Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A vízhiány Magyarország egyik legégetőbb problémája, és egyre többen keresik azokat a megoldásokat, amelyekkel hozzájárulhatnak a helyzet javításához – írja az alternativenergia.hu. Cselekedni pedig nemcsak önkéntes munkával vagy adományokkal tudunk, de a megtakarításainkat is a jó cél szolgálatába állíthatjuk. Gyura Gábor, a Magyar Fenntartható Befektetési és Pénzügyi Egyesület igazgatója szerint befektetéseink is szerepet játszhatnak abban, hogy több forrás jusson a fenntarthatóbb vízgazdálkodási megoldásokhoz, és elősegíthetik a hosszú távon hatékony vízhasználatot. Miközben zajlik az aszállyal, vízhiánnyal kapcsolatos hazai gondolkodás, tervezés,  cselekvés, különböző becslések látnak napvilágot a szükséges vízmegtartó és egyéb fenntarthatóságot szolgáló beruházások forrásigényéről, melyek egy részére remélhetőleg az uniós források is rendelkezésre állnak majd. Ennek kapcsán akár az a kérdés is megfordulhat bennünk: vajon befektetéseinkkel, megtakarításainkkal tudjuk-e segíteni a vízhiány kezelését?

Ha közvetlenül saját erőforrásainkat szeretnénk a jó ügy szolgálatába állítani, akkor egészen biztosan civil szervezeteknek és kezdeményezéseknek nyújtott adományokkal, vagy akár önkéntes munkával, helyi kis léptékű vízmegtartó projektekben való tevőleges részvétellel tudunk a legtöbbet tenni. Azonban a magyar háztartások jelentős részének vannak befektetései is – például nyugdíjcélú megtakarítások, befektetési alapok, befektetéssel kombinált életbiztosítások –, melyek esetében pénzünket az értékpapírpiacon keresztül bocsátjuk rendelkezésre külföldi vagy éppen magyar vállalatoknak.

Sajnos ma még kevesen foglalkoznak azzal, hogy utánanézzenek, környezetileg vagy társadalmilag hasznos, értékes, vagy legalább nem káros-e az a gazdasági tevékenység, „ahol” a pénzünk hasznosul. És ha már aszály: vajon befektetéseink hogyan kapcsolódnak a nemcsak Magyarországon, hanem globálisan is egyre súlyosabb vizes kihívásokhoz?

Egyre több a zöld befektetés, de kevés fókuszál a vízre

Örvendetes módon Magyarországon nagyon alacsony bázisról, de szépen nő a befektetési alapokban vagy életbiztosításokhoz kapcsolódó eszközalapokban környezeti-társadalmi és felelős vállalatirányítási szempontokat érvényesítő (ESG-szemléletű) befektetések aránya. A hazai befektetési alapoknál a 2021. évi egy százalék alatti arányról 2025 végére közel 13 százalékra, a biztosításoknál három százalék alatti hányadról közel kilenc százalékra nőtt a részarány.

Az ESG befektetések nagy része a klímaváltozás megfékezésére „lő”, például gyakran kizárják a fosszilis energiatermelésbe való befektetést, felülsúlyozzák a relatíve alacsony üvegházhatású gázkibocsátású cégeket vagy éppen a megújuló energiával foglalkozó vállalatokat.

A víz mint „tematika” sokkal ritkább. A hazai befektetőnek nagyon alaposan utána kell járnia, hogy a széles ESG kategórián belül kifejezetten a vízzel foglalkozó termékeket (vagy akár még több utánajárással egyedi részvényeket) találjon. A magyar lakosság által használt befektetési platformokon talán legkönnyebben ún. ETF-ek (Exchange Traded Fund, magyarul tőzsdén kereskedett alap), érhetők el, amelyekben egyre több „vizes” tematikájú is akad.

Itt fontos azonban megkülönböztetni, hogy az ETF-ek egy része szélesebb, vízgazdasághoz kapcsolódó iparági indexeket követ (és nem érvényesít semmilyen ESG vagy fenntarthatósági szűrőt), egy másik részük viszont ESG szemléletű, melyek a vízhatékonyság, vízkockázatok, vízminőség témája köré szervezik befektetési politikájukat.

Az ilyen befektetési alapok azokat a cégeket keresik, amelyek a víz témájában hatékonyabban, erősebb pozitív hatásokkal vagy csekélyebb terheléssel működnek, mint versenytársaik (például élenjárás víztakarékosságban, víztisztításban vagy szürkevíz-hasznosításban). Konkrét befektetési alapneveket e cikkben szándékosan nem írunk, hiszen nem célunk senkinek a reklámozása, pláne befektetési tanács nyújtása.

A vízre építő befektetések mögött sokszor üzleti logika áll

Fontos látnunk, hogy ezeknek a befektetéseknek szerény a közvetlen környezeti hatása. Értelemszerűen nem lesz több víz az Alföldön vagy bárhol máshol a Földön attól, hogyha a befektetéseink egy részét ilyen típusú alapokba helyezzük. Sőt, ha valaki belenéz az ESG-s vizes ETF-ek által „tartott” vállalatokba, akkor az indexekben sokszor nagy vízközműcégeket talál, mint például az American Water Works, vagy éppen víztechnológiával foglalkozó multikat, mint a Xylem. (Magyar vállalatok jellemzően nem szerepelnek ezekben a nemzetközi indexekben.)

Valójában sokan nem is „zöld” megfontolásból fektetnek ilyen alapokba, hanem klasszikus pénzügyi szemlélettel: a 21 század legértékesebb erőforrása a víz lesz, így az ezen erőforrással jobban gazdálkodó cégeknek helye van egy megfelelően kiegyensúlyozott portfolióban. A vízkockázat és a fenntarthatóbb vízgazdálkodás fundamentális befektetési szemponttá válik.

Mégsem mondhatjuk, hogy valamiféle általános greenwashingról lenne szó: igenis lehet pozitív környezeti hatása is az ilyen befektetéseknek, csak ez sokkal áttételesebb és lassabb, mint amit az alapok neve alapján talán remélnénk.

A fenntartható befektetések valódi ereje a piaci nyomás lehet

De nézzük először mégis a kritikus, szkeptikus hangokat, hogy aztán megérthessük, a pozitív hatások hogyan jelentkezhetnek! A legfontosabb kritika az ilyen befektetések kapcsán nem is az, hogy az alapban szereplő vállalatok „rosszak”, hanem hogy az illető értékpapírok – alapvetően részvények – nem elsődleges kibocsátásúak. Azaz nem friss pénzek jutnak a cégekhez a befektetési alapokból valamilyen fenntartható „vizes” beruházáshoz, hanem a már korábban kibocsátott értékpapírokat vásárolják meg az alapok számunkra.

Márpedig – mondják a kritikusok – ha nem jut friss pénz a cégekhez, akkor nem is finanszíroztunk semmilyen pozitív környezeti hatást. Ez azonban így szintén jelentős leegyszerűsítés. Az úgynevezett másodlagos piac is kihat ugyanis az elsődleges piacra azáltal, hogy nagyobb kereslet mutatkozik a vízzel felelősebben, hatékonyabban, innovatívabban foglalkozó vállalatok értékpapírjai iránt.

Amikor pedig e vállalatok mégis új forrást próbálnak bevonni, akkor azt egyre kedvezőbb feltételekkel tudják azt megtenni, illetve általánosságban is fontos, hogy a nagy nyilvános értékpapír-kibocsátó vállalatok érezzék, hogy a befektetői oldalról egyre nagyobb a figyelem, akár a kritikai szemlélet a vízhatékonyság kapcsán. Ez ugyanis jó esetben vízgazdálkodási gyakorlataik, folyamataik javítására serkentheti őket.

A nagy vízügyi fejlesztésekhez is tőke kell, de nem a lakosságé

Nos, természetesen a zöld pénzügyek ennél többre is képesek. Külföldön a magántőkealapok például nem a valós tulajdonosok elrejtésére szolgáló struktúrákként lettek ismertek. Sok közülük úgynevezett impact alapként működik, és például nagy környezeti vagy akár társadalmi hatású vizes projekteket is tudnak finanszírozni vagy éppen a leginnovatívabb „vizes” startupokat.

De ez már nem a lakosság terepe; sokkal inkább nagy intézményi befektetők vagy vagyonos magánszemélyek számára alkalmasak, akik képesek vállalni a nagyobb kockázatot és alacsonyabb likviditást.

A vízügyi beruházások finanszírozására itthon is létezne tőkepiaci megoldás – zöld kötvények

A vízhez kapcsolódó befektetések egyik része vállalati innovációkhoz kapcsolódik, például víztisztítási vagy vízhatékonysági technológiákhoz. A vízhiány kezelése ugyanakkor sok esetben ennél jóval szélesebb, közösségi infrastruktúra- és tájhasználati beruházásokat is igényel, amelyek finanszírozása gyakran nem tisztán piaci alapon történik.

Itt pedig elméletileg – a Magyarországon is már szerény, de létező ismertséget kapó – zöld kötvények bevonása is felmerülhet. Külföldön számos vállalat, vagy akár ország, illetve önkormányzat bocsátott ki olyan zöld kötvényt, amely esetén ténylegesen a vízhiányt mérséklő fenntartható beruházásokat, projekteket finanszíroznak a befektetők. Igaz, a többi zöld cél egyelőre fontosabb: az államok, önkormányzatok, vállalatok és pénzügyi intézmények esetében csak 4-6%-ot fordítanak „vizes” célokra, a többi egyéb környezeti projektet finanszíroz, elsősorban megújulóenergia-projekteket.

Az első híres önkormányzati zöldkötvény-példa a dél-afrikai Fokváros volt, ahol 2015–2018 között nagyjából 20 milliárd forintnak megfelelő forrást vontak be a már akkor vízválsággal küzdő nagyváros szükséges beruházásait finanszírozandó. Az önkormányzatokon és víziközmű-vállalatokon túl a fejlesztési bankok is fontos szereplői a vízhez kapcsolódó zöld kötvénypiacnak. A holland NWB Bank például 2014 óta bocsát ki úgynevezett „Water Bond” kötvényeket, amelyekből nemcsak árvízvédelmi beruházásokat finanszíroznak, de például a vízgazdálkodási infrastruktúra fejlesztését (mint például a hazánkban is elavult víziközművek modernizálását) vagy akár a vizes élőhelyekhez kapcsolódó természeti értékek megőrzését is (melyre szintén nagy szükség lenne itthon is).

Ezek a kötvények azonban alapvetően szintén nem közvetlenül a lakossági befektetőknek, hanem professzionális befektetőknek, intézményeknek „valók”, noha egyes lakossági befektetési alapok vásárolnak ilyen kötvényeket is.

Új lehetőség a láthatáron: akár néhány ezer forinttal is be lehet szállni helyi zöld beruházásokba

Ma még ritkaságba mennek a lakossági, ún. crowdfunding típusú zöld finanszírozási programok. A leghíresebb talán az egyesült királyságbeli Abundance („Bőség”) nevű fintech cég programja, melyben önkormányzatok helyi klímakötvények kibocsátásával a lakosságtól kérnek kölcsön a zöld beruházásokra. Ráadásul a minél nagyobb lakossági részvétel érdekében már 5 fonttal (azaz nagyjából 2000 forint) be lehet fektetni. (A projektek itt nem kifejezetten „vizesek” – noha olyan is akad –, elektromos autótöltő-telepítéstől városi esőkertekig nagyon széles a spektrum.)

Az ilyen – ma még nemzetközi szinten is kuriózumnak számító – mikrofinanszírozási jellegű lakossági zöldprogramok persze nemcsak arra alkalmasak, hogy egy város finanszírozást vonjon be (hiszen azt akár egy banktól is megtehetné), hanem erősítik a lakosság és a város közötti kapcsolatot is, a polgárok tudatosságát. A lakosság úgy fektetheti be némi kamatért a pénzét, hogy tudhatja, abból számára is hasznos, helyben jelentkező előnyöket hozó projekteket finanszíroznak.