 hektárra emelkedne. A jelenlegi magyar vállalás a kutatás 2030-as becslésének csupán mintegy 40 százalékát éri el. Az eredmények a jelenlegi aszály- és vízmegtartási problémák szempontjából is különösen aktuálisak: a vizes élőhelyek és árterek helyreállítása hozzájárulhat a víz tájban tartásához, valamint a tartós szárazodás és az elsivatagosodási folyamatok okozta nyomás mérsékléséhez – olvasható az összefoglalóban, amelyben arra is rámutatnak, hogy a magyarországi vizes élőhelyek szénmegőrzési szerepe is jelentős.

A vizes élőhelyek helyreállításának tervezését mindeddig megnehezítette, hogy nem állt rendelkezésre egységes, nagy felbontású térkép arról, pontosan hol találhatók Európa különböző vizesélőhely-típusai, mennyire feldaraboltak, és milyen emberi hatások érik őket. A kutatócsoport több mint 470 ezer Sentinel-1 és Sentinel-2 műholdfelvételt, valamint felszínre, éghajlatra, talajra és domborzatra vonatkozó adatokat dolgozott fel gépi tanulással. Az így létrehozott térkép 38 európai országban, tízméteres térbeli felbontásban jeleníti meg a természetes és természetközeli nyílt vizes élőhelyeket.

Advertisement

Az összefoglaló szerint az új térképezés azt is feltárta, hogy Európa vizes élőhelyei rendkívül feldaraboltak: becslések szerint területük 27-33 százaléka 25 hektárnál kisebb összefüggő foltokban található, míg 7-11 százalékuk egy hektárnál is kisebb területeken helyezkedik el. Ezeket a kis élőhelyeket a hagyományos, durvább felbontású térképek gyakran nem érzékelik. A tízméteres felbontás ezért nemcsak pontosabb összterületi becslést tesz lehetővé, hanem a helyi helyreállítási tervezés szempontjából is fontos.

A kutatást a Koppenhágai Egyetem kutatói vezették a Global Wetland Center keretében, európai egyetemek és intézmények – köztük az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, a Leicesteri Egyetem, a Greifswaldi Egyetem és a Greifswald Mire Centre – kutatóinak közreműködésével. A kutatás során elkészült térkép a https://ee-gmkovacs.projects.earthengine.app/view/european-wetland-types linken érhető el.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák