Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Kiemelt ügynek, Magyarország egyik legnagyobb kihívásának nevezte a felszín alatti vizek védelmét a külügyminiszter kedden Budapesten, a Hidrogeológusok Nemzetközi Szövetsége (IAH) 53. világkongresszusán mondott köszöntőjében – írja az alternativenergia.hu. Orbán Anita emlékeztetett arra, hogy az IAH (International Association of Hydrogeologists) 1976 után, ötven év elteltével tért vissza Magyarországra. “A kongresszus nagyon fontos tudományos esemény, különösen a közelmúltbeli szélsőséges időjárási események fényében, amelyek arra emlékeztetik Európát, hogy azonnali lépéseket kell tennünk a kiszámítható jövő érdekében. A felszín alatti vizek különösen nagy kincsünk, hiszen ivóvizünk 95 százaléka onnan származik” – hangsúlyozta a külügyminiszter. A politikus kitért arra, hogy meg kell védeni azokat a vizeket, amelyek rendelkezésre állnak, és pótolni kell, amelyet felhasználunk.

“Magyarországnak a víz megtartására, a felszín alatti vízforrások védelmére és feltöltésére, valamint a természetes vízvisszatartó rendszerek helyreállítására kell összpontosítania. Ennek érdekében fogadta el a kormány a fenntartható vízgazdálkodási cselekvési tervet. A Duna vízszintjének júliusi és augusztusi negatív rekordjának következményei megmutatták, mennyire sebezhetők társadalmaink, hiszen a vízhiány hatással van az ivóvízellátástól a mezőgazdaságig, az energiainfrastruktúrán át a logisztikai kihívásokon át egyéb gazdasági vonatkozásokig” – jelentette ki. Emlékeztetett: nyáron a kormány szakértők, a civil társadalom, valamint az üzleti szektor bevonásával sikeresen kezelte a Duna rekordalacsony szintje miatt kialakult helyzetet, amely a paksi atomerőmű működését veszélyeztette, és megoldotta az energiafogyasztás szükséges csökkentését is.

“De a történtek megerősítik, hogy a vízbiztonságnak és az ország vízgazdálkodásának a legfontosabb kérdések között kell szerepelnie a kormány tevékenysége során” – tette hozzá. Orbán Anita szólt arról, hogy Magyarország elkötelezett a hatodik globális fenntartható fejlődési cél támogatásában, amely biztosítja a tiszta vízhez való hozzáférést. “A tudományos közösségnek jelentős szerepe van abban, hogy a döntéshozók figyelmét ráirányítja a víz fontosságára, és innovatív megoldásokat dolgoz ki világszerte. Magyarország nemzetközileg elismert szakértelemmel rendelkezik ezen a téren, és ez a kongresszus is utat nyithat a jövőbeli együttműködések előtt” – mondta Orbán Anita, aki reményét fejezte ki, hogy a kongresszus jó előkészítése lesz az ENSZ decemberi abu-dzabi vízügyi konferenciájának. Felszólalásában Horváth Balázs vízügyi helyettes államtitkár úgy fogalmazott, hogy a felszín alatti vizek az egyik legértékesebb és egyben legkevésbé látható természeti erőforrások.

“A felszín alatti vizek tükrözik a teljes vízciklus összesített állapotát, csökkenésük nem csupán hidrogeológiai mutató, hatással van a mezőgazdaságra, az erdőkre, a biodiverzitásra. A felszín alatti és a felszíni vizeket ma már nem lehet külön kezelni a földhasználattól, a talajkezeléstől, az alkalmazkodástól az éghajlatváltozáshoz. A kialakult helyzetben a vizet a lehető leghosszabb ideig a talajban kell tartani, és hatékonyabban kell felhasználni. Javítani kell a talaj víztároló kapacitását, és helyre kell állítani az árterek és vizes élőhelyek természetes vízvisszatartási funkcióit” – fejtette ki Horváth Balázs.

Rámutatott, hogy most a vízhatékonyságba kell energiát fektetni, mert minden megtakarított vízegység csökkenti a természeti és felszín alatti nyomást. “Célunk, hogy a felszín alatti vizek feltöltődését gyakorlati és mérhető nemzeti programmá alakítsuk. Ehhez megbízható tudományos ismeretekre van szükség, minden lépést a helyi hidrogeológiai feltételekhez kell igazítani, és védeni kell a talajvíz minőségét és mennyiségét”. Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke arról beszélt, hogy az intézmény első geológus vezetőjeként is kötelessége hangsúlyozni a felszín alatti vizek fontosságát.

“Magyarország a nyolcvanas években vízgazdagnak tűnt, a geológia nagy kihívásai az olaj- és gázkutatásban, később a modern gazdaságok kritikus nyersanyagának megtalálásában rejlettek. Napjainkra azonban a víz elérhetősége, minősége és egyenetlen elosztása meghatározó tudományos és társadalmi kihívássá vált” – szögezte le. Szólt arról, hogy a budapesti IAH-kongresszus a felszín alatti vizek védelme mellett az éghajlatváltozás, az aszályelőrejelzés, a városi parti rendszerek, a karsztvizek, a szennyezés, a geotermikus és ásványi vizek kérdésével is foglalkozik. Mint kiemelte, a magyar hidrogeológia szorosan kapcsolódik a nemzetközi kutatásokhoz.

A felszín alatti vizekkel foglalkozó kongresszus megnyitóján a Budapest Kongresszusi Központban köszöntőt mondott Darázs Lénárd, a szervező ELTE rektora és Szőcs Teodóra, az IAH elnöke. A rendezvényt videóüzenetben köszöntötte Abu Amani, az UNESCO Víztudományi Osztályának igazgatója. A szeptember 18-ig tartó eseményre 75 országból mintegy kilencszáz kutató, mérnök, vízügyi szakember, ipari szereplő és döntéshozó érkezett.